408. Cegléd, 1849 július 8. Kossuth új utasíítást ad a főseregnek: korlátozza működését az osztrákok elleni hadműveletekre és azo…
408.
Cegléd, 1849 július 8.
Kossuth új utasíítást ad a főseregnek: korlátozza működését az osztrákok elleni hadműveletekre és azok sikere után a Dunántúlon át igyekezzék a bács-bánáti sereggel felvenni az érintkezést.
Cegléd, 1849 július 8.
Kossuth új utasíítást ad a főseregnek: korlátozza működését az osztrákok elleni hadműveletekre és azok sikere után a Dunántúlon át igyekezzék a bács-bánáti sereggel felvenni az érintkezést.
Tiz nap alatt háromszor történt, hogy a felvett terv a végrehajtásnak kellő időbeni elmulasztása által lehetetlenné lett. Most már nincs idő discusiokba bocsájtkozni, hanem tenni kell, mert minden percz vesztés egy nemezthalál.
Én a parancsnokságot és a hadsereget, melly senki másé, mint a nemzeté, a nemzet nevében parancsolva utasitom, hogy félretéve férfiakhoz, és hazafiakhoz sem nem illő személyes tekinteteket és pártoskodások által nem zavarva az ország egységes erejét, teljesitse a haza iránti kötelességét.
A concentratio Buda felé mikor még lehetett, nem effectualtatott, most amint tudósittatom, már lehetetlen. És igy e perczben nincs más választásom, mint azt hagyni meg a parancsnokságnak, hogy tul a Dunán az osztrák sereg ellen intézze müködéseit s Komáromot minden esetre biztositva, iparkodjék oda hatni, hogy Fejér, Tolna, Baranya megyéken keresztül a kormánnyal Szegeden az összeköttetést feltartva és körülmény szerint a bács-bánáti sereggeli concentrátiot is lehetségessé tegye.* Főczélja legyen azonban az osztrák sereget megverni és munkálatainak eredményéről addig, mig az ellenség Budát el nem foglalja Pestre, azon tul pedig Szegedre a kormányt folyvást tudósitsa, mert senki másnak meg nem engedhetem, hogy azon esetre, ha dunántuli seregeink győznének, a további munkálatok irányát más, mint a kormány szabhassa ki.
Ismeretes, hogy Görgey terve ezekben a napokban ugyancsak az volt, hogy a Dunántúl felé töri át az ellenséges ostromgyűrűt, a Szegedre vonulás gondolatát azonban változatlanul ellenezte s a Dunántúlon kívánta folytatni a hadműveleteket. (Vö. Görgey A. Életem és működésem. Bp. 1886. II. köt. 221. s köv. l.)
Többi hadaink munkálati irányául elégnek tartom annyit kijelenteni, hogy gonddal kivánunk lenni a Miskolcztól Debreczenig táborozó ellenséget vagy megverni, vagy legalább feltartóztatni, hogy a felső hadseregre ne vethesse magát egy hamar és ezt az osztrák sereg elleni müködésében ne zavarhassa.
Jellachich ellen az operatio siettetik, Bem altábornagy Erdélyben jól áll.
E rendeletemre a Parancsnokság tudósitását sürgetve megkivánom és önzéstelen hazafiság az, amit a nemzet nevében várok mindenkitől.
Czeglédről irok, hova Perczel és Visoczky 22,000 főnyi seregünk iránti rendelkezés végett rándultam ki, innen még ma vagy holnap reggel Pestre vissza menendő.
Ered. fogalm. O. Lt. OHB 1849: 9129.
Kivonatosan közli Görgey István: 1848 és 1849-ből. Élmények és benyomások. III. köt.
Mellette egykorú német fordítása.
