82. Pozsony, 1847 december 2. Szentkirályi és Kossuth második követjelentése Pest megye rendeihez.
82.
Pozsony, 1847 december 2.
Szentkirályi és Kossuth második követjelentése Pest megye rendeihez.
Pozsony, 1847 december 2.
Szentkirályi és Kossuth második követjelentése Pest megye rendeihez.
Tekintetes Karok és Rendek!
Előbbi tudositásunk folytában ide a 19. szám alatt mellékelve* alázatosan megküldjük Ő Felségének, koronás királyunknak azon szavait, melyeket a királyi előadások alkalmával, továbbá az elválasztott Nádor megerősítésekor az Országos rendekhez intézett.*
A számok a kinyomatott országgyűlési röpívek sorszámát jelentik.
V. ö. előbb, 300. l. 14. és 301. l. 16. jegyzet.
Ezekután folytatjuk a folyó hó 13-án költ tudositásunkat.*
Az előző jelentés keltezése nov. 14. A „folyó hó” kifejezés azt bizonyítja, hogy Kossuthék a jelentést nem egyszerre, a keltezési napon, hanem folyamatosan írták.
November 14-én vasárnap.
November 15-én elegyes ülés, melyben a nádor székét elfoglalta, az ez alkalommal tartott székfoglaló beszéde a nádornak a 20-ik szám alatt, a szatmári püspöknek válasza a 25-ik szám alatt, a királyi személynöknek beszéde a 22-ik szám alatt folytattatnak. Megjegyezük itt, hogy miután Ő Cs. Kir. Főherczegsége elfoglalt székében négy főispán által az ősi szokás szerént számtalan éljen kiáltások között felemeltetvén és eképpen kikiáltatott volna, nádori itélő mesternek Giczy Kálmánt, alnádornak pedig Sárközy Károlyt méltóztatott kegyelmesen kinevezni.
16-ik November reggeli 9 órakor országos üllés tartatott, melyben a KK és RR előtt a k[egyelmes] kir. előadások szokás szerint kihirdettettek. A k[egyelmes] kir. előadásokban emlitett javaslatok ide 25–28-ik szám alatt mellékeltetnek.
Pótlólag ide a 23. és 24. számok alatt mellékeljük azon beszédeket is, melyeket az esztergomi főkáptalan követe a kir. személynök székfoglalása alkalmával ennek, – ugy szinte a m[éltóságos] Főrendek táblájának üdvözlésére mondott s melyek a sajtót, mint a folyószámok tanusitják, csak most hagyták el.
Ugyan a fent emlitett napon, u. m. November 16-án az országgyűlés* befejezése után kerületi üllés tartatott; ebben az elnökség kihirdette a jegyzők választását. A választás pedig következő tagokra esett: A Dunán inneni kerüleből Szentkirályi Móricz Pest, a Dunántuli kerületből Szabó Miklós Vas, Tiszán inneni kerületből Szemere Bertalan [Borsod], a Tiszán tuli kerületből Asztalos Pál Mármaros vármegyék követei. A szabad kir. városok részéről Haázmán Ferencz Buda és Csausz István Nagybánya városok követei választattak.
Helyesen: országos ülés.
Csongrád vármegye részéről inditvány tétettvén, hogy néhai dicső emlékezetű József nádor ispán érdemeinek hálás elismerése törvény czikkben örökittessék, mi ezen inditványt olly hozzá adásal pártoltuk, hogy ugyan azon törvény czikk által valamely annak idejében meghatározandó országos intézet is alapittassék, mintegy jelképül azon közhasznu életnek, melyet az dicsőiteni kiván, és Jósef nádorról neveztessék. – Az inditvány a most emlitett hozzá adással elfogattatott.*
A fenti javaslatot Pest megye nevében Szentkirályi tette meg.
Emlékezetbe hozattak a napló birálók és az határoztatott, hogy az eddigi szokás szerinti számban és arányban választassanak a megyei, városi, egyházi és szabad kerületi követek közül.
Mármaros vármegye inditványt tett egy kerületi napló szerkeztése és kinyomtatása iránt; mi a mult országgyűlési tapasztalás nyomán indulva előadtuk, hogy gyorsirók nélkül a napló szerkesztése nem kielégitő, gyorsirók pedig elegendő számmal nincsenek, továbbá hogy a mult országgyűlése alatt sem akadván válalkozó a naplónak kinyomtatására, a kerületi tanácskozások naplóját nyilvánosság szempontjából nem találjuk eszközölhetőnek; a felelősség szempontjából pedig elegendőnek véljük, hogy egy kerületi jegyzőkönyv vezettessék, melyben a tanácskozás alatti tárgy, a feltett kérdés, a szavazatok s a határozat legyen foglalva; ezen jegyzőkönyv pedig a kerületi elnökök és tárgyat kezelő jegyző által hitelesittessék. – Inditványunk elfogadtatott.*
Kossuth felszólalását e tárgyban l. előbb, 302. l.
Inditványoztatván az ország gyűlési szabad ujságok, azoknak létesitése a mult országgyűlésen e tárgyra nézve kidolgozott törvény javaslat szerint elfogadtatott.
Inditványoztatott a sajtó ügye is és e tárgyban egy kerületi válaszmány kiküldése határoztatott.
Végre hogy addig is, míg akár az országgyűlési szabad Hírlapok, akár a szabad sajtó ügye törvény által rendeztettnék, az országgyűlési tanácskozások a kívánt nyilvánosság hiányával telyesen ne maradjanak: elhatároztatott, hogy a nádor megkerestessék, miszerént kieszközölni méltóztassék, hogy az országgyűlési tanácskozások a Hírlapok által korlátlanul közöltethessenek.
Ezeken kivül Zemplén vármegye részéről tett inditvány következtében elhatároztatott, hogy a kerületi választmányok elnökei ne a kerületi elnökök legyenek, hanem a választmányok által önkebelükből választassanak.*
Kossuth hozzászólását l. 303. l.
November 17-én kerületi üllés; Mármaros vármegye követe mint kerületi jegyző elolvasta az izenetet a nádor Jósef emlékezetére alkotandó törvény javaslat iránt, aként mint ide a 29-ik szám alatt melékeltetik; továbbá az országgyűlési szabad ujságok tárgyában az izenetet és törvény javaslatot, mely a 30-ik szám alá mellékeltetik; – végre a Hírlapokban az országgyűlési tanácskozások szabadon leendő közlése tárgyában az izenetet, mely a 31-ik szám alatt fekszik.
Az üllés többi részét a szabad kir. városoknak és káptalanoknak felszólalása foglalta el, kik közzül a kir. városok azt követelték hogy nekik azonnal adassék szavazat, a káptalanok pedig, hogy szavazati jogaik iránt történjék törvényes intézkedés az abba visza helyezésük által. Ezekhez a jelen nem lévők követei is járultak, kik üléseiket elfoglalva lenni panaszolván, azoknak vissza adatását kérték.
A királyi városok ügyében kerületi választmány rendeltetett kiküldettni, mely nem csak a kir. előadások mellett megküldött javaslatot, hanem a mult országgyűlésen már közbe jött dolgozatot is figyelembe véve készitsen törvény javaslatot; a káptalanok ügye elhalasztatott. A jelen nem lévők követeinek pedig üléseik továbbá is megtartattni rendeltettek.
November 18-án kerületi ülés.
Hitelesitetett az országgyűlési szabad Hírlapok iránti izenet és törvény javaslat, és aként, mint a 30-ik szám alatt foglaltatik, helybe hagyatott.
Hitelesittetvén a Jósef nádor emlékezetének örökösitése tárgyában készült izenet, ez iránt a 29-ik szám alattiban változtatást történt, ugyan is Baranya vármegye követe, Somsich Pál megujitotta Ung megye követének abbeli inditványát, hogy a megholt nádor érdemei maradékaiban királyi adomány által jutalmaztassanak; ezen inditvány elfogadtatott, a jegyző a módositást feltévén, az izenet aként állapittatott meg, mint ide 32-ik szám alatt mellékelve vagyon.
Hitelesitetett az izenet, melynél fogva a nádor megkerestessék, hogy az országgyűlési tanácskozásoknak korlátlan közölhetését eszközölje és ez aként módositatván, mint itt a 33-ik szám alatt fekszik, meg álapittatott.
Szabolcs megye részéről inditvány tétetett, hogy az országgyűlési nyomatványok iránt a KK és RR intézkedjenek és a nyomtatványok olcsóbban eszközöltessenek; – felvilágositásul adatott, hogy azok elég olcsók, mert nyomtatott és nem papiros iv szám szerint fizettetnek, de még is az elnökök bizattak meg intézkedés végett aképpen, hogy tegyenek az után tudósitást.
Bihar megye követe jelentette, hogy gróf Ráday János részére Regalis nem adatott,* a KK és RR elhatározták, hogy Ő Felsége egy felírás által e tárgyban megkerestessék.
Elírás Rhédey János helyett, akinek meg nem hívása ügyében Kossuth is felszólalt. (L. előbb, 311. l.)
Inditványoztuk, hogy a követi igazolás végett egy választmány neveztessék, aként mint a mult ország gyűlésen történt és hogy ezen választmányra bizassék a petitiók általvétele is, – elrendeltetett hogy a mult országgyűlési határozat nyomassék ki.*
Az indítványt Szentkirályi tette.
Posony megye követje, Olgyay Titus inditványozta, hogy a Horvát országi eseményekből s a tartományi gyűlés tárgyában kiadott rendeletből eredő sérelem* mindenek előtt tárgyaltassék, miután azonban Turopolya követe azt kivánta, hogy a tárgy fontossága és sok oldalusága tekintetéből neveztessék egy kerületi választmány, mely minden adatok összeszedése mellett kimeritő tudositást tegyen, kivánságára egy kerületi választmány kiküldetése elrendeltetett, mely mind a Turmezei, mind a Horvát országi követek közben jöttével adatokat szedvén össze, tegyen kimeritő tudósitást.
L. 324. l., 27. jegyzet.
November 19-én kerületi üllés, melyben gróf Rédey János meg nem hivatása tárgyában az izenet és felírási javaslat hitelesittetett, és a 34. szám alatt mellékelt szerkezet szerént megalapitatott. Hitelesittetett szinte a követi megbizások igazolása és a petitiok átvétele tárgyában költ határozat, és a 35. szám alatt mellékelt szerkezet szerént lőn megálapitva. Ugyan ez napon országos ülés is tartatott, melyben következő izenetek és illetőleg felírások álapittattak meg: Jósef nádor emléke, az országgyűlési szabad ujság, és az országgyűlési tanácskozásoknak szabad közlése tárgyában, mind ezek a kerületi határozatok szerint hagyatván helyben.
Huszadikán ülés nem volt.
November 21-én, vasárnap délelőtt a kerületi elnökök által a tegnapi kerületi ülésben tett jelentések szerént több követek részéről hozzájok magányuton intézett megkeresés következtében kitüzött követi conferentia tartatott, melyben némelyeknek abbeli előterjesztése következtében, hogy a halgatóság magát illetlenül viseli, és hogy ha kifakadásainak gát nem vettetik, a kerületi üléseket elhagyni késztetnek, egy választmány neveztetett, mely tegyen javaslatot, hogy a nyilvánosság megszoritása nélkül a tanácskozás közben a csendet miképen lehessen fentartani. Ezen választmány tagjai következők, Gróf Széchenyi István Mosony, Szentkirályi Móricz Pest, Hunkár Antal Veszprém, Somsich Pál Baranya, Szemere Bertalan Borsod, Babarczy Csongrád, Haázmán Ferencz Buda és Károlyi István Pest városa követei.
November 22-én tétetett meg Baranya vármegye részéről a k[egyelmes] királyi előadásokra felterjesztendő válasz felirat iránt az inditvány, melynek tartalma ez volt: a Karok és Rendek Ő Felségének köszönik, hogy a trónról magyarul szollott, köszönik, hogy István fő herczegnek nádorrá választását megerősíté, köszönik hogy a kir. k[egyelmes] előadásokban nem csak oly kérdéseket tüzött ki, melyek a nemzet régen táplált ohajtásait foglalják magukban, hanem azoknak sikeresitésére is a közlött előmunkálatok által biztos vezérfonalat méltóztatott nyujtani, egyszersmind azonban megemlittetvén, hogy az országnak előleges és egyéb már felterjesztett sérelmei még orvosolva most sincsenek: ezekre k[egyelmes] kir. válasz kéressék.
Ezen inditvány ellenében részünkről a Te[kinte]tes KK és RR utasitásának értelme szerént ellen inditvány tétetett:* előadatott t. i. hogy mi a szokott gravaminalis térre az országgyűlés kezdetén által menni nem kivánunk, mert a tapasztalás mutatja, hogy az 1790: XII. t. czikkely magyarázata felett az országgyűlések kezdetén annyi idő pazaroltatott, és annyi keserüség ömlött el a tanácskozásokon, miszerént a későbbi munkállatok háttérbe szorulván, a kívánt siker lett koczkáztatva; ellenben szükségesnek látjuk, hogy valamint a k[egyelmes] királyi előadásokban a kormány azon teendők iránt nyilatkozott, melyeket az ország gyűlés eleibe tüzött ki, a szerént a nemzet is azon irány eránt nyilatkozzék, melyet a törvényhozási s általányosan a kifejlődés utján követni kiván; nem panaszló, nem kesergő hangon, hanem egy alkotmányos szabad nemzethez illő nyiltsággal és méltósággal modassék meg, mit jónak és mit nem helyesnek tart a kormány politikájára, és jeleltessék ki általánosan azon irány, melyet mind a törvényhozási és közigazgatási eljárásra nézve megtartattni óhajt. Elmondatott egy szóval, mit a Te[kinte]tes KK és RR az első felírás tárgyául kitüzni méltóztattak* és ezeknek nyomán az inditvány örviden összefoglalva aként tétetett meg, mint ide a 36. szám alatt foglaltatik.
V. ö. Kossuth nov. 22-i beszédével, 311. s köv. l.
V. ö. pest megye követi utasításának bevezetésével, 168. s köv. l.
A Baranyai és saját inditványunk fölött a vita megindulván, november 27-ik napjáig berekesztőleg folyt. – Tanácskozás közben Mosony vármegye részéről egy uj inditvány tétetett, melynek tartalma a Baranyaitól némileg eltért ugyan de nézeteink szerént kielégitő nem lévén, általunk elleneztetett. Végre november 27-én a Mosonyi és Pesti inditvány felett szavazás történvén, a pesti inditvány elfogadtatott. A szavazást kimutató jegyzéket ide 37. szám alatt mellékeljük.*
Széchenyi indítványa szintén mellékelve van a jelentéshez.
November 29-én kerületi ülés. – A jegyző Szentkirályi Móricz felolvasván a válasz felírási javaslatot, az nyomtatás alá ment.
Az elnökség bejelentette a városi, a sajtó, a Horváth országi s a verificationális tárgyban kiküldött választmányok tagjait: ezen választások névjegyzékét ide 38. szám alatt mellékeljük.
Az elnökség jelentette, hogy a kerületi jegyző könyv szerkeztésére ketten jelentkeztek: ugymint Kocsi János ügyvéd ingyen és Lukács gyorsiró, ki az országos naplót is szerkezti 60 pengőforint havi fizetésért.*
Olv. a bevezető tanulmány idevonatkozó részeit, 9. s köv. l.
Az Elnökség megbizatott hogy intézkedjék.
Szabolcs megye részéről inditvány tétetett, hogy mindenek előtt a nép érdekeiről lévén szükséges intézkedni, a katonai élelmezés és szállásolás tárgya vétessék fel, és kéressék meg Ő Felsége szakértők kiküldetése iránt, kik egy országos választmánynak a még netán szükséges felvilágositásokat megadván, e tárgyban a választmány részletes törvény javaslatot készitsen. Az inditvány elfogadtatott.
Bihar* vármegye részéről Szemere Bertalan inditványozta, hogy a KK és RR határozzanak: kivánnak e a nép terheibe osztozni, és valamely országos pénztárt alakitani.
Elírás, helyesen: Borsod.
Ezen inditvány felett a tanácskozás az ülés végéig tartott, mert sokan azt kivánták, hogy a határozat halasztassék el: mások ellenben és ezek között mi is* azt álitván, hogy minden adó kérdésében az utasitások semmi tágitást nem engedvén, a tanácskozás csak a módokhoz férhet: mindenek előtt szükséges utasitásaink állását tisztán tudni, és ezekből világosságra hozni, valyon menyire terjednek azon kötelességek, melyeket az ország nemeseinek többsége elválalni akar. – Némelyek azt állitották, hogy minden adózási kérdés természeténél fogva az országgyűlés végére való, mások ellenben, s ezekkel mi is, hogy itt [nem a kormány irányábani adó felajánlás,]* hanem a közösség kérdése forogván fen, hová hamarébb szükség a törvényhozásnak elvben nyilatkozni, különben az ország gyűlés végén az elv alkalmazására szükséges munkállatok idő rövidsége miatt fognak hiányosok maradni. A gyűlés azonban mi előtt szavazni lehetett volna, eloszlott.
Kossuth nov. 29-i beszédét l. előbb, 334. s köv. l.
Kossuth sk. közbeszúrása.
November 30-án kerületi ülés. Hitelesittetett a katonai élelmezés és szállásolás tárgyában az izenet és felírási javaslat, s aként mint ide 39. sz. alatt mellékelve van, megállapittatott. – Hitelesittetett a válasz felírás aként, mint a 40. szám alatti mellékletben lett helybe hagyva.
Folytatatott a tanácskozás a közteher viselés tárgyában, és végre azon három kérdés felett:
1. Akarnak e a KK és RR osztozni a házi adó terheiben,
2. akarnak e osztozni a hadi adó terheiben,
3. akarnak e a KK és RR az ország sürgetőbb szükségei fedezésére országos pénztárt alapitani,
szavazás történt, melynek eredménye lőn, hogy a Rendek táblájának többsége a házi adónak közösen leendő viselését elválalta és egy országos pénztár megalapitását elrendelte.
A szavazási jegyzékeket ezen nevezetes kérdésben ide a 41, 42, és 43. számok alatt mellékeljük.*
Kossuth mindkét kérdéshez hozzászólt, l. 334. s köv. l.
December 1. napján országos ülés – a követi megbizások igazolása tárgyábani határozat; az élelmezés és szállásolás tárgyában az izenet és felírási javaslat; gróf Rédey meg nem hivatása tárgyában az izenet és felírási javaslat tárgyaltattak és a kerületi ülésben megálapitott szerkezet itt is megálapittatott.
Megjegyezük, miszerént Gróf Rédey János meg nem lett hivatása eránti izenet tárgyalása közben óvást tettünk, hogy azoknak, kiket a törvény az országgyűlésbeni rézvéttel felruház, ebbeli jogait telyességgel feltételezve lenni nem ismerhetjük el attól, ha valyon kapnak e királyi meghivó levelet, vagy nem; és a felírást is csupán azon értelemben vesszük, miszerént egy a kormánynak kötelességében álló cselekvés elmulasztása rovatik meg.*
Ezt még a nov. 22-i kerületi ülésben fejtette ki Kossuth. (L. előbb, 311. l.)
Tanácskozás alá vétetett továbbá a válaszfelírási javaslat, és itt is a kerületi szerkezet álapittatott meg; jegyzékét azon megyéknek, melyek a szerkezet ellen nyilatkoztak, ide 44. szám alatt mellékeljük.
Megjegyezzük hogy Mosony vármegye követe, gróf Széchenyi István ez alkalommal is inditványozott egy módositást: nem ugyan azt, melyet a kerületi ülésben terjesztett elő, hanem egy másikat, melyet nyomban le dictálván ide a 45. szám alatt mellékeljük. Azonban ez inditványa sem fogadtatott el.
Ezekután magunkat a Tekintetes Karoknak és Rendeknek kegyeibe és kegyességükbe ajánlva alázatos tisztelettel maradunk
A Tekintetes Karoknak és Rendeknek
Költ Pozsonyba 1847 December 2-án
alázatos szolgái és hü követei
Szentkirályi Móricz
Kossuth Lajos
Szentkirályi Móricz
Kossuth Lajos
9135. Felolvastatott 1847-ik évi December 2-án Pesten tartott közgyűlésen.
Az országgyűlési tárgyakkal foglalkozó küldöttség eleibe utasíttatott.
Ered., Pest megye levéltára, 9135/1847. sz.
