479.
Szentes, 1849 július 28.
Kossuth levele Perczelnek: helyesli visszavonulását, beszámol Görgeyhez tervezett sikertelen útjáról s vázolja a további katonai tennivalókat.
Perczel júl. 26-án jelentette Kossuthnak, hogy seregét Kecskeméten a bekerítés veszélye fenyegette, ezért Kiskunfélegyházára vonult vissza. Az ellenség ereje annyira túlnyomó, hogy ütközetet gyakorlatlan seregével csak kénytelenségből vállalna. Mivel hiteles tudósítások szerint az ellenség erős oszlopa már Szabadszállást is megszállotta, sietni fog seregével a szegedi sáncok közé; kérte, hogy seregének fogadására készüljenek fel. A Szegedre címzett levelet Kossuth után küldték, aki Szentesről ez a választ küldte Perczelnek:
Édes Móricom! Eddigi mozdulataidat nagyon helyesnek tartom,
Igy Aulich hadügyminister is.
Én elindultam, hogy Görgeivel találkozva megtegyem a dispositiókat iránya felől s céljával tisztába jőjek. Ámbár Tiszaszentmiklósnál megtudtam, hogy 10–15.000 muszka Füredet elfoglalá, éjjel egészen Madarasig mentem, egy órányira a muszka előörsekhez, tovább mennem lehetetlen volt, mivel Korponay akkor már a Hortobágyról is elvonult Debreczen felé, s így a muszka köztem és Görgei között állott. Tehát csak irnom lehetett nagy kerülettel.
Én épen nem bánom, hogy a muszka átjött Füreden, mert legalább az, ami átjött, nem tódul nyakadra s Görgey 30.000 emberével nem kis dolga lesz.
Sőt azt hiszem, megtudván, hogy Görgei már a Tiszán túl van, vagy több embert kénytelen átküldeni s e szerint magát megzavarni, vagy visszavonulni kénytelen s ekkor Görgei vagy Czibakházáról fog operálni hátába az utánad nyomuló ellenségnek, vagy sebesen jöhet le a Maroshoz. Mindkettő jó.
Guyon 31-dikén érkezik Szegedre; reménylem még elég jókor. Azzal a szegedi kis erővel, hozzá Lenkey hadosztályával 40.000-et haladó számmal leszünk Szegednél, s ezzel csak megmérkőzhetünk.
Lenkey mit csináljon? az algyői hid csak addig állhat, mig te Kisteleken vagy, aztán nem
mehet át a Tiszán, hanem csak Makó felé tarthat; adj neki utasitást.
Én mindjárt megyek Vásárhelyre, onnan Algyőnek, ha átmehetek, vagy hozzád, vagy egyenesen Szegedre, mert ott képzelem, hogy nagy a félelem.
Közli: Mészáros Károly: Kossuth levelei a magyar szabadságharc karvezéreivel 1848/49-ben. Ungvár 1862. 131. s köv. l.