150. Pozsony, 1847 március 6. körül. Kossuth törvénycikk-tervezete a kötelező urbéri örökváltságról.
150.
Pozsony, 1847 március 6. körül.
Kossuth törvénycikk-tervezete a kötelező urbéri örökváltságról.
Pozsony, 1847 március 6. körül.
Kossuth törvénycikk-tervezete a kötelező urbéri örökváltságról.
Az urbéri örökváltság előmozditása végett az 1840: VII. t. cz. 9-ik §-a következőkkel bővitetik:
§. l. Olly helyeken, hol a legelő elkülönözése még végbe nem ment, vagy végbe ment bár, de a községnek a telkek állományaihoz, s illetőségeihez nem tartozó közös földje van, az urbéri örökváltság végetti egyezkedés szabadsága a váltsági tőkének pénzbeni lefizetésére nem szorittatik; hanem megengedtetik, hogy az urbéri örökváltság részben vagy egészen, a közös legelő, vagy községi földek szabad alku szerinti átengedésével is eszközltessék.
§. 2. A földbeni váltság azonban csak egész helységeknek együtt engedtetik meg; a telkek urbéri állományainak megcsonkitására ki nem terjedhet; s mindenesetre csak az 1840: VII. t. cz. 9-ik §-ában megszabott uton eszközölhető.
§. 3. Az egy helységbeni urbéri jobbágyok és házas zsellérek többségének megegyezése, az egész község megegyezésének tekintendő, s a kevesebbség magát a többséghez alkalmazni köteles.
§. 4. A pénzbeni örökváltságra nézve pedig általában határoztatik: hogy midőn valamelly földes úr azonegy helységbeni jobbágyainak és házas zselléreinek többsége, az urbéri tartozásokat, szolgálatokat és adózásokat örökösen megváltani akarja, – az örök váltság valósitása a földes ur belegyezésétöl többé nem függend, hanem, – épségben hagyatván az egyezkedési szabadság – az illető jobbágyság kivánságára bírói eljárás közbenjöttével fog eszközöltethetni. Melly eljárásra nézve következők határoztatnak:
§. 5. Az illető jobbágyság örökváltsági szándokát, a megyéhez intézendő, s az alispánynak beadandó folyamodásában kijelentvén; egyszersmind, a váltságösszveget kiszámítandó választott bírósághoz két tagot nevez, kik azonban sem azon, sem a tőszomszéd helységeknek lakosai nem lehetnek; s a bíráskodás elvállalása iránti nyilatkozatuk a folyamodáshoz csatolandó.
§. 6. Az alispán nem várva közgyűlést, legfölebb a harmadnap alatt ezen folyamodást, törvény értelmébeni eljárás végett, az illető kerületbeli szolgabíróhoz utasitja, s a dologról egyszersmind a megye tiszti ügyészi hivatalának főnökét hivatalosan értesiti.
§. 7. A kiküldött szolgabíró kiküldetése vételétől számított 15 nap alatt a helyszinére kimenvén, a községbeli előljárók jelenlétében magának arról hivatalos tudomást szerez; valljon a folyamodás, a folyamodók tudtával s akarata szerint adatott be, s valljon a folyamodók, az illető földesur azon helységbeni urbéres jobbágyainak és házas zselléreinek számszerinti többségét képezi e? s erről a kiküldő alispánnak nyomban jelentést teend.
§. 8. Melly jelentésből a fentebbi két körülmény valósága bebizonyodván, az alispán az illető földes urat azonnal intőlevél által hivatalosan felszólitja, hogy a választott bírósághoz maga részéről szintugy két tagot nevezzen.
§. 9. Ezen intő levél kézbesitése olly módon történik, mint más bírói intő, vagy idéző leveleké. A birák nevezésére a földes urnak, ha ugyan azon megyében lakik 15 nap, ha szomszéd megyében 30 nap, ha távolabb 45 nap, ha pedig külföldön, 60 nap engedtetik, s az intőlevél kézbesitésérőli hivatalos bizonyitvány a megintő alispánhoz beküldetik.
§. 10. Ha az ekép megintett földes úr, az előbbi szakaszban kiszabott idő alatt, birákat választani, s választásáról, a megintő alispánt értesiteni elmulasztaná, az alispán erről a megye tiszti ügyészi hivatalának főnökét hivatalosan értesitendi; ki is 15 nap alatt, a választást elmulasztott földes úr helyett, két bírót nevezend, s választását a bíráskodás elvállalása iránti nyilatkozatok kiséretében az alispánnak bejelentendi.
§. 11. E szerint ugy a folyamodó jobbágyság, mint a földes ur, vagy mulasztása esetében helyette a tiszti ügyész, két két bírót nevezvén; az ekkint megválasztott birákat, az alispán, egy bizonyos napra a megye székhelyére a végett hivja ösze, hogy szó többséggel egy ötödik bíró társat nevezzenek, ki a bíróság elnöke leend.
§. 12. Ha az elnök választásra nézve, a választott birák meg nem egyezhetnének, az alispán fog elnököt nevezni; s ez ügybeni egész eljárásáról, a legközelebbi közgyűlésnek jelentést teend.
§. 13. Az ekkint megválasztott birák, ha a bíráskodást elvállalták, eljárásuk bevégzése előtt, kivevén a betegség miatti akadályozás esetét, többé le nem mondhatnak; hanem az elnök választó ülésre, az alispán által 15 nappal előre tudtul adandó időben, az eljárás folyta alatt pedig az elnök által megszabandó napokon, a helyszinén jelen lenni tartoznak, tiszti ügyészi kereset utján rajtok ismét csak betegség miatti akadályozás esetét kivéve – személyszerint megveendő 200 ft birság terhe alatt.
§. 14. Betegség miatt lemondás, vagy halál esetében a bíróság kiegészitése ugyan azon módon történik, mint az első választás történt.
§. 15. Az elnök ezen bíróság eljárásának 6 hónap alatt bevégzéseért a 13-ik §-ban kiszabott büntetés terhe alatt felelős.
§. 16. Ezen öt tagból álló bíróság a helyszinén hivataloskodik. Ülései a tárgyalások alatt nyilvánosak, itélethozás alatt nem. A járásbeli szolgabíró s esküdt, mint törvényes biztonság, nem különben az alispán által kiküldendő tiszti ügyész, az elnök megkeresésére jelen lenni, s amazok a tanuvallatásoknál segédkezet nyujtani, emez pedig, a jegyzőkönyvet vezetni tartoznak, de csak értesitő szavazattal birnak.
§. 17. A választott bíróság tagjai, a helyszinén tartandó első ülésük alkalmával, a szolgabíró által előolvasandó bírói esküt nyilvánosan leteszik.
§. 18. Az eljárási költségek a felek által közösen viselendők, a megyében bevett, s a bíróság által a felek fölvetése következtében itéletileg megállapitandó dijszabás szerint.
§. 19. Közbirtokosságokban, ha az egész helységbeni, nem pedig csak egy földesurat illető jobbágyság többsége akarná az örökváltságot illy uton eszközölni; valamint az összes jobbágyság, ugy illetőleg az összes közbirtokosság fogja a hét-hét bírót választani.
§. 20. Ezen választott bíróság feladatához tartozik, az évenkinti urbéri tartozások, szolgálatok és adózások becsárát készpénzre számítva meghatározni.
§. 21. Ezen meghatározásban, következő elvek által fog a bíróság vezéreltetni:
a) az uri dézmára nézve:
A természetben adni szokott, tehát termés szerint változó uri dézma évenkinti mennyisége, a legközelébbi tiz év közép számvetése szerint leszen meghatározandó.
Számvetési alapul nem az vétetik fel, mennyit ád a jobbágyság, hanem az, a mi a földes urnak, a cséplő vagy nyomtató rész avvagy borra nézve a szürési költségek levonása után tiszta haszonul felmarad.
A dézmabeli járandóság ezen tiszta hasznának, pénzértékre kiszámításában a legközelebbi vásárpiacz árfolyama szolgáland sinórmétékül, szint ugy 10 évi közép számvetéssel, s a határból a piacz helyeig hasonló módon kiszámítandó szállitási bér levonásával,
a) az urbéri robotra nézve:
A természetben kiszolgáltatni szokott robot pénzbeli értékének kiszámításánál következőknek kell tekintetbe vétetni: u. m.
Minemü munkákra szokta azt rendesen a földesur felhasználni?
Mennyit veszen el a napi munka idejéből a jövés menés; mellynek ideje a számításból levonandó?
Mi a szabad alku melletti napszámos munka rendes ára 10 évi középszám szerint, s figyelmezve a téli, és nyári munkaszak különbségére?
Ezek szerint meghatároztatván a munka becsértéke, 25 % a robot és szabad alku szerinti munka különbség tekintetéből levonandó.
a) hol akár az uri dézma, akár a robot részben vagy egészben, pénzzel szokott megváltatni, a szokott fizetés vétetik az örök váltsági kiszámítás alapjaul.
§. 22. A tanuk mind két részről előállitatván, neveik a felekkel a végett közöltetnek, hogy azok iránt fenforogható észrevételeiket, s ellenészrevételeiket szóval eléadják; mikről a bíróság előlegesen határoz. – Tanú sem azon helységbeli lakos, avvagy földesur, sem ennek tisztje avvagy cselédje nem lehet.
§. 23. A kifogástalan, vagy elfogadhatóknak itélt tanuk eskü alatt kihallgattatván vallomásaik jegyző könyvbe vezettetnek, az illető tanú s a felek vagy képviselőik jelenlétében felolvastatnak, s meghitelesitetnek; s az adatgyüjtés, és tanú vallatás bevégeztével mind két félnek egymást felváltva három szóváltás s mindenik szóváltás írásbani beadására három napi időköz engedtetik; mi meg történvén a bíróság ítéletet hoz, s itéletében, a megváltandó urbéri tartozások, szolgálatok és adózások évenkinti becsértékét, pénzre számítva meghatározza, s itéletét a hely szinén kihirdeti; a felek ezen itéletbeni meg vagy nem nyugvásukat azonnal kijelenteni tartozván.
§. 24. Az eljáró bíróság munkálatát ekkint befejezvén, az irományokat két egyenlően hiteles példányban a törvényes bizonyságnak által adja; melly azt, a megye törvényszékének bemutatja.
§. 25. A törvényszék a legelső törvény folyam alatt a tárgyat vizsgálat alá vevén; ha valamelly fél a választott bíróság itéletével meg nem elégedett, vagy magára a tárgy érdemére, különben csak az eljárás formáira nézve ítéletet hoz, s azt minden irományokkal egyetemben egy példányban a M. kir. Helytartótanácsnak, minden esetre felterjeszti.
§. 26. A Helytartótanács urbéri osztálya – a tárgyat haladéktalanul megvizsgálván, itéletében – a mint a felek az első bíróság itéletével meg vagy nem elégedtek, szintugy mint a törvényszék, a tárgy érdemére, vagy csak az eljárás formáira terjeszkedik; s az irományokat három hólnap alatt a törvényszékhez visszaküldeni tartozik, különben a törvényszék itélete helybehagyottnak tekintetik.
§. 27. E szerint az urbéri tartozások szolgálatok és adózások évenkinti becsértéke pénzre kiszámítatván; ha annak öttől százzal számított tőkéjét, a jobbágyság egy év alatt leteszi, a földes úr azt felvenni tartozik; s az örökváltságnak ekkinti végbe menetelét nem akadályozhatja.*
V. ö. Kossuth márc. 6.-i beszédével, amelynek alapelvei megegyeznek ennek a tervezetnek alapelveivel. Ez volt az a törvényjavaslat, amelynek az elkészültét 48 óra alatt ígérte Kossuth.
§. 28. (lásd 45. §.)
§. 29. (lásd 33.) aztán §. 44, végre §. utolsó.*
Az utalások az 1843/44.-i országgyűlés bizottsága által készített törvénycikk-tervezet §-aira vonatkoznak.
Kossuth ered. fogalm., O. Lt. Kossuth-Archiv 501. fasc. 300–301. l.
