80. Pozsony, 1847 december 1. Kossuth felszólalásai országos ülésben az országgyűlésen való részvétel jogáról és a válaszfeliratt…
80.
Pozsony, 1847 december 1.
Kossuth felszólalásai országos ülésben az országgyűlésen való részvétel jogáról és a válaszfelirattal kapcsolatban.
Pozsony, 1847 december 1.
Kossuth felszólalásai országos ülésben az országgyűlésen való részvétel jogáról és a válaszfelirattal kapcsolatban.
Az országos ülésben második tárgyként Rhédey János gróf meg nem hivatásának ügye került szőnyegre. Kossuth ismét kifejtette a kerületi ülésben már hangoztatott* álláspontját:
Olv. előbb, 311. l.
Ezen fölírási javaslat tartalmára nézve nincs észrevételem, hanem kötelességemnek tartom kimondani, valamint a kerületi ülésben már kijelentettem: mikép én ezen fölírásnak nem kivánok ollyan értelmet tulajdonitani, mintha azt ismernők el általa, hogy kinek törvényszerint joga van az országgyűlésen részt venni, annak részvehetősége a meg nem hivás által paralysáltatnék; sőt inkább azon véleményben vagyok, hogy legyen bár egyes személy, vagy törvényhatóság, mellynek itten részt venni joga van, s e jogát kibizonyitja, minden meghivás nélkül is az országgyűlésen részt vehet és jogával élhet. Ez véleményem.
Negyedik tárgyként a válaszfelirat került napirendre s számos, főleg a felirat kifejezéseit illető felszólalás után itt is többséget nyert. Az eredmény kihirdetésekor az elnöklő személynök esetleges észrevételek előadására hívta fel a rendeket, ami ellen Kossuth tiltakozott:
Megvallom t[ekintetes] KK és RR a méltóságos kir. személynök urnak felszólitását csekély tehetségem szerint felfogni képes nem vagyok. Miről volt hát itt a vita? Mosony megye követe felállott, kezébe vette a szerkezetet, azt mondta: igy áll a szerkezet, ezen szótul – eddig a szóig beleegyezik; hogy maradjon, ezek és ezek helyett módositást kiván: még le is dictálja az ajánlott módositást, arra szavaznak, és mikor kitetszik, hogy a többség elveti,* a méltóságos személynök ur azt mondja, vegyük föl újra a szerkezetet, midőn a szerkezet fölött tanácskoztunk és szavaztunk.
A hozzászólások közül csak Széchenyi tett érdemleges módositó javaslatot; a sérelmekre utaló részt akarta enyhíteni, a többség azonban ragaszkodott a javaslat eredeti szövegéhez.
A személynök azzal mentegette magát, hogy csak stiláris észrevételek megtételére hívta fel a rendeket. Újabb felszólalók – Bónis, Szentkirályi – azonban ebben is a személynök elfogultságának jelét látták, mert korábban más elfogadott javaslatokkal kapcsolatban nem alkalmazta ezt a gyakorlatot.
Az országgyűlés országos üléseinek naplója, 24., 41. l.
