517. Keménfok, 1849 augusztus 7. Csányi László közlekedésügyi miniszter, mint a kormány megbízottja, értesíti Görgeyt küldetésérő…
517.
Keménfok, 1849 augusztus 7.
Csányi László közlekedésügyi miniszter, mint a kormány megbízottja, értesíti Görgeyt küldetéséről, figyelmezteti a csucsai szoros biztosításának fontosságára és sürgeti Görgey seregének csatlakozását.
Keménfok, 1849 augusztus 7.
Csányi László közlekedésügyi miniszter, mint a kormány megbízottja, értesíti Görgeyt küldetéséről, figyelmezteti a csucsai szoros biztosításának fontosságára és sürgeti Görgey seregének csatlakozását.
Görgey Arthur altábornagy úrnak,
Az elejbém tóduló szekerek miatt a keskeny és rossz utban tovább haladnom mindaddig nem lehet, amig a sereg szekerei át nem kelnek, ami csak órák után történhet. Azért, nehogy a késedelem zavarra adjon alkalmat, lovas küldöttem által értesítem Önt megbizatásom czéljáról.
Bem altábornagy nevezetes veszteséget szenvedett Erdélyben, segitséget kiván,* Kazinczy csatlakozott volna hozzá a legrövidebb idő alatt, de annak holléte most nem tudatik. Ha a muszka sereg egyrésze a Nagyvárad-Bánfihunyad vonalon behat Erdélybe, Bem veszélybe jövend. Azért a kormányzó ur igen üdvösnek tartja, s ennek nem tartani nem is lehet, a csucsai szorosnak ismert pontjára annyi erőt, például 5000 embert felállítani, mennyi a benyomuló ellenségnek feltartóztatására elégséges. Már most, midőn Nagyváradon, vagy Nagyvárad körül lehet az ellenség, kivihető e azon kétségtelenül hasznos terv? annak megitélése Önnek bölcsességét illeti. Ha az ellenség Erdélybe betör, pedig hszem, hogy betör, a csucsai szoroson erőt nem sejtvén, úgy Erdélyt könnyen, igen könnyen elveszthetjük.
Bem júl. 22-én egy kisebb sereggel az ojtozi szoroson át Moldvába ütött, abban a reményben, hogy Moldva népe csatlakozik hozzá. Miután reménye nem vált be, júl. 25-én visszatért Erdélybe. Itt júl. 31-én túlnyomó erővel szemben vereséget szenvedett Segesvárnál, aug. 1-én pedig Szászebesnél és felbomlott a Gyulafehérvárat ostromló magyar sereg is. Aug. 7-ig ezeknek a vereségeknek a híre juthatott el Aradra.
A pogyászokat nem lehet Aradra halmozni. Ez eránt értesittetni fog Altábornagy Ur, de addig is, amennyit én tudok a dologról, annyit megirok. A pogyászok küldessenek Világosra, Paulisra, Gyorokra és az emlitettekhez legközelebb levő helységekbe. Erről még nem késő intézkedni, nem késő az előseregre nézve sem.
Dembinszky két nap jól tartotta magát, de harmadik napon a sokkal nagyobb számu ellenség elől hátrált, 5-én Bébára, 6-án besenyőre, hová mint tudósítása szól, ütközet nélkül is hátrált volna. A csata erős volt, maga is megsebesedett.
Minden perczben szükségesebbé válik a csatlakozás, mert egyedül az önthet uj életet a sinlődő hazába. Azért Isten vezérelje mielőbb Altábornagy Urat a kivánt csatlakozási czélhoz.
Ma minden esetre leend szerencsém Szalontán, habár egy kissé későcskén is.
Üdvözlöm Önt igen szivesen
Csányi László
Kérem szíveskedjék részemre szállást csináltatni. Este nehéz barangolni.
S. k. ered. Hadtört. Lt. 1848/49-es anyag 51. csomó.
