195.
Debrecen, 1849 május 19.
A minisztertanács határozata a Havasalföldre kivert osztrák csapatok lefegyverzése és a szerbekkel való megbékélés ügyében teendő diplomáciai lépésekről.
Kimutatta az 1849-ki május 19-én esti 7 órakor Debreczenben tartott rendkivüli ministertanácsülés jegyzőkönyvének:
7. A kormányzó előadta Bem altábornagynak f. é. május 16-án Orsováról kelt hivatalos tudósitását ·/· alatt, mellyben jelenti, hogy a Bánát nagy áldozatok nélkül az ellenségtől kitisztittatván, visszaszereztetett; hogy Puchner az osztrák sereg vezére magával vivén a fegyverhordásra képes férfiakat, ismét Oláhországba menekült; és végre hogy a jelent altábornagy az általa Magyarországból jelenleg másodizben kiüzött osztrák seregnek Olászországban, mint török souverenitás alatti tartományban eltürt szabad járása, kelése és táborozása ellen a belgrádi uj pasához óvást küldend.
Továbbá: ugyan a kormányzó előmutatott egy, Kohlmann ezredeshez szólló, s általa beküldött, Belgrádon kelt levelet, valamint egy konstantinápolyi ujságból kivont buletint is.
Ezen tudósitások nyomán, hogy vitéz seregeink győzelmeiből hazánkra nézve minél nagyobb siker biztosittassék, határoztatott:
1-ör: hogy a bánáti határszélek mielőbb reoganisáltassanak.
Minek sikeresitése a belügyminiszterre bizatott.
2-or: Hogy a külügyminister a tisztán fogalmazott »non interventio«-nak alapján a Bukarestben lévő angol, franczia és más consulátusokhoz küldendő dipomaticai nottákban jelentse ki, miként Magyarország, valamint eddig, ugy ezentul is kész a szomszéd hatalmakkal és nemzetekkeli barátságos viszonyok fentartására, kész a szomszéd határszélek respektálására.
De ép azért, mivel Magyarország ezt hiven teljesitette, szinte megvárja a szomszéd hatalmaktól és nemzetektől, miszerint vitéz seregeink által másodizben kiüzött s Oláhországba menekült osztrák seregeknek a »non interventio« elvénél s a népjog tiszteletbeni tartásánál fogva mielőbb lefegyvereztetésök után, fegyvereik hozzánk küldessenek, s nekik a szomszéd országok és tartományokban Magyarország elleni hadkészületekre a járás, kelés s táborozás és felfegyverzés szigoruan tiltassék el.
E dipomaticai iratokban ki kell jelenteni azt is, hogy Magyarország a kebelében létező külön népfajokkal, valamint eddig, ugy jövendőben is, kész megosztani kivétel nélkül minden polgári jogokat; következőlet Magyarország területén lévő népfajoknak a magyarok áltai nyomatása a mint legkevésbé sem igaz s legtávolabbról sem való, minthogy minden népfajnak teljes szabadsága van illető egyházában, községében, iskoláiban és családi körében vallást nemzeti nyelvét, gyermekei oktatását ápolni, kezelni és biztositani.
Az illy értelemben szerkeztendő diplomaticai okiratok
d) Karagyorgyevics szerb uralkodó és
e) Garaschanine számára leendő elkészítése, s alkalmas egyének általi kézbesítése a külügyministerre bizatott.
Továbbá szinte a külügyministerre bizatott az is, miszerint egy, a franczia nyelben jártas egyén Pancsovára küldetvén, ennek kötelességévé tétessék a kiadandó instructiók szerinti fogalmazása és utbaigazitása azon dipomaticai iratoknak, mellyek a felmerülendő körülményekhez képest szükségeseknek találtatnak.
Beöthy Ödönnek pedig mind ezen iratok a szükséghez képest eredetiben vagy másolatban megküldetvén, egyuttal Bukarestbe való sietős menetelre szóllittassék.
a ministeri tanács tollvivője
Ered. tiszt. O. Lt. Belügymin. eln. iratok 1849: 308.