384. [Budapest], 1848 augusztus 13. Kossuth észrevételei a külhatalmakkal való érintkezés és a francia kereskedelmi kapcsolatok k…
384.
[Budapest], 1848 augusztus 13.
Kossuth észrevételei a külhatalmakkal való érintkezés és a francia kereskedelmi kapcsolatok kérdésében.
[Budapest], 1848 augusztus 13.
Kossuth észrevételei a külhatalmakkal való érintkezés és a francia kereskedelmi kapcsolatok kérdésében.
Bonnet francia kereskedő hordódongákkal megrakott négy hajóját, amelyek Braila felé útban voltak, a dunai magyar őrség Palánka mellett Július végén feltartóztatta. De la Cour francia ügyvivő az osztrák külügyminisztériumon keresztül a magyar kormányhoz fordult és Bonnet hajóinak szabadon bocsátását, kárainak megtérítését kérte, egyúttal biztosítékot kívánt, hogy a francia kereskedő további 80 hajóját veszély nélkül útnak indíthassák. A magyar földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter véleményt kért minisztertársaitól. A többség álláspontja az volt, hogy a hajók maradjanak lefoglalva. Ez volt Kossuth véleménye is. A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter kérdőívén a következőképpen fejtette ki álláspontját:
Ezek észrevételeim:
1. A külügy minister mindenesetre felszóllítassék: hogy az adandó választ egyenessen a franczia ügyviselőnek küldje; – s őtet felhívja, hogy csak az Austriával közös dolgoknak lehet az austriai külügyministerium hozzájárultával eldöntetniök, de szorosan magyar dolgokban az érintkezésnek közvetlen kell történni.* Illy értelemben kellene minden külhatalmak képviselőit értesíteni, az austriai ministeriumnak pedig úgy a jelen specialis esetben, mint ezen általános értesítés iránt is csak annyit notificálni, hogy amazra nézve a franczia ügyviselővel magunk fogjuk a dolgot elvégezni – emezt pedig, hogy így s így cselekedendünk.
Vö. a 317. számmal.
2. In thesi a minister elnök véleményéhez hajlok, de azon hozzátétellel, hogy de la Cour-nak egy igen barátságos értesítvény bocsátassék directe Eszterházy által, mellyben ki legyen fejezve, s motiválva, hogy miért történt – meg legyen mondva, hogy a hajó lefoglalásának aggodalma nem hiú – mert gőzhajókat, s több kereskedők hajóit valóssággal lefoglalták s ellenünk használják, hogy tehát az önvédelem, s a magányos birtok biztossága kényszerít ezen ideiglenes intézkedésre – hogy reménylük, mikép a pártütőkét mihamarébb megzabolázzuk, s kint a kereskedés szabadságát fentarhatjuk, hogy semmit sem óhajtunk inkább, mint a Duna szabadságat tökélletesen biztosítva látni, s a franczia nemzettel a legbarátságosabb kereskedelmi viszonyban állani s figyelmeztetjük, hogy erre igen sokat tenne, ha kereskedelmi consult küldenének Pestre.
Kossuth
Kossuth s. k. feljegyzése. O. Lt. Földműve-
lés-, ipar- és keresk. ügyi min. Miniszteri
234/1848.
lés-, ipar- és keresk. ügyi min. Miniszteri
234/1848.
A magyar földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter a hajók lefoglalása ügyében a többi miniszterekkel egyetértésben vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat megállapította, hogy a hajók feltartóztatásának fő oka: a szerbek a Dunán minden hajót erőszakkal lefoglalnak és csapatok szállítására használnak fel. Bonnet megbízottja látva a helyzetet, nem is kívánta a hajók szabadon bocsátását, mert elveszítésüknek csak így lehet elejét venni. A magyar földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter előbb augusztus 23-án tájékoztatta a magyar külügyminisztériumot a vizsgálat elrendeléséről, majd szeptember 12-én megküldte a vizsgálati iratokat, hogy a magyar külügyminisztérium a francia követséget ilyen irányban tájékoztása. (O. Lt. Földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi min. Miniszteri 234., 276/1848.).
