83. Debrecen, 1849 január 17. Kossuth utasításai Jeszenák János nyitrai kormánybiztosnak a Felvidék védelmével és Görgey váci nyi…
83.
Debrecen, 1849 január 17.
Kossuth utasításai Jeszenák János nyitrai kormánybiztosnak a Felvidék védelmével és Görgey váci nyilatkozatával kapcsolatban.
Debrecen, 1849 január 17.
Kossuth utasításai Jeszenák János nyitrai kormánybiztosnak a Felvidék védelmével és Görgey váci nyilatkozatával kapcsolatban.
Jeszenák Udvardon, jan. 7-én kelt jelentésében beszámolt Nyitra városának Simunich által történt elfoglalásáról, panaszkodott a katonai erők elégtelensége miatt és pénzt kért szabadcsapatok alakítására, valamint a kárvallott lakosság kártalanítására. Kossuth válasza:
Főispán úrnak folyó hó 7-éről kelt hivatalos levelében foglalt panaszainak nagy része a vidék fedezetlenségére vonatkozik.
Ebből eredő aggodalma főispán úrnak Görgey tábornok oda vonulása által olly nagy mértékben lőn megszüntetve, mikép csak adja Isten, hogy ezen olly nagy mértékben tudtomon kívül történt erő oda fordításnak a haza kárát ne vallja!
Mi egyébiránt erő összpontosításról rendelkezénk, mert csak ez mentheti meg a hazát, ez teheti a Nemzetet azon karba, hogy főispán úr szenvedett anyagi áldozatai is kármentesíttessenek, s rendíthetlen hazafisága a hazától méltányolást nyerjen.
Az itten általunk összpontosított erő azonban sikert csak akkor fog aratni, ha a hazának hű népe készen áll a fegyveres erőt tömegével támogatni. Ez ismét csak úgy történhetik, ha a hazának hű fiai, kik a népre hazafiúi lelkesültségük s tekintélyük által hatni hívatvák, felmagasulva a kísértések között, a haza szabadságáérti áldozatkészségünket tetőpontra fokozva, a népet kitűrésre buzdítják, azzal megértetik, mi vár reá? ha össze szedett erővel az ellenség megsemmisítését elő nem segítendi.
A férfi, kinek keblében a szabadság érzete honol, s ki épen ezért érti, mi a rabszolgaság nyomora, a vész közepette leghatalmasabb. Főispán úrnak szent ügyünk melletti eddigi ernyedetlen buzgalma azon meggyőződésre vezette a kormányt, mikép épen most fogja megfeszíteni hazafiúságának mindén erejét, s nem hagyand mulasztva semmit, mi a nép lelkesítésére – kitürésére – s hatalmas nagy tömegbe összeolvadására vezethet.
Ezt várja főispán úrtól a nemzet és a kormány.
A kormány ismeri kötelességét a haza iránt, s annak teljesítésében Budapest elvesztése nem teszen, nem tehet különbséget.
Számítunk Önökre a szerencsétlenségben is – Önökre, kik a martius szabadság diadalívének építéséhez sajátkezűleg járultak, miszerint tudnak tűrni és áldozni, midőn egy építményt védeni kell; a megvédés, megtartás diadalához csak soha nem csüggedő kitűrés vezethet.
Mik legyenek a nemzetgyűlés határozatai s a kormánynak ez idő szerinti intézkedései? az idezárt mellékletből megértendi főispán úr, megvárja a nemzet hazafiúságától, hogy azoknak sikert eszközöljön.* Tessék azokat a szomszéd Komárom, Posony, Trencsén megye s város és Szakolczának is megküldeni, és tessék hasonló értelmű proclamatiokkal a népet felvilágosítva buzdítani.
L. előbb, 155. l. 1. jegyzet.
Hallom, hogy Görgey valami proclamatiot adott ki, mintegy a kormány ellen intézettet, – ez botrány, több mint botrány lenne, annyival inkább, mert amit tartalmáról hallok, valótlanságot foglal magában, örökös retirádáját a kormányra meri róvni, holott a kormány mindig ellenkezőt parancsolt.* Szerezzen magának főispán úr bizonyos tudomást, de óvatosan kell eljárni, tévedéseket inkább kiegyenlíteni kell iparkodni, mintsem szakadás történjék kormány és sereg között. Én a hazáért mindent felejteni tudnék, még azt is, hogy ember, kinek a haza megmentése tehetségét adtam kezébe nagy bizalommal, engem sárral dobáljon, – csak a hazát mentse meg*. Legyen szíves főispán úr engem az ottani történtekről értesíteni különösen pedig a sereg szelleméről.
A Görgey által jan. 5-én kibocsátott váci nyilatkozatról van szó. Szövegét és körülményeinek ismertetését l. többek között Horváth M.-i. művében, II. k. 232. s köv. l.
A kurzív sorokat Kossuth utólag toldotta be a már elkészült fogalmazványba; a fogalmazványnak ezt a részét egyébként már előbb is szószerint felvázolta.
A kért pénzek iránt jelenben lehetetlen intézkednünk. Egy részét már utalványoztuk előbb, de a budapesti catastropha pénzügyekben zavart okozott, az átszállítás Pesttől Debreczenbe barkó gyárunkban nagy akadályokat idézett elő, ezeket rögtön megszüntetni nem lehet, s azért míg rendbe nem jövünk, a legszükségesebbek fedezésére kell szorítkoznunk.
Hozzák meg addig a kármentesítendők a várakozás áldozatát, és legyenek meggyőzve s bizalommal a nemzet gyülés s a kormány iránt, mikép mihelyt lehetend, legfőbb gondja leszen a kormánynak azt teljesíteni.
Ha hazánk lesz – mindenünk lesz, – meg kell mentenünk – vagy inkább újból kell megszereznünk hazánk szent földét, mikint az őseink megszerzék. E nagy munka elébb minden kart igénybe vesz, melly bírja magát, feltétlen áldozatrakészséget vár, de ha meghozta a nép nagy áldozatát, a megmentett hazának jutalma is nagyszerű leend. Tudósításait gyakran elvárom.
Fogalm. Kossuth s. k. kiegészítéseivel. O. Lt. OHB 1849: 427.
Mellette Jeszenák jelentése, hátlapján Kossuth részletes, néhol csaknem szószerinti vázlatával a válaszhoz. Az így elkészített fogalmazványba Kossuth még utólag is betoldott.
