275. Budapest, 1849 június 7. Kossuth válasza Perczel május 26-i lemondó levelére.
275.
Budapest, 1849 június 7.
Kossuth válasza Perczel május 26-i lemondó levelére.
Budapest, 1849 június 7.
Kossuth válasza Perczel május 26-i lemondó levelére.
Az Ország Kormányzója
Perczel Mór Tábornok Urnak.
Buda-Pest, Junius 7-kén 1849.
A giurgovei táborból május 26-káról irott hivatalos levelében* határozottan oda nyilatkozik Tábornok Ur, hogy a most Szegeden alakuló tartalék hadosztálynak egészen rendelkezése alá bocsátása és polgári tekintetben is tellyes hatalommal felruháztatása nélkül nem folytahatja a vezérletet, s leteszi a parancsnokságot és tábornokságot.
Perczel szóban forgó levele nem ismeretes, tartalmára Kossuth válasza elég részletes útbaigazítást ad. (Maga a levél a minisztertanács iratanyagába került és azzal együtt kallódott el.)
A 12 zászlóaljból alakittatni rendelt tartaléksereg szegedi hadosztályának igen fontos más rendeltetése van, mellytől azt a kormány nem vonhatja el, – de a bács–bánáti hadsereg erősitésére fordittatni nem is látja szükségesnek, miután Bem altábornagy, s Tábornok Ur és Vécsey tábornok közelebbi kimutatásai szerint ott most a Péterváradi 6585 főnyi őrseregen kivül 32.000 főnyi hadsereg lévén, azt nem hogy erősiteni volna szükség, de sőt abból egy rész máshová disponálhatónak itéltetett.
A sürgetett teljhatalomra nézve pedig, ugy a mikint azt Tábornok Ur több leveleiben értelmezé, azon észrevétel fordul elé, hogy az a ministeri kormányzat természetével s felelősségével össze nem fér; mert a beligazgatási ügyeknek, a határőrvidékek szerkezésének, a be- és visszatelepitések rendezésének a belügyminister, – a financiális ügyeknek, s a status javaivali dispositiónak a pénzügyminister, – az egyházi és iskolai ügyeknek a cultusminiter, – a katonai operatiók czélja s irányzata körüli dispositióknak s a különböző hadtestek rendeltetése meghatározásának a hadügyminister, – végre a pacifficationalis feltételek megállapitásának az összes Ministerium felelőssége alatt, tehát rendelkezése szerint kell történniök.
De bár ha ezek iránt Tábornok Urat capacitálni remélhetném is, – miután ugyancsak a felhivott hivatalos leveléhez csatolt magán levelében is elhatározott lemondási szándokát – minden módositó feltétel nélkül olly tökéletesen ismétli, hogy kifáradását adván okul, nemcsak mielőbbi felmentetését egyedüli kérése gyanánt sürgetné, hanem még azt is kinyilatkoztatná, hogy ha mielőbb a parancsnokságban más által fel nem válttatik, maga rendelend helyére valakit (mi a kormány megegyezése nélkül semmi esetre meg nem történhetnék) és pár hétre gyermekeihez Szegedre vonul.
Annálfogva nem marad egyéb hátra, mint a bács–bánáti hadjárat vezényletében kitüntetett fontos érdemeinek szives és őszinte elismerése, s ezen elismerés tényleges tanusitásának, valamint becses szolgálatainak hazánk számára igénybe vételének fenntartása mellett az eddig viselt hadseregparnacsnokságról lemondását sajnálattal elfogadni.
Tudósitom ennek következtében Tábornok Urat, hogy a hadügyministeriumnak a ministeri tanács által is helyeslett előterjesztése nyomán – Tábornok Ur lemondása következtében – a bács–bánáti hadseregek fővezérlete Vetter altábornagy urra bizatott, a közvetlenül saját vezérlete alatt volt hadtest parancsnokságát (Corps-Commando) pedig annak leszen szives Tábornok Ur átadni, kit a Tábornok Ur által letett parancsnokság átvételére a hadügyminister joga és kötelessége szerint odarendelend.
Midőn e szerint a haza javára tett ujabb nagybecsű szolgálataiért a Nemzet nevében szives köszönetet mondva ismételve sürgetett ohajtását bár sajnálattal teljesiteném: – május 31-kén kelt, s kezemhez tegnap érkezett levelének a közállomány és Kormányzat existentiájának lehetségével merőben összeütköző, s csak bokros érdemei tekintetéből mellőzhető tartalmára, minden további válasz szüksége ez uttal megszünik.*
Perczel máj. 31-i levelének tartalma az iktatókönyvi bejegyzés szerint: »Perczel tábornok az ellenség létszámáról értesítve óvást tesz a máshonnan érkezett parancsnok ellen.« Elég nagy részleteket közöl belőle a jún. 8-i kelettel kiadott, később, 279. sz. alatt közölt minisztertanácsi határozat Perczel felmentéséről. (489. s köv. l.)
Kossuth Lajos
kormányzó elnök
S. k. ered. Hadtört. L.t 1848/49-i vegyes anyag 9. csomó.
