Magyar nyelv-érdekek.
Magyar nyelv-érdekek.
Szlávtanszék iránti mozgalmak Pesten a kir. egyetemnél. A szláv sympathiáju lapok pártolólag 540hirdetik, miképen a pesti egyetemnél tanuló tót fiatalság szám szerint: 109 ifju, folyamodást adának a n. m. m. k. Helytartó Tanácshoz, kérve, hogy az egyetemnél állitatnék fel egy tót tanszék. – Motivumok: Magyarország lakosságának nagy része tótokból áll, kikkel majd a most tanuló fiatalság, mint tisztviselő, orvos, pap, tanitó, ügyvéd fog érintkezni, s azért szükséges, hogy a pesti egyetemnél álljon tót tanszék is. – Aztán: Francziaországban, noha nincsenek szlávok, – aztán Poroszországban, noha szlávjai nincsenek olly sokan, mint nekünk, még is vannak tót cathedrák: tehát kell hogy nálunk is legyenek. Igy olvassuk mind ezt Stauduar urnak az ő Agramer polit. Zeitungja 27-dik számának 4-dik hasábján. – Szabad e tudnunk, hogy azon urfiak tudnak e már magyarul? pedig a mostani tanulófiatalságnak, mint papnak, orvosnak stb. magyarul még több hivatalkodása leszen mint tótul, – és más részről ugy vagyunk értesitve, mikint e szláv fiatalság makacsul szegezi magát ellen a magyarnak. Aztán, nem tudnak ez urfiak talán tótul? De igen, s talán más egyebet sem beszélnek. Tehát a nemtudók tótositása legyen e a czél? Mi jóra? Talán hogy későbben polyglott közigazgatást, kormányozást lehessen kérniök? Nem volna jó dolgunk, hasonló igényeknek vérszemet adnunk. Igen is kötelessége hazánknak azon nyelvet tanitatni, melly közigazgatásának nyelve: mást egyet sem. A többieket hasznos tanitatnia, de csak a mennyiben a civilisationak hordozói. – Mint ollyan, nálunk tanitatik a magyar, s ohajtjuk tanitassék több erélylyel gonddal és eredményezőbben. Mint illyenek tanitatnak a latin, görög s egyéb régi, valamint a mostani civilisált európai nyelvek. Többel nem tartozunk. Másutt sem tesznek többet. Anglia nem tanitatja hivatalnokait a walesi vagy ir nyelvekre; Francziaország nem tanitatja hivatalnokait az alsatzi nép kedveért, németűl. Igaz, Párisban a lengyel menekvők eszközöltek magoknak tót cathedrát. Berlinben a lengyel nemzetiség iránt tartoztak sok kötelességet teljesiteni, – de a párisi tót cathedra hivatásától nagyon különböznek a mi szlávjaink irányzatai, – a berlini tartozásokat pedig lerójuk Zágrábban, hol van szláv cathedra. – Vannak egyetemünknek egyéb szükségei, semhogy a magyar nemzetiség ellen berzenkedőknek antipathiáit még rendes oktatás által is erősitse. Gyűjteményei szegények, clynicumai szegények stb. Gondoskodjék bizony ezekről, s ha van ereje még nyelvi oktatásra, azt forditsa a magyar nyelv terjesztésére.
Örsy.
Az izraeliták között magyar nyelvet terjesző egyesület Pesten. Méltánylattal emlitjük meg ezen egyesületet, mint engesztelő példát arra, mikint a hazában lakó bármi nyelvű osztálynak és felekezetnek tartozó kötelessége azon nemzet érdekeihez őszinte csatlakozás, mellynek előmenete azt boldogitja. Ne felejtsük, hogy nemzetnek nyelve a létel és jelentőség alap-feltétele; ne felejtsük, hogy a közhivatalos nyelv a nemzet életnyilvánulásának szükséges, sőt mellőzhetlen organuma, valamint más részről e két igazságnak elismerése, s a szerintök intézett cselekvés az ápoló és védő hazának, melly semmi idegen elemet sem lánczol prometheusi kárhoztatással kebeléhez, jogszerü követelése. – Azért hazafiui méltánylással üdvözöljük az emlitett egyesületet, melly a magyar haza jogszerü követelését 541becsületes kötelesség érzettel fogja fel. Lássuk mit mond alapszabályainak bevezetésében:
Mióta a magyar nyelv az utlsó országgyülésen hozott, és kegyelmes királyunk felséges urunktól szentesitett törvények által illő méltóságára és jelentőségére emeltetett: azóta befolyása a közélet minden viszonyaiba is naponta növekedik ugy annyira, hogy annak ismerése e haza minden lakosaira nézve mind inkább szükségessé válik. Melly üdvteljes, a hazai nyelvre viradó korszak beköszöntését a honszerető izraeliták valamint egyrészt őszinte örömmel üdvözlik, ugy másrészt mély sajnálkozással tapasztalják, miszerint számtalanok közülök olly helyzetek közt serdültek föl, mellyekben ezen most annyira szükséggé vált hazai nyelvet, legjobb akarat mellett is tulajdonukká nem tehették. Ez könnyen magyarázható onnan, hogy ezelőtt az alsó izraelita iskolákban a magyar-nyelv rendes tanitása hiányzott, mellyeket is közönségesen az izraeliták még zsenge korukban kenyérkereseti foglalkozásokkal kénytelenitetnek fölcserélni; családi köreikben pedig, hacsak magyar helységekben nem laknak, magokat e nyelvben épen nem gyakorolhatják. Szükséges vala tehát olly alkalom életbe léptetése, melly által a földserdült és iskolákból kilépett izraeliták azt, mit eddig e részben elmulasztottak, kipótolhassák; s ez – az egylet alakitásának indoka. –
Alapszabályaiban pedig czélját igy fejezi ki:
1 §. Az egylet czélul tűzi magának a magyar nyelvet és annak irodalmát, a honi izraeliták között terjeszteni és nekik minden alkalmat nyujtani, melly által kezdők az első oktatást és utmutatást nyerhessék, azok pedig, kik a magyar nyelv ismeretében már némileg előrehaladtak, magokat benne mind inkább kimivelhessék és tökéletesbithessék. –
2 §. Ezen czélja elérhetését illetőleg:
a) A kezdők számára tanitóról fog gondoskodni, kitől a magyar nyelvtanból rendes oktatást nyerhessenek.
b) Az időszaki magyar sajtó utján megjelenő hirlapokat tartandja, hogy ez által a már előrehaladtak az olasásban magokat gyakorolhassák.
c) Ugyan e végre, a mennyire pénzbeli ügyei engedendik, egy a legjobb és leghasznosabb magyar munkákból álló könyvtárt fog felállitani.
d) A beszédbeni gyakorolhatás tekintetéből arra fog ügyelni, hogy az egyleti szálláson a tagok kizárólag magyarul társalkodjanak.
e) Azon lesz, hogy időszakonkint szállásán szavalások magyar claccisucokból, és felolvasások a szép müvészetek és hasznos tudományok köréből, kiváltképen egyleti tagok által tartassanak.
3 §. Továbbá az egylet izraelita szerzőket magyar munkáik közrebocsátásában minden erejéből elősegitend; és a magyar nyelvben magokat kitüntető tanuló-ifjakat jutalom-osztogatásokkal további buzgalomra serkentend.
Elég legyen ezuttal kimondanunk, hogy valamint egy részről hazafiuilag üdvezeljük ez egyesület keletkeztét és czélját, ugy más részről méltányos figyelemmel kisérendjük munkálatát és eszközléseit.
