Statistica.
Statistica.
Borsod. A védegyesület vidéki osztályainak bizottmányai már számos statisticai adatok, leirások és ismertetések birtokába juttaták Hetilapunk által a közönséget, s valóban csak e szolgálat is teljes hálánkat kötelezi le az institutio iránt, melly még is annyi oldalról támadtatik meg régóta és folyvást. Most a borsodi osztálytól van alkalmunk némi tájékozásokat közleni a magyarság e székhelyéről.
Borsod vidéke változatos s egyes vidékeinek különbözösége szerint különbözőkép ajánlkozik egy vagy más élet- és kereset-módra; e szerint különböző benne a nép hajlama is a földmivelés, vagy iparűzés iránt. Alsó része Borsodnak sik s a nagy alföldnek egy darabját teszi, s itt, mert a föld olly termékeny, hogy dúsan jutalmazná a földmivelés könnyebb munkáit is, nincs hajlama a népnek az iparosság iránt. A megyének többi részét a Sajó kies völgyei s falvakkal behintett erdőségek teszik, hol a műiparnak több előnyei vannak. Az erdőségek bőven szolgáltatnak épületi és tűzi fát, az erdőben 4–5 1/2 frtért ölét; – meszet, hordaját 1 ft 30 krt. – 3 frtjával, – jó időkben makkot, gubicsot; – kőszén és ős bükk rengetegek között tömérdek van, rája az ugy nevezett palóczságon nagyobbszerű szerződések köttetnek, részint most czéloztatnak köttetni Várkonyon, Nádasdon, Arlón, Királydon, Parasznyán, Ozdon és Czenteren; – palakő-bányák vannak Visnyón, és Kis-Győr határában; vaskőben sincs hiány s ennek olvasztás és feldolgozása Diós-Győrött, Tapolcsánban és Szilváson számos hámorokat foglalkodtat; – porcellain-agyag legjobb találtatik a tapolczai hévviz-fördő 62völgyében, s innen hordatják a miskolczi; telkibányai és apáthfalusi kőedény-gyárak jobb minőségű készitményeikhez az anyagot.
És van a Borsod e felső részében iparos munkásság. A diósgyőri völgyben van számos vashámor; egy fürészmalom; – egy papirgyár, melly mostani birtokosainak okszerü vezetése alatt valóban tökélynek indult; – van továbbá egy üveghuta. – Tapolcsánban van vashámor. – Dédesen vashámor és papirgyár. N Szilváson ismét vashámor, ezenfelül fekete és olajszin kőedénygyár. Apathfalván fehér kőedénygyár. Miskolczon hasonlag fehér kőedénygyár, de mellyben az ujabb gyárvezető tulajdonos belépte óta a keresettebb izlést is kielégitő porcellain diszpéldányok is állitatnak elő. – Edelényben van hg Coburgnak répaczukor gyár, melly a vidéket czukorrépa termesztésével foglalkodtatja; telepje nagyszerű, productiója 3000 mázsa czukor évenkint, melly napról napra mondhatni, tökéletesebb. – Hamuzsir-főzés nagyszerü van Szendrőn, kisebbszerü Dédesen. – Miskolczon van még keményitő s több vatta-gyár, melly az ottani szükségeket tökélyesen fedezi; itt van még az országszerte hires burnótgyár is. – Még használatra vár Kács és Tapolcza, melly utóbbinak különösen még a legerősehb télen sem fagyó Hejő nevű meleg folyója minden olly gyár vállalatnak kinálkozik, melly folyó és különösen meszes és vasagos hévvizet igényel.
Borsodnak forgalmi viszonyai is igen kedvezők. Utai csaknem legjobbak az egész országban; – székvárosa Miskolcz a felföld kereskedésének kulcsa; élet-piacza legélénkebb; a bor számára legjobb pinczékkel kinálkózik; – az élhetés benne olcsó; népessége növekedésben van; – napszáma mérsékelt, nőké 18–27 kr., férfiaké 24–40 kr. váltóban.
Borsod népességének kétharmada középrendü földbirtokosokból és földmivelőkből áll, kik között a műiparra hajlam alig mutatkozik, inkább nyomorog egy két köblös földén s gyakran tiltott életmódokra is alkalmazza magát. Ha e szerint az iparűzés és kereskedés a vidéken nem az is, különösen élénk az Miskolczon, melly helyzeténél fogva átkelési kereskedésre igen alkalmas, nagy vidékü országos és heti vásárokkal bir. A kereskedés ugyan legalább kétharmadban az irzaelíták kezében van, pedig ez tetemes a gabonára, a gyapjura, mellyből Borsod mintegy 4000 középfinom mázsát állit elő, továbbá gubics, bőr, szesz és rongy tekintetében, mellyből magából 15,000 mázsa szállitatik el különböző vidékekre. De annyival inkább virágzik a kézmíves osztály, melly készitményeivel az egész alföldet elárasztja. Dicsértetnek az asztalosok, és csizmadiák, kik a kényesebb izlést is kilégitik és tartós munkát szolgáltatnak, – továbbá a festők, kik a helybeli szükség egy harmadát fedezik. – Posztóban, bőrben s különösen a nővilág finomabb kelméiben nagy a szükség.
