103. Debrecen, 1849 május 2. Az új minisztertanács első ülése: a minisztertanács szervezetének és hatáskörének megállapítása, a m…
103.
Debrecen, 1849 május 2.
Az új minisztertanács első ülése: a minisztertanács szervezetének és hatáskörének megállapítása, a minisztériumok hatáskörének elhatárolása.
Debrecen, 1849 május 2.
Az új minisztertanács első ülése: a minisztertanács szervezetének és hatáskörének megállapítása, a minisztériumok hatáskörének elhatárolása.
Az 1849. évi május 2-án Debreczenben tartott ministeri tanács 1-ső ülése. Jelen voltak: Kossuth Lajos kormányzó elnök, Szemere Bertalan ministerelnök, s belügy-, Gf. Batthanyi Kázmér külügy-, Duschek Ferencz pénzügy-, Vukovics Sebő igazságügy-, Horváth Mihály vallás- s közoktatásügyi, Klapka György ideiglehes hadügyi ministerek.
Miután a nemzetgyülés által kimondott függetlenség értelmében hozott határozatok nyomán a kormányzó elnök május első napjáról kelt jelentése* szerint a ministerium megalakult, a mai napon tartott ministeri tanács ülésében szóbahozatván a kormányzó, s egyes ministeriumok, valamint a ministeriumoknak egymás irányában viszonyaik meghatározása, s az ország kormányzatához tartozó különféle tárgyaknak az illető egyes ministeriumok közötti felosztása,
L. előbb, 102. sz. alatt, 181. s köv. l.
következő szabályok állapitattak meg:
A kormány hivataloskodásának megkezdésénél szükségesnek látja mindenek előtt a ministerium közös teendőit megállapitani; a külön tárczákhoz tartozó ügyek osztályzatát rendszerezni, s az ügyviteli rendre vonatkozó némely szabályokat megállapitani; a távollévő ministeri hivatalnokok megérkeztéig pedig, valamint a még ürességben lévő hivataloknak betöltéséig az illető tárczák kezelésére nézve ideiglenesen intézkedni.
Mihez képest következők határoztattak:
1-ör a ministeri tanácsra nézve:
Ministeri tanács a kormányzó, vagy annak jelen nem létében a ministerelnök elnöksége alatt hetenkint rendesen kétszer, hétfő és csütörtöki napokon esteli 6 órakor fog tartatni; rendkivüli esetekben azonban mindannyiszor, amennyiszer rendkivüli tárgyak merülendnek fel s üléstartást valamelyik minister szükségképen kivánna, tanácsülés fog egybe hivatni.
Ministeri tanács határozand el:
a) Minden oly tárgy körüli intézkedést, melly által a közigazgatás bármely ágához tartozó uj elv megállapitása forog fenn;
b) Minden megállapitást, melly által az ország általános politikájában változás történik, vagy a követett politikában más irány határoztatik.
c) Végre minden olly krédést, melly lényegénél fogva az összes kormány felelősségét igényli, s békés időben a törvényhozás körébe tartozik.
A tanácskozás gyorsasága tekintetéből a ministerek sor szerint s rövid indokolással terjesztendik elő kivánataikat.
Oly tárgyak iránt, melyek irott előterjesztésben már kifejtve vannak, a ministerek véleményét köröztetés utján lehet összeszedni.
A ministertanácsi ügyek előadása, jegyzése s kiadása, valamint a ministertanácsban tárgyalt ügyekre vonatkozó határozatok kimeritőleges kidolgozása az ország kormányzó oldala mellett leendő két álladalmi tanácsos feladata leend.*
Fülepp Lipót temesvári és Záborszky Alajos somogyi képviselő lett a két álladalmi tanácsos. (Vö. Közlöny, jún. 2.)
A jegyzőkönyveket rendesen az elnöklő fogja neve aláirásával hitelesiteni; nevezetesebb tárgyak jegyzőkönyveit azonban a tanácsban jelenvolt ministerek mindnyájan aláirandják.
A jegyzőkönyv rendesen szokott alakban vezettetik, nagyobb fontosságú, s oly ügyekben pedig, mellyek uj tanácskozás tárgyai, vagy az országgyülés körébe tartozók lehetnek, külön íven fog szerkesztetni.
Minden olly tárgyaknak kidolgozása, mellyek tágasabb munkakört igényelnek, milyenek a közigazgatási szabályok, vagy az összes kormány által előterjesztendő, s a törvényhozáshoz tartozó javaslatok, – a törvény rendeléséből nyugdíjazott s kiszabadandó határidő alatt magok igazolására utasítandó álladalmi egykori tisztviselőkből, vagy ha ezekből ki nem kerülne, más, de minden esetre szakértő egyénekből napidij mellett alakitandó bizottmány elődolgozataival, s megbirálásával fog elintéztetni.
2-or: Az egyes ministeriumokra nézve:
A rendőrségi osztály, mely természeténél fogva a közigazgatásnak egyik lényeges ága és eszköze, a belügyi tárczához visszacsatoltatik, valamint az egészségügy is, mint a rendőrségi felügyelethez tartozó tárgy a belügyi tárczához tétetik át.
A nemzetőrség, mint a polgári szabadság s a közbátorság biztositéka, s eképen a belügynek egyik leghatályosabb igazgatási eszköze, ezen ministeriumhoz aképen csatoltatik, mint az az első ministerium idejében csatolva volt.
Midőn azonban valamely helybeli nemzetőrség a hon védelme érdekében saját határából kimozdittatik, s az álladalom által láttatik el, kimozditása idejétől hazatértéig a hadügyministerium intézkedése alatt fog állani.
A postaügy a közlekedés eszközeihez tartozván, a közlekedési ministeriumhoz tétetik át.
Mi a harminczad és vámügyet illeti: ezekre nézve minden oly kérdés, mely az ország külügyre vonatkozó politikai, s kereskedelmi érdekeinek alapján elintézendő, a külügyi s illetőleg kereskedelmi ministerium köréhez tartozandik: a tettleg fenálló harminczad és vámrendszer kezelése azonban s azok szabályozása, és rendezése a pénzügyministeri tárczához csatoltatik.
Ezen változtatások mellett egyebekben a ministerek ügyköre aképen marad felosztva, mint az első ministerium alatt osztatott fel.
A ministeriumi hivatalnokok osztályozása, rendezése és számának meghatározása körül minden minister saját körében maga intézkedendik, de ezen intézkedésnek eredményét a ministertanácsnak fogja bemutatni, s ez a hivatalnokok számának arányba vétele mellett, azoknak fizetése, s a hivatal fokozat egyformasága felett határozatot hozand.
A ministeri hivatalok betöltésénél a kormány azon elvet követendi, miszerint a hon ügyeinek kezeléshez csak oly egyének alkalmaztassanak, kik szolgálatukat kétes időben sem tagadták meg. Minél fogva a régi hivatalnokok között csak azokat tekinti alkalmazhatóknak, kik a nemzeti kormányt nem hagyták el, midőn székhelyét megváltoztatta, s azt Debreczenbe követték. És ehhez képest a később jelentkező hivatalnokok magokat arra nézve igazolni kötelesek, hogy az ellenség által megszállott helyeken önkényt nem maradtak. Minek rövid utoni megitélése azon ministert illeti, kinek körébe az illető hivatalnokok tartoznak, s kinek alkalmazása szóban van, vagy kéretik.
A hivatalnokokat a tanácsostól lefelé az illető minister nevezi ki, de a tanácsosi fokozaton felül álló, valamint minden birói hivatalnok kinevezése is a kormányzó jóváhagyásával történik.
A katonai hivatalnokokat illetőleg a kinevezés törzstiszttől felfelé az országkormányzó jóváhagyásával, törzstiszten alul pedig a hadügyminister által tétetik.
Az egyházi hivatalnokok közül azok, kik elébb királyi kinevezéstől függtek, jövőre az országkormányzó jóváhagyása mellett, azok során kivüliek pedig egyenesen a vallásügyi minister által neveztetnek ki.
Hogy a ministeri összes hivatalnokok fizetésének összege tudva legyen, minden minister még e hónap folyta alatt készitendi el a maga budgetjét, s azt a pénzügyministernek adandja át, a pénzügyminiter pedig ezen költségvetési lajstromokat netalán támadandó észrevételeinek kiséretében bővebb megvizsgálása végett a ministeri tanácsnak mutandja be.
A költségvetésnek eképeni megállapitása után ha valamely uj hivatalnak rendezése, vagy felállitása vétetnék igénybe, melly a megállapitott költség összegét növelné, – ezen kérdéseknek elintézése a minister tanács körébe tatozandik.
Egyébiránt minden minister a tárczájához tartozó tárgyak, s törvényjavaslatok előkészitésére a rendelkezése alatt álló hivatalnokon kivül napidij mellett más szakértő egyénekből bizottmányt alakithat.
3-or. Ideiglenes rendelkezések:
A kereskedelmi ministerség betöltéséig ezen ministerium ügyeinek vezetése, és ellenjegyzése a külügyministerre bizatik, ki hasonló megbizást a hadügyminister megérkeztéig a hadügyministeri ellenjegyzésre nézve is nyert.
Kossuth
kormányzó
Kiadta a ministertanács tollvivője
Záborszky Alajos.
Eredeti. O. Lt. Hadügymin. 1849:14436.
Másolat uo. 13945.
