467. Szeged, 1849 július 25. Kossuth levele Perczelhez: örül Perczel békülékeny hangulatának, közli vele Görgey seregének Miskolc…
467.
Szeged, 1849 július 25.
Kossuth levele Perczelhez: örül Perczel békülékeny hangulatának, közli vele Görgey seregének Miskolcra érkeztét, valamint azt a szándékát, hogy a sereghez megy és átveszi a hadműveletek irányítását, felvázolja a további – lehetőleg – támadó hadműveletek lehetőségeit.*
Szeged, 1849 július 25.
Kossuth levele Perczelhez: örül Perczel békülékeny hangulatának, közli vele Görgey seregének Miskolcra érkeztét, valamint azt a szándékát, hogy a sereghez megy és átveszi a hadműveletek irányítását, felvázolja a további – lehetőleg – támadó hadműveletek lehetőségeit.*
Kossuth állítólag Görgeyhez intézett júl. 28-i, csaknem azonos szövegű levelét és a hitelességével kapcsolatban hozzá fűzött megjegyzéseket l. később 483. sz. alatt, 792. s köv. l.
Édes Móricom!
Vettem 21–25-dikéről leveleidet.* Köszönöm. Csak ne haragoskodjunk mert az soha nem vezethet jóra. Ellenben az igen jóra vezet, ha közlöd velem a bajokat, tanácsot adsz, s gondolatot cserélve együtt mindég kitaláljuk a legnagyobb orvosló szert. Én tudom, hogy senki s én sem szeretem tisztábban s jobban a hazát, mint te, de légy te is meggyőződve, hogy senki s te sem szereted tisztábban, jobban a hazát mint én. E kölcsönös hit közöttünk mindég fel fogja azon egyetértést tartani, melynek állni kell, ogy a hazát megmentsük. Épen most kapom a legbizonyosabb s tökéletesen positiv tudósitást,* hogy Görgei tegnap már Miskolczon volt, s ma alkalmasint kövesdig lesz; egy része legalább vele van; az első hadtest (Nagy Sándor) a harmadik (Leiningen) a hetedik (Pöntenberg) Görgey Ármin és Beniczky csapatai; minden esetre felül 30,000-en. Itéld meg, jobb lesz-e egyenesen csatlakoznotok, mit már az ellenség meg nem gátolhat, agy combinative két oldalról operálnotok, s tedd magad biztos kurirok által minden esetre rapportba a felső hadsereggel.
A szóban forgó két levél nem ismeretes. A nézeteltérésekre, amelyeket a két – nyilvánvalóan békülékeny hangú – levél követett, l. Kossuth júl. 21-i, Perczelhez intézett levelét, 451. sz. alatt, 756. s köv. l.
Vö. az előző napon Görgeyhez írt levéllel, 461. sz. alatt, 67. s köv. l.
Csak most háritsuk el a viszálkodást.
A két öreg urat illetőleg igazad van. Az egyik (Dembinszky) mindent felejtett, a másik (Mészáros L.) csak amannak szemeivel lát. Mondod, szép módot kellene találnunk, hogy elmenjenek. Gondolkoztam. Mást nem találtam, mint azt, hogy magam megyek a sereghez. Fővezért nem nevezek, hanem mint kormányzó képezem a harmónia kapcsát veled egyetértőleg, és tanácsotok után intézem az operatió irányát; úgy például, mint Czegléden tevénk.* Aztán a dispositió a ti dolgotok. Igy, bizony, csak igy lehet véleményem szerint a sok mindenféle személyes surlódásokat kikerülni; nem lesz kérdés Mészáros és Dembinszky, Te és Görgey közt, hanem barátságosan értekezve eszközlöm az irány egységét, aztán gonddal leszek, hogy amaz harmonice müködjék, te pedig disponálj szintugy harmonice a kezed alatti hadtestekkel – és megveritek a muszkát szépecskén. Minden más mód nem lesz ment a surlódástól. Az, hogy a kormányzó rendelkezik az irány felől, elvben semmi susceptibilitást nem okoz. E mellett tán jó volna, hogy egészen még se olvadjon egybe Görgei s a te sereged, élelmezési tekintetből is, hanem maradjon külön mindenik s dolgozzék egy célra; a kapocs majd én leszek.
Ti. júl. 8-a körül, amikor Kossuth és Perczel Czegléden tartózkodtak.
Kérlek, felelj mindjárt sietve, mert csak válaszodat várom, – ha egyetértesz, azonnal fölmegyek elébb hozzád, hogy az öreg urakkal végezzünk, aztán a másik táborba. Tegnap négy brigádja az ellenségnek Soroksárra vonult; előörsei egészen Laczházáig száguldoznak. Ha operátióidat nem zavarná, Kecskemétig igen jó volna, ha bár csak egy batailon egy osztály lovas, egy pár ágyu. Ekkor bizony mindjárt talpon állana 15–20.000 ember. E nélkül nem lesz siker; azonban ezt magad legjobban megitélheted. Partiálitást ha emlitek, az mindég csak vélemény; az irány, melyet leveledben kifejezel az, melyet én is helyeslek. T. i. Görgey csatlakozását elősegiteni (ez mármegvan); a Duna s Tisza közötti vonalt – a Tisza jobb partjáról fedni – miként, az a te dolgod. Ez a defensiv terv, melyben egyetértünk. Offensive? a körülményektől függ. Előttem igy lebeg: Irány Pest, Görgei Gyöngyös Hatvannak. Te meg oldalról Gödöllőnek – mindég in gleicher Höhe. Ez csak óhajtás. Lehet-e? Ti itélitek meg. Ha szükség lesz, még Kmettyt is felhozzuk.
Nagyon igazad van, hogy Jellachich akkor is megszökött volna, ha száz Visockyt küldtünk volna le. Amely had ugyanis elveszité a verbászi csatát, másnap holmiját Tittekből már Eszékre küldötte s maga is arra szökött. Megint Flanquenbewegung! De Kameniczot ugyancsak megrakták ám eszéki nagy ágyukkal, s még Guyon is azt irja, hogy nagyon kemény dió.
Én ugy rendelkeztem, hogy ha, »mit Aussicht auf Erfolg« lehet, támadjunk azonnal; mert Syrmium, Fiume, s még Kamenicz, Karlovicz áll, Titel sem biztos, ha bevennök is. Ha pedig offensive nem dolgozhatunk, – mert Jellacsicch megszökött, Kameniccel pedig nem birunk, ugy Kmetty jöjjön fel, vegye magához a bajai 2000 embert, s föl a Duna mentében – ha offensive operálhatunk, – ha nem: alkossa szélső balszárnyát a defensiv vonalnak. Én meg az alatt egy uj ármádát fogok állitani, hét batailonra különben is van emberem s valami lovasság is, – de fegyver, fegyver? Neked mégis küldtem 1000 darabot; s kaptad-e már? Pénzünk csütörtöktől kezdve már lesz, ha meg nem ugratnak Szegedről, addig azonban csak napról napra lehet fedezni szükségeinket. Tegnap küldtem Luzsinszkynak 50.000 frtot, Guyonnak szinte annyit. Neked pedig, hogy kézi cassád egészen üres ne legyen, s kémeidet fizethesd, küldök ezennel 10.000 forintot ezüstben.
A mint lehet Édes Móricom. – Áldjon Isten.
Szeged, julius 25. 1849.
hű barátod
Kossuth Lajos
Kossuth Lajos
N. B. Halassy mégis leginkább elő tudja azon vidéken teremteni az élelmi szereket, hanem szükséges, hogy a létszámot tudja körülbelől. Egészen nem lehet; ismerem én az új seregteremtés nehézségeit.
K. L.
Közli Mészáros Károly: Kossuth levelei a magyar szabadságharcz karvezéreiel 1848/49-ben. Ungvár 1862. 129. s köv. l.
