179. Debrecen, 1849 május 17. A minisztertanács határozata az országos főtörvényszékek megszüntetéséről.
179.
Debrecen, 1849 május 17.
A minisztertanács határozata az országos főtörvényszékek megszüntetéséről.
Debrecen, 1849 május 17.
A minisztertanács határozata az országos főtörvényszékek megszüntetéséről.
10. Az igazságügyminister előadván, mikint az általa f. év május 3-án 842/i. ü. sz. alatt kiadott azon rendeletei, mellyeknél fogva a curiai s pesti váltófeltörvényszék, nem különben a volt királyi ügyek igazgatási és közvádlói hivatalok mindennemű biráskodástól s illetőleg eljárástól eltiltattak mindaddig, mig a kormány azon rendeletének megszegése miatt, melly szerint biráskodásuk silletőleg hivataloskodásuk székhelyét Pestről Debrecenbe áttenni tartoztak volna, nem igazolandják.
Továbbá: ugyanazon igazságügyi minister előterjesztette mindazon védiratokat is, mellyeket a fentebb emlitett törvényszékek és hivatalok saját védelmükre Pest városa hatóságának kebelében müködő teljhatalmu kormánybiztosnak az igazságügyministeriumhoz leendő áttétel végett beadtak.
Az illető okiratok tartalmából tényleg kiviláglik, hogy az érintett törvényszékeknek és hivataloknak f. év január 5-kén Csányi László teljhatalmú orsz. biztos által székhelyeiknek pestről Debrecenbe leendő áttétele megparancsoltatott, ők mégis ennnek ellenére az ellenségtől megszállott Pest város kebelében maradtak.
Emlittetik ugyan, hogy Csányi László parancsának kézbesitése és Pestnek az ellenség általi megszállása között nekik igen kevés s csak néhány órai idő jutván, az családjaik kellő s hosszabb időre szükségelt ellátására elégtelen levén, e nélkül távozniok, kivált mint atyáiknak, különösen pedig a közlekedés akkori nehézségei miatt nem lehetett.
E védelemnek azonban egész törvényszéki testületek irányában legkisebb nyomatéka sem lehet; ha kivált törvényszéki testületektől, mikint a haza ellensége alatt (ha más egyebet nem tehetne) legalább oszlassa fel magát.
És mégis az emlitett törvényszékek és hivatalok a birói függetlenséget szemök elől tévesztve, a hon mint egyedül törvényes hatóság kormányának nemcsak nem engedelmeskedtek, nemcsak fel nem oszlottak, de szinte Pesten maradván, az ellenség fővezérénél helyettes elnökük által bemutatva, udvarlást is tettek, sőt az ellenség fővezérének parancsát szabályul fogadván birói s illetőleg hivatalos eljárásuknál, a törvénykezés formáitól eltérve, függetlenségüket a haza polgárira nézve káros és veszedelmes – ami több, az ellenség befolyása alá juttaták, megsemmisitették elannyira, hogy óvást sem kisértvén meg, a haza főtörvényszékének a polgárok magánjogi kereseteinek biztositására rendelt levéltárát az ellenség tábornokának parancsára 46 darab perek kiadásával megcsonkitani sem késtek, illetőleg pedig a haza, alkotmány és nemzeti ügyhöz tántorithatatlanul ragaszkodó hű polágrok javainak az ellenség javainak gyarapítására eszközlendő összeirása s elfoglalására segédkezet nyujtottak.
Ekkint tehát ezen törvényszékek és hivatalok saját tekintélyök és függetlenségük fenntartására szükséges erélyesség hiányában önmaguk fosztották meg magukat fennmaradhatásuk első és nélkülözhetetlen feltételétől, a közbizalomból.
Mindezeknél fogva a ministertanács az emlitett törvényszékek és illetőleg hivataloknak mind nevök, mind formájok és alakjokra nézve ministeri rendelet által teendő késedelem nélküli felosztását és átalakitást megrendelte.
Ered. kivonat. O. Lt. Igazságügymin. állad. titk. oszt. 1849: 1249/Ig. sz.
Mellette: 1. Csányi László kormánybiztos jan. 5-én hajnali 1/2 4 órakor kelt parancsa Keglevics Gáborhoz, a Hétszemélyes Tábla helyettes elnökéhez, hogy a Tábla, a kir. Curia, a Váltófeltörvényszék, a Kincstári Jogügyi igazgatóság és a közvádlói hivatal személyzete aznap reggel hét órakor induljon el vonaton Szolnok felé. 2. A Curia jan. 5-én reggel 9 órakor kelt határozata a rendeletre: az idő rövidsége miatt megkérik Csányit, hosszabbítsa meg a határidőt. 3. A Curia jan. 29-i határozata Windishgrätznek azzal a parancsával kapcsolatban, hogy a főtörvényszékek kezdjék meg munkájukat: a vízkereszti törvénykezési időszakban csak olyan ügyeket tárgyalnak, amelyeknél a közlekedés nehézsége és az ország szétszakítottsága nem okoz nehézségeket. 4. A Curia határoazta arról, hogy Jellacsis felszólítására kiadják ugyan a horvát tartománygyűlés küldötteinek a fellebbviteli törvényszékeknél levő hrovát perek iratanyagát, de ezt törvényellenesnek jelentik ki és tiltakoznak az erőszak ellen. 5. Keglevich Gábor tárnokmester máj. 6-i hosszú igazoló jelentése Irányi Dániel kormánybiztoshoz a curia megszállás alatti tevékenységéről és magatartásáról. 6. Irányi Dániel kormánybiztos jelentése az igazságügyminisztériumhoz, amellyel a felsorolt iratokat felterjeszti.
