82. Debrecen, 1849 január 17. Kossuth válaszol Batthyány Kázmér jan. 10-i eszéki levelére és tájékoztatja őt a főváros elhagyásár…

Teljes szövegű keresés

82.
Debrecen, 1849 január 17.
Kossuth válaszol Batthyány Kázmér jan. 10-i eszéki levelére és tájékoztatja őt a főváros elhagyásáról és a további tervekről.
Batthyány Kázmér kormánybiztos, az eszéki sereg parancsnoka Eszékről jan. 10-i kelettel hosszú jelentést küldött Kossuthnak. Beszámolt arról, hogy az ellenség még nem jelent meg Eszék vidékén, de ő a környékről minden értéket a várba szállíttatott; három hónapi élelmet szállíttatott a várba, kért még 100 000 forintot az összevont dunán- s drávántúli sereg szükségleteire.* Igérte, hogy mindent megtesz a kormánynyal való kapcsolat fenntartására. Közölte, hogy Földváry Lajos, az új őrségparancsnok megérkezett s kérte, hogy a betegsége miatt eltávozott Welsz őrnagy helyébe nevezzék ki Papp Lajos szegedi őrnagyot az 51. zászlóalj parancsnokának, valamint Eibach Ferenc irnokot, aki Bunyik elől* a pénztárat megmentette, pécsi sóhivatali ellenőrnek. Kossuth a levél vétele után azonnal válaszolt Batthyánynak, a választ saját kezűleg fogalmazta meg:
Kossuth korábbi rendeleteit a dunántúli szabadcsapatoknak az eszéki sereghez kapcsolására l. 18. sz. alatt, 40. l. Az egész magyar hadsereg januári szervezeti összpontosítása során ez a sereg a X. hadtest lett.
Bunyik József pozsegai alispánt Jellasics még aug. 7-én nevezte ki Pozsega és Verőce megyék, valamint Eszék és Pozsega városok báni biztosává, megtorlásképpen azért, mert a nevezett helyek képviselőket küldtek a magyar országgyűlésre. Jellasics veresége után a Honvédelmi Bizottmány Bunyikot törvényen kívülinek és hazaárulónak nyilvánította. (V. ö. előző kötet 132. sz. 230. l.)
Gr. Batthyányi Kázmér vezér főispán s országos biztos úrnak Eszékre.
Debrecen Január 17-kén 1849.
Üdvözlöm Méltóságodat a hazánkra vonult szerencsétlenségek között, mint nemzetünk egyik rendíthetetlen támaszát.
Budapest elveszett megfoghatatlanul, irtózatosan, – s van ember, kinek a haza megmentésére szánt legnagyobb erő adatott kezébe, kinek erősítése végett vidékek áldoztattak fel, más seregvezérek gyengíttettek, ki mégis örökké retirált, seregét ez által lehangolta, retiráda közben megfogyasztotta, el-annyira, hogy Perczel elvesztvén a móri csatát, s ennek következtében Görgey rögtön Budáig hátrálván, – az országgyűlés s kormány azon szomorú kénytelenségbe jött, hogy ha egy csatavesztéssel nem akarta az országot veszni hagyni, át kellett székhelyét Debrecenbe tennie. Meg vagyok győződve, hogy ha még menthető az ország, pedig menthető, csak a nemzethez hívek maradjunk – csak egyedül ez által lett a megmentés lehetségessé.
A kormány tehát áttette székhelyét, de olly paranccsal, hogy a főváros ütközet nélkül fel ne adassék. Feladatott, mi iránt ha Isten segít, még leszámolásoknak kell következni.
Azonban hála municipális életünknek, a magyar nemzet élete nincs egy városhoz kötve – Roma köszönetet szavazott a Cannaei ütközet után Varronak »quod non desperaverit de re publica.«* Én is azt mondom, non desperemus de re publica.
A cannae-i csatában (i. e. 216.) Hannibal megsemmisítő vereséget mért a római seregre.
Kötelességünket minden esetre teljesítendjük.
Az országgyűlés békeküldöttsége jelentést tett Bicskéről!! mikép fogadá ott Windischgätz. »Unbedingte Unterwerfung s katonai kormány« – az az nemzeti halál. Nem lehet senki olly bolond, hogy halált fogadjon el béke áraul. Hiszen ha minden elveszne, sem érhetné nagyobb baj a nemzetet, mint a mivel kinálnak most, midőn a győzelem Istene még csak szintúgy mosolyoghat a magyarnak is.
Az országgyűlés tehát azon határozatot hozta, mellyet ide rekesztek. Én azt az ide zárt levél kíséretében küldém szét a törvényhatóságoknak.* Méltóztassék azt kellő biztosi utasítás mellett Verőcze megyével, vagy ha ezzel nem lehetne, Eszék városával közölni.
A határozatot l. előbb, a 119. l-on, a kiáltványt, amelynek kíséretében Kossuth a határozatot az ország tudomására hozta, a 127. s köv. l-on.
Arról legyen Méltóságod meggyőződve, hogy nemcsak hazafiúi emlékezetünkben tartjuk hő tisztelettel, de mindent el is követendünk, hogy Eszékre támaszkodva, s egy úttal azt fedezve a Dráva tája mihamarébb fontos hadi munkálatok szinhelye legyen.
Most első dolog az erő concentratioja.
Jelenleg Görgey 25,000 emberrel a Duna balpartján működik.
Komárom biztosítva van, bár Majthényi a vész perczében lemondott.* Sok ember nem állotta ki a tűzpróbát. Ritkulunk, de tisztulunk.
Majthényi komáromi várparancsnok lemondására l. a 65/a. sz. aktát, 125. l.
Mészáros a hadügyministerium folytatására ide vissza jövén, Klapka ezredes vette át a tokaj-miskolczi sereg vezényletét. Perczel, Répássy tábornokok a Kunságban állanak, s a napokban ütközni fognak.
Pétervárad mindennel elláttatván, s onnan a General Commando Éder főnöksége alatt Eszékre rendeltetvén, a bácsi és bánsági seregek concentratiora felrendeltettek. Arad vára ostromoltatik Gál Miklós tábornok által. Bem tábornok, miután Naszódot, Beszterczét bevette s Urbánt Bukovinába kikergette, 14-én már Marosvásárhelyen volt. 22-kén igérte Nagyszebent bevenni.
A mint a concentratio megtörténik, elkezdetik az offensiv működés; addig tartjuk a defensivát, a mint lehet, – Isten kezében vagyunk – de ha megkezdhetjük az offensivát, Eszékre s Dunántúlra fő gondunk leend.
Méltóságod most lépjen fel biztosi hatóságával mindazon dunántúli törvényhatóságokban, miket szükségesnek tart.
Baranya, Somogy, Zala oda vannak utasítva, hogy pénztáraikat Eszékre küldjék, adót oda administráljanak, nemzetőrségeiket, szabadcsapataikat Méltóságod rendelkezésére bocsássák.
A Bakonyban Nemegyei tábor vezérkari őrnagy áll, 3000 emberrel s 6 ágyúval – jól tartja magát – itt ott még offensive is fellép.*
A Nemegyeynek szóló utasítást l. az előző kötetben 542/a. sz. alatt, 918. l.
Véleményem az, hogy Méltóságod huzzon be a Dráván inneni nemzetőrségből annyi erőt Eszék várába, hogy az szolgálhasson egy-két compania rendes katonával őrseregül néhány napra s ekkint fedezvén a várat (mert hiszen falak mögett zárt kapunál csak használhatók), egész erejével tétessen kirohanást a vidék tisztán tartására, ott a hol ellenség mutatja magát – kivált Csepin ellen. De ez csak figyelmeztetés. A vezérelv az, hogy a baranyai s somogyi nemzetőrség, a helyett, hogy csatázna künn, inkább őrizze a várat benn, míg a várbeli őrsereg kimegy csatázni.
Nem engedjük magunkat annyira elzáratni Eszékről, hogy pénzt ne küldhessünk néhány nap mulva, most csak...* frot küldhetek, azt is csak 100 ftosokban. Az átköltözés miatt 12 napig nem dolgozhatott a bank műhely. Nincs pénzünk.
Az összeg helyét üresen hagyta Kossuth, mert még nem tudta, mekkora összeget tud küldeni. A pénzügyminisztériumot a mellékelt fogalmazvány szerint 40 000 pengő forint kiutalására utasította.
Így gyutacsot s kapszlit is csak egy hét alatt készíthetünk.
Szegedről Papp Lajos és Földváry Sándor őrnagy parancsot kaptak Eszékre menni.
Honvéd tűzéreket most lehetetlen küldenünk. Csupa haszontalan újoncz. Oktattasson ott Méltóságod, míg mi teremthetünk s küldhetünk. Wouwerman ellen, ha bűnös, engesztelhetlen szigorúságot ajánlok.*
Wouwerman őrnagyról azt írta Batthyány, hogy gyanús híreket hallott vele kapcsolatban, s ezért vizsgálatot indított ellene.
Eibach Mihálynak pécsi ellenőrré alkalmaztatása helyeseltetik.
Jó tiszteket kér a Méltóságod. Ez a legnagyobb baj. Ha hazánk elveszne, a tisztek vesztik el. Ez irtózatos.
Legtanácsosb jó altisztekből nevezni. Mire Méltóságod, valamint a törzstiszti kinevezésekre is, felhatalmaztatik.
Isten és a haza szent szerelme legyen Méltóságoddal, mint van az én forró tiszteletem.
a honvédelmi, bizottmány elnöke.
Kossuth s. k. fogalm. O. Lt. OHB 1849: 440.
Mellette Kossuth egyidejű rendelete a pénzügyminisztériumhoz, hogy fizessen ki az eszéki vár szükségleteire 40 000 p. f.-ot lehetőleg kisebb bankjegyekben Batthyány futárja, Golubovics kapitány nyugtájára, valamint a hadügy- és pénzügyminisztériumhoz a fenti tárgyakkal kapcsolatban intézett rendeletek fogalmazványa.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT