342. [Budapest], 1848 július 31. Kossuth bejelentése a képviselőházban a hitelintézetről.
342.
[Budapest], 1848 július 31.
Kossuth bejelentése a képviselőházban a hitelintézetről.
[Budapest], 1848 július 31.
Kossuth bejelentése a képviselőházban a hitelintézetről.
Az ülés elején Kossuth a következő előterjesztést tette:
A már nyomtatásban is szétosztott pénzügyministeri jelentésnek utolsó része, t. i. az 1849-ik évi jövedelem és költségvetés, úgy az általam behozandónak tervezett új adórendszer is nyomtatás alatt van már s míg a többi a vizsgálaton átmegy, addig a sajtó alól ki is kerülend.* Ámbár ismerem az időnek sürgős voltát, kénytelen vagyok mind a mellett kérni a házat, hogy ezeken kívül egy más terv előterjesztésére is méltóztassék engedelmet adni, minek létesítése a múlt országgyűlési törvények egyik czikke által ideiglenesen a pénzügyministernek volt meghagyva. Én ezen tervvel készen vagyok és 14 nap alatt életbe léptethetem, azonban egy elvnek meghatározására törvényhozásilag van szükség. Értem a hitelintézetet. Én tekintetbe vevén az országnak jelen körülmények között valóban pénzszűki állapotát, és a földbirtokos osztálynak különösen az úrbéri veszteség által a javaik instructiójára nézve fenforgó nehézségeit, nem késtem volna a hitelintézetet a múlt törvényhozás által adott felhatalmazás által életbe léptetni, a mint arra nézve minden szükséges előintézkedéseket meg is tettem,* – ha a rendkívüli körülmények nem tették volna szükségessé ezen országgyűlésnek összehívását. A hitelintézetnek életbeléptetését azért függesztettem fel, mert az alapelvre nézve nem lehettem biztos, hogy ha mint pénzügyminister rendeletet adok ki e tekintetben, fogja-e azt respectálni a bíró is, mert a bíró nem tartozik egyebet respectálni, mint a törvényt. A kérdés a körül forog, ha a hitelintézeti követelésnek minden ősiségi kérdések ellen is tökéletes biztosság és elsőség nem nyújtatik, akkor lehetetlen a hitelintézetet felállítani. A múlt országgyűlésen hozott törvény kimondja, hogy hitelintézeti követelések minden egyéb követelések felett elsőbbséggel bírnak, kivévén az előbb bejegyzetteket, de a bíró is hajlandó lesz-e úgy magyarázni ezen czikket az előforduló esetekben, mint én, hogy t. i. ezen elsőbbség nem csak az adóssági követelések felett értetik, hanem az ősiségi követelések felett is, azt én nem tudom. És azért kérem a házat, méltóztassék megengedni, hogy a hitelbankra nézve egy meghatározandó napon lehessek szerencsés előterjeszteni írásban és nyomtatásban a beadandó egy pár kérdést, mellynek elhatározása egyenesen törvényhozási intézkedést kíván, – kijelentvén azt is, hogy azon esetre, ha a ház, a hitelintézeti terv részleteinek vizsgálatával is akar foglalatoskodni, az egészet előterjeszthetem, mert tökéletesen készen van, hanem azt gondolom, hogy az országra nézve nem olly nagy életkérdés a részleteknek meghatározása. Nem ollyanok a körülmények, hogy nagyon ráérnénk illyen rendszeres munkának kidolgozására; javítani mindig lehet, ha az alapelv igazságos, és ollyan, melly állandóságot ígér, mert csak az elvnek ingatagsága az, a mi káros következményeket vonhat maga után. Annálfogva bátor vagyok kérni a házat, hogy a hitelbankra nézve egy pár kérdést terjeszthessék a törvényhozás elébe elintézés végett melly kérdések, ha elintéztetnek, ollyan karban van a dolog, hogy a hitelbankot 14 nap alatt életbe léptethetni. S ezzel együtt még egy kérdésnek megfontolását ajánlom a háznak figyelmébe, mellyre nézve, azonban kényességét és sokoldalú nehézségeit tekintve – nem vagyok ollyan helyeztetésben, hogy ezen kérdésnek elfogadásához állásomat kötném. Az úrbéri evalvatiók nem történhettek meg, s mikor fognak megtörténni, nem tudom; hanem azt tudom, hogy a kármentesítés a nemzet becsületének oltalma alá van helyezve, s azért kérem a házat, méltóztassék megengedni, hogy midőn a hitelintézetre nézve előterjesztem alázatos nézeteimet, egyszersmind tervecskét nyújthassak be az iránt, hogy mielőtt az evalvatio megtörténhetik, nem volna-e jó a status részéről a földbirtokosoknak a körülményeknek megfelelő ollyan előlegezést adni, mellyről feltehet tenni, hogy bár mi alacsonyan becsültessék is a veszteség, annyi bizonyosan ki fog kerülni, például 120 pft egy telekre, s így azon kárpótlás, melly most kifizettetnék, 15 millióig rúghatna, melly somma ha forgásba jöhet, a rögtöni szükségeken nagy részben segítve volna; pedig az országnak felvirágzása megkívánja, hogy e tekintetben valamit tegyünk, annyival is inkább, mert a múlt országgyűlés az illyen földbirtokokon fekvő adósságokat ideiglenesen felmondhatatlanoknak nyilatkoztatta,* az illyen állapot ideiglenes lehet, de nagy convulsiók nélkül hosszú ideig fen nem tartható. Ezen törvény a magyarországi takarékpénztárakat csaknem bukásnak vezette. Mi nem segíthettünk e részben rajtok, mert a takarékpénztáraknak meg kell fizetni tartozásaikat, azok pedig be nem szedhetik, mivel nekik tartoznak. Tehát ezen jótékony intézetek sok helyt a legnagyobb bizonytalanságnak vannak kitéve. És ezen szempontból indulva, először engedelmet kérek arra, hogy a bank felállítására nézve egy pár kérdést terjeszthessek elő, melly nélkül a hitelintézet fel nem állítható – ha a ház bele akar szólani, bele szólhatván – most. Másodszor engedelmet kérek, hogy terjeszthessek elő valamit az úrbéri veszteségek kártalanítása tárgyában, s e tekintetben gyakorlati módot kívánok előadni, melly a háznak helyeslését nyerje meg, hogy némi előlegezés nyújtassék az úrbéri veszteségekért, s az országnak közvagyonossága addig se szenvedjen. (Helyes!)
A pénzügyminiszter jelentését, az 1849-i költségvetést és az új adórendszer tervét ld. az 523–580. lapon.
A hitelintézet felállítását az 1848: XIV. tc. mondta ki. Az intézet tervének kidolgozására kiküldött bizottság jelentését ld. a 103., Kossuth rendeletét a hitelintézetről a 150. szám alatt.
Az 1848: IX. tc. 5. §-a kimondta, hogy a volt úrbéri földbirtokosok ellen „a kereskedési viszonyokból eredő váltók kivételével… egyéb adóssági követelések… fel nem mondhatók”, csak a törvényes kamatokat lehet bírói eljárással behajtani.
Kossuth előterjesztésére az elnök bejelenti, hogy a következő napon kezdik tárgyalni a hadsereg felállításáról szóló törvényjavaslatot és annak befejezésével lehet elővenni a pénzügyi javaslatokat. Az osztályonkint 2–2 tagból álló bizottság még ezen a napon összejön a pénzügyminiszterrel.
Közlöny, 1848. augusztus 2. (54. szám) 249. l.
Közli K. L. I. XI. 241–243. l.
Pap D.: Nemzetgyűlés I. 282–285. l.
Közli K. L. I. XI. 241–243. l.
Pap D.: Nemzetgyűlés I. 282–285. l.
