224.
Debreden, 1849 május 26.
Kossuth az igazságügyminiszter előterjesztése alapján megállapítja az országos törvényszéki új szervezetét.
Vukovics Sebő igazságügyminiszter máj. 26-án kelt előterjesztésében előadta, hogy a főtörvényszékek január elején a kiadott utasítás ellenére Pesten maradtak, az ellenség szolgálatában tovább folytatták működésüket, s az ellenséges fővezér törvényellenes parancsait törvényesnek ismerték el, tanácskozásaik alapjául fogadták el. Azzal mentegetőznek ugyan, hogy az elköltözésre csak jan. 5-én regel kapták az utasítást, ebben az esetben azonban fel kellett volna oszlatniok önmagukat. Tetézték bűnüket azzal, hogy Pest felszabadítása után sem tettek hűségnyilatkozatot a függetlenség kimondásával kapcsolatban. Világos mindebből, hogy a főtörvényszékek elvesztették kapcsolatukat a nemzettel, megszűnt irántuk a nemzet bizalma, s ha a kormány a bírói intézmény iránti bizalmat helyre akarja állítani, szükséges, hogy a törvényszékeket a jog és a szabadság alapján újjáalakítsa. Evégből Vukovics részletes előterjesztést tett a kormányzónak. Kossuth az előterjesztést elfogadta és annak alapján, az igazságügyminiszter ellenjegyzésével a következő rendeletet adta ki:
Az igazságügyi minister okadatolt előterjesztése folytában a főtörvényszékek átalakitására nézve rendelem, mint következik:
1-ör: Az eddigi főtörvényszékek, jelesen a hétszemélyes, a volt királyi itélő tábla, s a váltófeltörvényszék ezennel feloszlattatnak.
2-or: Az ujonnan alakitandó főtörvényszékek rendeltetése, további közintézkedés hozataláig az egész magyar álladalomra nézve az leend, mellyet teendőjökül a törvény jelöl ki. A királyhágóntuli részekben folyamatban levő, vagy a multból keletkező perekbeni biráskodás iránti ideiglenes intézkedés külön rendelettel fogván elhatároztatni.
3-or: Az ezentul is hétszemélyes főtörvényszéknek nevezendő fő feljebbviteli biróság elnökből, ki országbirói nevet viselend, két alelnökből és a szükséghez képesti számmal kinevezendő birákból álland.
4-er: A volt királyi, most országos törvényszék elnökön, és két alelnökön, – a váltófeltörvényszék elnök, és egy alelnökön kivül, tapasztalásból mutatkozó szükség szerint meghatározandó számu birákból álland.
5-ör: Mind a hétszemélyes, mind az országos törvényszéken, a rendi állapotból fenmaradt külön nevezetei az eges tagoknak megszüntetnek.
6-or: Az egykori országos rendszerinti birák s azok itélőmesterei által parancsok kibocsátásával gyakorlott törvénykezési intézkedések jövőben az igazságügyi minister köréhez tartozandanak.
7-er: Az országos törvényszéken a bűnperek külön osztály által tárgyalandók, melly osztály polgári perekbeni eljárással nem foglalkozandik. – De urbéri perek tárgyalására külön osztály létezni nem fog.
8-or: A hétszemélyes főtörvényszéken a váltóügyek felülvizsgálata ezután is külön osztályra bizva leend.
9-er: A nádori biróság, a tárnoki és személynöki törvényszékek megszüntetvén, – az eddig elejökbe tartozott perek az országos törvényszék biróságához tartozandanak.
Ezen rendelet végrehajtásával az igazságügyi minister bizatik meg.
Kelt Debreczenben, május 26. 1849.
E rendeletet megelőzi a Közlönyben Vukovics az igazságügyminiszter ismertetett előterjesztése. (Ered. tisztázata OHB 1849: 7474. sz. alatt van.)