Gondoskodjunk polgárgyár-intézetről*
Gondoskodjunk polgárgyár-intézetről*
Lásd Hetilap 40. sz.
II. Füzzük tovább a 40-dik számban megszakitott gondolatinkat, mellyek amaz igazság körül forognak leginkább, hogy minden gyám-intézet annál észszerűbb alapban, annál sikeresebb hatásban, mennél kevesebbé marad pusztán és egyedül a segedelmezés terén; hanem mennél inkább ugy intézi jótéteményeit, miszerint azok a felsegitett ember szorgalmának ébresztésével, 718munkásságának irányzásával, a dolgozni képes és dolgozni kivánó embernek munkáhozi juttatásával a nyomor és inség visszatérését is lehetlenitsék. – És a polgárgyám-intézetek e téren állanak. –
Lássuk azonban előbb végig a hallei polgárgyám, vagy ha ugy tetszik, polgármentő egyesület szabályait. – Következik 13) a segedelmet megrendelő határozatok körüli figyelem és ovatosság.
a) Ha több kérelem van határzat hozatala előtt, mind tárgyalni kell, hogy az intézet segedelme leginkább azoknak nyujtassék, a kiknél a czélt legjobban elérhetni. Azon folyamodók, kik azelőtt a polgármentő-egyesület tagjai voltak, hasonló körülmények közt különös figyelembe veendők. –
b) A megadási határzat ugy legyen fogalmazva, hogy a mikénti használás és más egyéb föltételek is ki legyenek benne fejezve.
b) A megadandó kölcsönt határzatilag soha sem lehet egészen adósság-lefizetésre utalni, hanem legalább felét az ipari és háziszükség kielégitésére forditani.
d) Ha az intézettől segedelmezett kötelezettségének, jelesül a kölcsön visszafizetésére kitüzött határnapok pontos megtartása uj adósságcsinálás kerülése, házi dolgai szemmel látható rendbehozatala, kenyérkeresési tehetsége emelésére tett tetemes erőfeszités és más eszközök által hiven eleget tett, de teljes önállósága megszerzésére nézve még továbbad is pótló segélyre van szüksége, az illyen különös figyelembe veendő.
e) Ezenkivül azonban a pótló segedelem, vagy a másodszori segély csak kivételkép, és akkor megadandó, ha mellette különösen nyomatékos okok harczolnak.
f) Majdani fizetésre, és semmi bizonyos várandóságra kölcsön sohasem adathatik, hanem inkább minden olly kérelem visszautasitandó, mellynek teljesitésére rendelkezhető pénzerő nincs, hogy az efféle balfogás által a segélyt még inkább igényelhető egyének iránt ne követtessék el igaztalanság.
g) Az intézet alap- vagy pótléktőkéjéhez semmiféle körülmény közt sem szabad nyulni, akármillyen nagy legyen is a folyamodók száma vagy szüksége.
14) a) A kölcsönök fizetése az előljárósági határzatok értelme szerint és az elnöktül s titoknoktul aláirt utalvány nyomán történik, vagy egyenesen a pénztárnok vagy a biztosok által a folyamodóknak, vagy ezek hitelezőinek, vagy azoknak, kik a folyamodók részire műszereket adtak. Utolsó esetben a vizsgáló biztosoknak bizonyitniok kell, hogy a megvásárlott műszer valósággal a segedelmezetnek lakába szállittatott.
b) Ha a segélypénz kifizetése előtt az találna történni, hogy a közbejött körülmények miatt a segedelem czélja elérését nem lehetne reményleni, mivel több adósság van, mint a mennyi bejelentetett, vagy a megmentendő, vagy családja felől hiteles uton rosz hirek érkeztek be: akkor a megrendelt segélyi öszveget vagy be kell tartóztatni, vagy uj vizsgálatot rendelni, vagy a jóváhagyást visszavenni, és megtagadó választ adni.
719c) Ha a megtagadott öszveg kifizettetett, vagy a műszer, munkaanyagszer, házi eszközök stb. átadattak, és kisül, hogy a pénzt vagy a műszereket a segedelmezett szabályellenileg használja: akkor az elveszti jogát a még ki nem fizetett öszveghez, s elveszti várandóságát az intézet további segedelmezésére; és az intézet is jogositva van a már kiadott, vagy kezei közt levő műszereket visszavenni. Azon kifogás, hogy a szükség miatt nem követhette az elibe szabott utasitást, nem vétetik figyelembe.
d) Ha a megmentendő elhal, mielőtt a megadott segedelmet egészen vagy egy részben megkaphatta volna, ezen jog nem megy át örököseire. Ha azonban az özvegy a keresetmód folytatására joggal bir, arra el van tökélve és alkalmas, a körülményekhez képest elhatárzandó, hogy megkapja e a megajánlott öszveget vagy nem.
e) Átalában a vizsgáló biztosok az elnök utasitása szerint ügyelni tartoznak a megadott kölcsön czélszerü használására, mint szinte arra is, hogy a segedelmezett az intézet iránti kötelességét kellőleg teljesitse, jelesül a kitüzött visszafizetési határnapot pontosan megtartsa, ezenfelül tettel és tanácscsal munkások legyenek, hogy a lényeges czél, a kenyérkereshetési állapotban megtartás valójában eléressék. Utóbbi szempontbul koronkint elmennek a segedelmezett lakába, és saját tapasztalatuk, mint szinte tudakozódásuk után tudomást szereznek a segedelmezett és családja mibenléte felől, jóakaró biztatás, közbenjárás, és serkentés által bizodalmat, önérzetet költnek benne, és a mennyire lehetséges állapota javitására munka és megrendelés igazitása, uj hitel nyitása, a hitelezők megnyugtatása és a felserdült gyermekeknek helyszerzés által stb. segitségre lenni igyekszenek.
f) A kölcsön visszafizetését még külön pénztári gondnok ellenőrzi, ki a hátra levő adósságokbul kivonatokat készit, és e tekintetben rendszabályokat inditványoz.
15) Mig a segedelmezés tart, és a visszafizetés meg nem történik, a vizsgáló biztosok az adott segedelmezés eredményéről, a segedelmezett és családja állapotáról, viszonyairól, és eljárásuk s tapasztalataikról félévenkint jelentést tesznek.
* * *
Eddig a hallei polgármentő egyesület főalapvonalai. Gondoljuk nem hasztalan munka volt megismertetni, mert az ember példa után leginkább okul, és adná isten hogy a magyar se mindig a maga kárán tanulna már! Hazánkban az iparüző osztályra igen szép jövendő vár: az alkotmányos, eddig egyedáruzott előnyök, mind köd oszlani kezdenek a jogosság naphevénél, a közügyekben jogszerüen gyakoroltatni kellő befolyás nyilni kezd, s mivel minek megtörténni kell, el nem marad, csak az ohajtható, vajha az iparüzők testületeiben országszerte erős, független osztály nevekedjék, melly hivatása fontosságát jól felfogva a haza közérdekéhez leginkább hozzá füzött állásánál fogva is tetemes tényező legyen nemzetiség és alkotmányosság diszesebb jövendőjére.
És mind ezeket koránsem azért mondjuk, mind ezeket korán sem azért ohajtjuk, mintha erőnek erejével tettre akarnánk kényszeriteni népünkben az iparüzésre való hajlamot; nem azért mintha nem tudnánk, hogy az irányt egy egész nemzet munkásságában éghajlat, népesség, földirati 720helyzet, néphajlam, historia és az alkotmányosság szabják meg, és igy ki a körülményekkel daczolva erőnek erejével müiparossá akarna valamelly nemzetet alakitani, erősen csatlakoznék számvetésében, mert a nemzetek munkásságában épen úgy uralkodik a gravitatio mint a természetben: hanem azért mondjuk mind ezeket, és azért ohajtjuk, mert magából nemzetünk testi s lelki tehetségének szabad mozgásából tényekben látjuk önként fejleni a müipar iránti vonzalmat, és pedig csupán igy szülemlő müipar kecsegtetheti magát tartós élettel, nem pedig az, mellyet ámbár a nemzeti tehetségek irányával meg nem egyezik, akár elkényeztető gyámkodás, akár a „par force” boldogitni akaró kegyelem törekszik ápolni. Ugyde a müipar iránti vonzalom szabad kihatása ébresztést, felmutatott eredményei pedig méltánylást követelnek, mint az életműszeres test meg kivánja az életét fentartó eledelt; kihatás pedig és eredmények erőt feltételeznek. – Erősnek kell tehát lenni az iparüzők osztályának szellemileg, hogy polgári hivatásuknak, melly naponkint szélesbűl alapban, emberül és a nemzet érdekében megfelelhessen, erősnek, anyagilag, hogy az elébe tüzött magos statusczélt a munkával használást elérhesse, és szorgalma s isten-ajándékozta egészsége után független lehessen. És mi meg valljuk, hogy iparbank hiányában mindezekre hatalmas eszköznek látjuk a polgárgyám-egyesületet, mellyről hogy minél alaposabban elmélkedjünk, s hogy elmélkedésünk minél előbb tettre érjék, nagyon kivánatos, kérvén: A cselekvés akaratát add meg nékünk ma, és ne vigy minket a reménységbe, de szabadits meg a késedelemtől.
