b) A Görgeyvel való találkozás meghiúsulásáról és a további teendőkről:
b) A Görgeyvel való találkozás meghiúsulásáról és a további teendőkről:
Szemere július 27-én – a képviselőház aznapi izgalmas zárt ülése után ezt a levelet küldte Kossuth után, a levél címzése szerint »Cibakháza és odább Tokaj felé«:
Barátom,
A tanácskozmányban ma azon inditvány tétetett, hogy Görgey legyen a fővezér* Csaknem egyhangu volt e vélemény. Kivánták nyilvános ülésben kimondatni.
A történetirodalomban oly sokat szereplő titkos ülés Horváth Mihály részletes leírása nyomán júl. 25-i kelettel került be a szakmunkákba, bár pl. Hufnalvi Pál helyesen teszi Görgey I. munkájához fűzött megjegyzéseiben (Budapesti Szemle, 1888.) júl. 27-ére az ülést. Horváth M. tévedése kétségtelen: Szemere júl. 25-én este Kossuthhoz írt levelében a nemzetiségi törvényjavaslat aznapi megvitatásáról számol be, az itt közölt leveléből pedig világosan kitűnik, hogy a Görgey fővezérségével kapcsolatos nagy port felvert vita 27-én volt. (A zárt ülés lefolyásáról l. Horváth M. előadását, Magyarország függetlenségi harcának története. 2. kiad. III. köt. 371. s öv. l.)
Nem lehetett kikerülni őszintén előadni amik a vezérekre vonatkoznak,* szintén előadni Görgey gyenge oldalait. Ezt tette Vukovics, ezt tettem én,* hogy tudja a Ház a dolgokat tisztán.
A közvélemény eddig nem ismerte még annak a folyamatnak a részleteit, amelynek során Görgey a győri ütközet napjától kezdve fokról-forka szembefordult a kormány intézkedéseivel, s végül csaknem nyílt ellenségeskedésbe került a kormánnyal.
Szemere itt ismét nem őszinte Kossuthhoz; Hunfalvi említett munkája szerint ugyanis hangoztatta ugyan, hogy »Görgey nem tud engedelmeskedni, azért nem alvezérnek való«, de hozzátette, hogy »Görgey nem tud engedelmeskedni, azért nem alvezérnek való«, de hozzátette, hogy »tud parancsolni, azért fővezérnek való«. Kijelentette, hogy más nem lehet fővezér, csak Görgey, de kérte a képviselőket, hogy ne határozzanak, várják meg, hogy mit végez Kossuth Görgeyvel, mert egy elhamarkodott lépés csak ártalmára lehet a megegyezésnek. (I. h. 204–209. l.)
Látszott a vitából, hogy midőn Görgeyt sürgetik, a hadifoglyok ingatag vezérletéről akarnak szólani, mit neked tulajdonitanak.
A napokban erős vitáink voltak. Nagy csatákat vivtam. Sikerült mindig eldöntőleg hatnom. És ma is megnyugodtak véleményemben, miszerint a Ház véleményéről értesitelek, ki a nélkül is azért mentél, hogy Görgeyvel tökéletesen tisztába jöjj. Figyelmeztetlek, Görgey felé fordult nagyon a vélemény. S hogy a ház igazságos legyen, mindent részletesen elő kellett adnom, egész addig, hogy rendkívüli hatalom nélkül nincs mentség. – Olyan fővezért akartak, ki senkitől ne függjön, – mondtam, ez dictatura. Ma 7-kor este folytatjuk a tanácskozmányt. Holnap nyilt ülés leend, melyben hitelt is fogunk kérni.
A Háznak nem látszik kedvére lenni az eloszlásra.*
Kossuth ugyanis előző napi levelében azt javasolta, hogy fel kellene oszlatni a képviselőházat és az ügyek intézésére egy 40–50 tagú »közjóléti biztotságot« kellene csak együtt tartani. (L. előbb, 470. sz. alatt, 782. l.)
Guyont siettetem a jövetelre. – Mészárost Vásárhelyről mint még fővezért, ide rendeltük.* Az elszállittatást megrendeltük Aradra és Nagyváradra. Miért nem Debreczenbe menjünk?
Mészáros ugyanis kevéssel előbb már lemondott a fővezérségről. (Vö. a 768. l. 1. jegyzetével.)
Te gondolkozzál arról, hogy legyen dictatura, vagy legyen utasitás a hadvezérletben.
Szemere
S. k. eredeti. O. Lt. Kossuth–Miscellanen: 92.
Kossuth ekkor már visszatérőben volt s Szentesen kapta meg Szemere levelét, innen írta még aznap éjfélkor ezt a választ neki:
Barátom!
Én nem értem czélt. Madarasig mentem,* akkor, midőn a muszkák már Füreden voltak s előőreikkel mintegy Igaron. Egy jó kozák csapat bizvást elfoghatott volna, de nem tevék. Hanem köztem és Görgey közt állva, utamat vágták, mert a kurir, kit hozzá küldtem, vissza nem érkezett, tehát nem volt találkozási helyem; különben bár messze kerülve, elmentem volna.
Görgey István többször idézett, Görgey védelmében írt munkájában (III. köt. 252., 264. l.) ellenkező nézetű emlékirókkal vitázik – az itt közölt levelet nem ismeri – s azt állítja, hogy Kossuth nem mehetett Madarasig Görgey elébe, mert hiszen a találkozó a két mérfölddel közelebbi Karczagra volt kitűzve. Kossuth júl. 24-i Görgeyhez írt leveléből (l. előbb, 461. sz. alatt, 767. l.) azonban tudjuk, hogy a találkozó helyét egyáltalán nem jelölte meg, hanem Görgeyt arra kérte, hogy Cibakházára küldendő futár útján jelölje meg a neki megfelelő helyet. Lehet, hogy Görgey Karcagot válaztotta talákozás színhelyéül, Kossuth azonban sem Cibakházán, sem máshol nem kapott ilyen tartalmú üzenetet tőle.
Küldem dispositiokat* s annyit tudok, hogy 25-kén este Görgey Tokajba érkezett, tehát ha az időt el nem vesztegeti (mit gyakran tőn), holnap már ütközhetik a füredi muszkákkal.
A Görgeynek szóló, Aulich mint hadügyminister által írt utasításokat l. később, 476. sz. alatt, 787. s köv. l.
Bemtől levelet kaptam. Alkalmasint Oláhországban vagy Moldvában van – a fővezérség elvállalására ajánlkozik. Korlátlan hatalom feltétele alatt, akármelly Corps-Commandánst s tisztet letehetni. Hat-nyolcz hét alatt hiszi az országot minden ellenségtől megtisztithatni.*
Kossuth júl. 9-i levelére adott júl. 17-i válaszában írta ezt Bem; úgy látszik, hogy a rossz összeköttetés miatt Kossuth csak akkor kapta meg a választ. (Ismertetését l. előbb a 696. lapon.)
Én holnap hazamegyek, majd végezünk.
Ha a képviselőház vezéreket akar tenni – azt nálam nélkül kell tennie.* – Én nem dictaturát fogok csinálni, hanem iziben resignálok, s aztán… no de az majd az ő gondjuk lesz … meg a népé…
Czélzás a kévpiselőház aznapi, Szemere levelében ismertetett vitájára.
Combinátióim szerint szerdán Szeged alatt ütközet lesz.
Guyont mondod, hogy jön alulról? Ki mondta ezt, hogy Guyon jő? én Kmetyt gondolom.
Aki rémül, el kell kergetni; aki rémit, el kell fogatni, ha Isten fia is, – szeretem, hogy a muszkák átjöttek a Tiszán – igy osztva van az ellenséges erő. Ezekkel Görgey, amazokkal (ha alulról jókor jő 10.000 ember) majd mi végezünk.
Kossuth
Másolat. O. Lt. 1848/49-i iratok.
Közli Seress L.: Kossuth, Görgey és Szemere. Kiadatlan leveleik. 47. l. és Steier L., i. m. II. köt. 28. s köv. l.
