135. Pozsony, 1848 február 12. Kossuth* hatodik követjelentése Pest megye rendeihez.
135.
Pozsony, 1848 február 12.
Kossuth* hatodik követjelentése Pest megye rendeihez.
Pozsony, 1848 február 12.
Kossuth* hatodik követjelentése Pest megye rendeihez.
Kossuth ezt a jelentést Szentkirályi átmeneti távolléte alatt küldte Pestre. (Olv. a bevezető tanulmányt, 49. l.)
Tekintetes Karok és Rendek!
Folyó évi február 1-ső napján kelt alázatos jelentésünk folytán, nehéz napoknak kezdetben aggasztó, később a törvényhez s alkotmányhozi szilárd ragaszkodás nem kevésbé mérséklett, mint álhatatos kitűrése által nyugtatóbb eredményekre fejlődött történeteiről sietek a Tekintetes Karokat és Rendeket (követtársam ideiglenes távollétében) alázatosan tudositani.
Azon kettős kötelességet, mellyet a T[ekintetes] KK és RR kegyes utasitása szerint az országgyűléseni közremunkálásunkban feladatunknak ismerünk, hogy t. i. hazánk szellemi s anyagi közszükségei által sürgetően igényelt reform kérdések nemzeti és alkotmányos irányban megoldassanak, s sértett törvények szentsége a sérelmek orvoslásával helyre állitassék: a jelen országgyűlés kezdete óta követtársammal egyetértőleg akkint igyekeztünk tellyesiteni, hogy sem a reformok eszközlését, miben a T[ekintetes] RR kegyes utasitásuk szerint a törvények jövendőrei sértetlenségének leghatályosb biztositékát méltán keresik, sérelmi tárgyalások által ne veszélyeztessük, sem a sértett törvények orvoslásának háttérbe szoritása által a nemzet alkotmányos élete csorbát ne szenvedjen.
E kettős feladat igényeit akkint véltük legczélszerübben öszveegyeztethetni, ha hogy a sérelmeknél nem annyira a multak sebeinek felszaggatására, mint a jelennek megóvására, s a jövendőnek biztositására intézzük azon alkotmányos közremunkálásunkat, mellyet a Tekintetes KK és RR kegyes bizodalma hü kezeinkre bizni méltóztatott.
Illy szellemben inditványozánk azon eréllyel, mellyet az igazságnak a mérséklet nyújt, mindjárt országgyűlés elején a válaszfeliratot.* Czélunk az vala, hogy kijelölvén a nemzet aggodalmainak legsulyosabb momentumait, a kormánynak alkalmat szolgáltassunk a nemzetben azon megnyugvást helyre állitani, mellyet a mult országgyűlés óta közbejött sérelmek megingattanak, s e megingatással a fennforgó reform kérdések nemzeti s alkotmányos iránybani megoldása felől is alapos aggodalmakat gerjesztettenek.
V. ö. Kossuth nov. 22-i beszédével. 311. s köv. l.
Tudva vannak a t[ekintetes] RR előtt e válaszfelirat történetei, s azért ezekre nézve elégnek tartom ez alkalommal annyit megjegyezni, hogy azon politicának czélszerüségét, mellyet a KK és RR táblája e tárgy körüli eljárásában, inditványaink következtében, magáévá tőn, a legközelebbi események is tökéletesen igazolni látszanak.
A válaszfelirat a Fő RR ellenkezése miatt letétetett, de nem a tárgyak, mellyek tartalmát kéepzék, s nem azon parlamentalis erő, mellyet az ország képviselői lefektettek.
Ő cs. k. Főherczegsége az ország nádora, kinek hazánk javára intézett buzgó jóakaratát hálásan tapasztalni már is gyakori alkalmunk volt, hathatós közremunkálását oda intézte, hogy a nemzetnek azon megnyugtatása, mellyet a fenforgó viszonyok a kormányra nézve szintolly kivánatosnak mutatnak, mint a minő szükséges hazánk javának sikeres előmozditására, törvény és igazság szerint eszközöltessék.
Ezen közremunkálásnak vala első gyümölcse azon k[egyelmes] k[irályi] leirat, melly a megyei rendszer körül mult országgyűlés óta közbejött s a Tekintetes Rendek által méltán sérelmeseknek itélt intézkedések tárgyában f. évi Január 30-kán kelt, s mellyet a Tekintetes Rendeknek utóbbi jelentésünk mellett a 101. sz. alatt megküldeni szerencsénk vala.*
A leiratot l. e kötet 503. s köv. l.
Szem előtt tartva a T[ekintetes] KK és RR azon kegyes utasitását, melly a megyei rendszernek, alkotmányos életünk eme szilárd oszlopának megóvására intézett gondosságuknál fogva, az emlitett intézkedések által okozott sérelmeknek valóságos orvosoltatását, s a kormány azon aggasztó politicájának, mellyből ezen sérelmes intézkedések forrásoztak, alkotmányos ösvényébe forditását követi kötelességeink közzé sorolá,* és szem előtt tartva azon modort, mellyet a sérelmek orvoslására nézve a fentebbiek szerint megkisérteni czélszerünek s tanácsosnak itéltünk, – én ezen k[egyelmes] k[irályi] leiratra nézve akkint gondolkozám, hogy azt ugyan kielégitőnek, s ollyannak venni nem lehet, melly által minden e tárgybani sulyos sérelmek már valósággal orvosolva, s a T[ekintetes] RR által is három éven át táplált alapos aggodalmak eloszlatva volnának, de lehet és kell olyannak venni, melly ezen orvoslásra és ezen megnyugtatásra egy közelitő lépés, a mellynek czélszerü felhasználásából ugy a valóságos orvoslás, mint a tökéletes megnyugtatás kifejlődhetik.
Pest megye követi utasítása a legfontosabb sérelmek között sorolta fel, „hogy … a megyei institutio alkotmányszerű consistentiája ellen intézett lépések által alkotmányunk biztosítékainak megnyugtató érzete csonkittatott és az ország sérves állapota idegenszerü kormányrendszer jelenségeivel sulyosbittatott.” (V. ö. e kötet 173. l.)
A tárgy illymódoni felfogásához, s annak következtébeni örvendetes siker kieszközléséhez annál nagyobb reménységet táplálhaték, mivel habár tudva volt is előttem, hogy 21 megye az ugy nevezett administratori rendszerben sérelmet nem lát, de tudtam azt is, hogy 29 megye azt sérelemnek nyilatkoztatta, s orvoslását követeinek utasitásba adta.
Febr. 2-dik, 3-dik s 4-dik napján e tárgyban tanácskozmányok (conferentiák) tartattak, s ezekben első fájdalmas alkalmam volt a még eddig mindég szilárd öszvetartásnak örvendhetett ellenzék kebelében a véleményeknek olly megoszlását tapasztalni, melly annál aggasztóbb vala, minél kevésbé lehetett azt a körülmények constatirozott állása, s a megyék többségének ismert akarata mellett előre avagy csak gyanitani is, s minél természetesebben kijelöltnek látszék a követendő irány azon politicában, mellyet a követi táblának többsége, nem megvetendő parlamentalis térnyeréssel eddig követett.
Az emlitett három napi tanácskományok részletei alázatos jelentésem körére nem tartozhatnak, s csak annyit jegyzek meg, hogy miután a fenforgó alapos aggodalmak bővebb megnyugtatására több rendbeli lépések megkisértettek, mellyeknek sikertelenségét, a mint előre nem látnom nem lehetett, ugy a következmény is tellyesen bebizonyitá: végre a körülmények által javasolt kölcsönös engedékenységgel abban történt a megegyesülés, hogy a következő napi kerületi ülésben illy tartalmu inditvány tétessék:
Miszerint t. i. a KK és RR a mint mindég meg voltak győződve hogy Ő Felsége urunk királyunk, a törvényt és alkotmányt épségben tartani akarja, ugy Ő Felségének e részbeni kegyelmes biztositását ezuttal is hálás érzettel fogadják.
És hálás érzéssel fogadják azt is, hogy Ő Felsége azon aggodalmak eloszlatására, mellyeket a megyei szerkezetnek s főispányi hivatalnak az 1723: 56. és 58., ugy az 1536: 36. t. czikekben megálapitott rendszere körül a törvényhozás mellőzésével mult országgyűlés óta közbejött intézkedések a nemzetben okoztak, királyi gondjait saját ösztönéből kegyelmesen kiterjesztve, kijelenteni méltóztatott, hogy a megyei szerkezetet az 1723: 56-dik t. cz. értelmében gyakorlandó főispáni örködés mellett, tellyes törvényes épségben megőrizni, s a főispáni hivatal méltóságát mindenütt törvényes állásába helyeztetni elhatározott királyi akarata légyen.
Miszerint tehát Ő Felsége előtt a nemzet bizodalmas kijelentéséből tudva légyen, mik a gyakorlati végrehajtásnak azon feladatai, mellyek által az aggodalmak eloszlatására czélozó királyi akarat sikeressen tellyesedhetik, egy alázatos felírásban jelentették ki, hogy Ő Felsége kegyelmes szándokának valósitására a következők vezetendnek:
1. A felhivott intézkedéseknek minden következéseikkel egyetemben lehető legrövidebb idő alatt, valóságos megszüntetése.
2. A közigazgatásnak a m. k. helytartó tanács utján, (az az a törvénytelen praesidiálisok mellőzésével) az 1790: 14. t. cz. értelmében, olly módoni kormányzása, hogy a megyéket illető dolgokban csak a megyék utján, ezeknek mind felírási mind egyéb alkotmányos jogaik épségben tartásával intézkedjék.
3. A törvény által semmi esetben nem ismert, az 1827-ki május 28-kai kir. válasz által is sérelemnek elismert, s csak egyes rendkivüli esetekre kivételesen feltartott, de az ország Rendei által el igy sem fogadott, főispán-helyettesi kinevezések megszüntetésével, a főispáni méltóságnak mindennemü tekintetben előbbi törvényes állásába helyeztetése, és egyszersmind annak is sikeres valósitása, hogy a főispáni hivatal a megyei közigazgatásra s igazságszolgáltatásrai gondos őrködésnek, az 1723: 56. t. czikben meghatározott körén tul ne terjeszkedjék.
4. Hogy ezeknek az 1790: 13. t. cz. értelmében még az országgyűlés alatt valóságos végrehajtása iránt az ország Rendei annál inkább megnyugtassanak, mivel csak ez által mentethetnek fel, e tárgybani sérelmeik részletes panaszlásának kötelességétől, s mert igy leend legbiztosabban elérve Ő Felségének azon kegyelmes szándoka, hogy a jelen törvényhozás feladatát képező kor kérdések tárgyalását, a nemzet alapos aggodalmainak valóságos megszüntetésére sikeressen előmozditsa.
Miért is a KK és RR ez uttal örömest felfüggesztik azon sérelmek részletes fejtegetését, mellyek bizonyságul szolgálnak, hogy a nemzet e részbeni aggodalmai sem alaptalanok.*
A tervezett felirat Kossuth által fogalmazott vázlatát l. előbb, 125. szám alatt (502. l.)
Ez volt a kiengesztelő inditvány, mellyben az egész ellenzéki tanácskozmány közörömmel megnyugodott, mert azt loyálisnak, mert mérséklete által hathatósnak, a kegyes kir. szót hü bizodalommal fogadónak, egyszersmind ollyannak itélte, melly a kellemetlen feszegetéseket felfüggeszti, a nélkül, hogy elvet áldozna fel, s mert (a mire különösen ügyelni magam is szoros kötelességemnek tartottam) ezen felírás mellett sértetlen épségben feltartatik az, mi szerint a KK és RR ha tapasztalnák, hogy a kormány intézkedései Ő Felsége kegyelmes szándokának meg nem felelnek: a tárgyat mint sérelmet, a választmány már kész munkálatának felvételével,* tüzetessen tárgyalhassák.
A választmány jelentését l. e kötet 581. s köv. l.
Ezen inditványnak megtételét Gömör megye követe* volt szives saját erősebb véleményének resignativus feláldozásával elvállalni, s keresztül viteléről 26 megyének adott szóval biztositott voksa nem hagyott kételkedni.
Szentiványi Károly, a febr. 5.-i kerületi ülésben.
Február 5-kén tartott kerületi ülésben Gömör megye részéről az inditvány megtétetett. Azonban Bereg megye részéről* váratlanul egy elleninditvány tétetett, melynek tartalma röviden oda megyen ki: hogy a nemzet aggodalmai a k[egyelmes] k[irályi] leirat által már tökéletesen el vannak oszlatva, semmi kérni való már fen nem forog, és nincs egyébb hátra, mint a kir. szóba vetett határtalan bizalomnál fogva, Ő Felségének hálás köszönetet szavazni.
Lónyay Menyhért.
Lehetetlen volt hinni, hogy ezen inditványt, melly a nemzet aggodalmainak alaptalansági vádját legkevésbé sem háritja el, a kormány egyoldalu intézkedéseinek törvényszerüségét halgatólag elismeri, a sérelemnek bármi körülmények közti tárgyalhatását kegyre feladja, s még csak ahhoz sem ragaszkodik, mit az 1827-ki k[irályi] válasz is elismert, az akkori országgyűlés pedig ismételve országos határozattá emelt,* – lehetetlen volt hinni, hogy ezen inditványt, azon 29 megye,* melly az ugy nevezett administratori rendszert sérelemnek nyilatkoztatá, elfogadja.
V. ö. az adminisztrátori választmány jelentésének idevonatkozó részeivel, 610. s köv. l.
V. ö. az adminisztrátori választmány jelentésének idevonatkozó részeivel, 610. s köv. l.
És még is megtörtént. – Szavazatra tüzetvén a Gömöri és Bereghi inditvány, három megye szavazata számításba nem jöhetett, egyikre ugy, mikint a másikra 23 megye szavazott, s a Bereghi inditvány Horvát ország szavazatával, tehát egy szótöbbséggel elfogadtatott.* – A szavazati lajstromot 102.-dik sz. alatt tisztelettel ide rekesztem. Én a Gömöri inditványra szavaztam.
A szavazás lefolyását l. 508. l.
Első perczben szembetünt mindjárt, hogy míg a Gömöri inditvány elfogadása kiengesztelődést, békét és nyugalmat eszközlött volna, a váratlan Bereghi inditványnak, még váratlanabb elfogadása, az országgyűlés eredményét compromittálhatja. – Compromittálja a kegyes fejedelem atyai szándokát, compromittálja azon magas állásu férfiu törekvésének sikerét,* kinek, ha őszinte ügyekezetünk méltányoltatik, köszönheténk vala, hogy e kényes kérdésben a kiengesztelődés ösvényén az első lépés sikerrel tétetett meg.
A nádorra céloz Kossuth.
De még inkább kitünt ezen eredmény balgasága, midőn a keletkezett élénk vitatások folytán a több izben magyarázott Bereghi inditvány értelme mindinkább kétségessé lőn, végre pedig más nap írásban nyujtatván be, abban egy manifestumot találtunk, mellyben tul a fenforgó tárgy körén, tul képzeleti határán is, még olly contestatiokat is olvasánk, hogy „a nemzet borus időkben a legnagyobb áldozatra késznek nyilatkozik, s bárhonnan jövő veszély ellen, védelmet igér az országlásnak”. – Mit akarjon e contestatio mondani? azt a jelen europai viszonyok eléggé megmagyarázzák. – Ekkor már mindenki megérté a Bereghi inditványt.*
Az indítvány kinyomatott szövegét l. az országgyűlési röpívek között, 106. szám alatt. Kossuth az olaszországi forradalmi mozgalmakra céloz s leleplezi, hogy a középutasok indítványa tulajdonképpen elkötelezi Magyarországot az olasz – és esetleges egyéb – szabadságmozgalmak elleni fellépés támogatására.
A dolog illy veszélyes helyzetében többekkel egyetemben én is kötelességemnek ismerém minden ügyekezettel azon lenni, hogy a veszély, mellyel e szerencsétlen szavazat az országot fenyegeté, elhárittassék, s a kerékvágásból természet ellenesen kisodort ügy oda vissza vezéreltessék, hová helyeztetni azt a nemzet alkotmányos érdeke, s maga Felséges Királyunk kegyelmes szándoka is kivánja.
E czél elérésére mindenek előtt a vitatás fegyverét látszott használni tanácsosnak. Annakokáért Békés megye követének szavazat közben tett kijelentése nyomán inditványt tettem, mondanák ki a RR, hogy az administratori rendszer sérelem, s azt az e tárgyban kirendelve volt választmány munkálatának felvételével, részletekben tárgyalni fogják.*
V. ö. Kossuth febr. 5.-i – szavazás utáni – felszólalásával.
A vitatások ugy ez napon, mint Február 7-dik s 8-dik napjain tartott kerületi ülésekben ez inditvány körül forogtak, melyet később Békés követe akként formulázott: adassék hozzá a Bereghi elfogadott inditványhoz: „hogy a KK és RR e tárgybani sérelmeik részleteit fel fogják terjeszteni, bizván, hogy Ő Felsége mikint k[egyelmes] k[irályi] leirata által a nemzet aggodalmait általában megnyugtatni célozza, ugy a felterjesztendő sérelmek részleteit is kegyelmesen meg fogja orvosolni”.
Lelki megnyugvással tudosithatom a Tekintetes KK és RR-ket, hogy a feltornyosodott veszélyt ezen vitatások elháritották.
A Febr. 8-kai kerületi ülésben kötelességemnek ismertem Baranya követének apologiájára, mellyel a kormány politicáját védelmezé, – azon irányban, mellyet a Te[kintetes] KK és RR kegyes utasitása kijelöl, okadatosan válaszolni.* Ezen válasz után az ülés szét oszolván, az egy szavazattal győztes ellenpárt által a kevesebbségben maradott ellenzék egyezkedésre szóllitott fel.
Kossuth febr. 7.-i és 8.-i felszólalásait l. a 515. s köv., valamint a 524. s köv. lapokon.
Ezen egyezkedés nehéz phásisai miatt febr. 9. és 10-dik napjain kerületi ülések nem tartattak, s végre sikerült a jó akarat buzgó törekvéseinek, a dolgot akkint kiegyenliteni, miként az, (reményleni merem) a Tekintetes RR kegyes helybenhagyását is megnyerendi.*
Az egyezkedések utolsó szakaszából l. Kossuth fogalmazványát, 533. l.
A Február 11-kén tartott kerületi ülésben a mult napok értekezései folytán, – Szabó Miklós kerületi jegyző a 103. sz. alatt ide rekesztett felírási javaslatot olvasta fel; melly minden vitatás nélkül kinyomatni rendeltetvén,* mai napon tartott kerületi ülésben egészen elfogadtatott. – Baranya vármegye követe ugyan inditványt tőn, hogy a felírás második pontja a részletek elmellőzésével, csak egész általánosságban szerkeztessék, – de én minden további vitatás mellőztével egyszerü szavazatra kértem fel a RR-ket,* s Baranya követének módositása 31 voksal 18 ellen félrevetetett, s a szerkezet minden legkisebb változtatása nélkül helybenhagyatván, a nyomban ma tartott országos ülésben is megerősítetett s a Fő Rendekhez, ugy mikint azt a 104. sz. alatt ide rekeszteni szerencsém van, átküldetett.
A feliratjavaslatot l. előbb, 535. s köv. l.
Kossuth felszólalását l. 537. l.
A szavazati lajstrom a 105-dik sz. alatt látható: maga Beregh megye is ezen szerkezetre szavazott.
Nem alap nélkül reményljük, hogy a KK és RR felírási javaslata a Fő RR által is elfogadtatik.*
A főrendi táblán a márciusi fejlemények következtében már nem került tárgyalás alá a javaslat.
Méltóztatnak ezekből a T[ekintetes] RR átlátni, mikint a töbség által kezdetben elvetett Gömöri inditvány szerkeztés alkalmával a KK és RR táblája által elfogadtatott, – s pedig nem a tárgyalás formákat sértő leszavazás, hanem egyetértés alapján; mert a felírás valósággal nem a Bereghi hanem a Gömöri inditványt foglalja magában; világos bizonysága ez az általunk követett politica czélszerüségének, mellynek kedvező eredményét pillanatnyilag is csak külső rugóknak senki által nem gyanithatott játéka tehette kétségessé, de a következés fényesen igazolá, mert a mi kezdetben, mint kivánságaink maximuma elleneztetett, az később mint minimum fogadtatott el. – Febr. 5-kén veszélyben forgott a megyei szerkezet törvényes álladalma, veszélyben forgott az, hogy az uj rendszer, 29 megye positiv utasitása mellett is, sérelemnek elismertessék; veszélyben forgott az, hogy az illető választmányi munkálatnak szükség esetébeni tárgyalhatása nyitva maradjon. – Február 12-kén pedig a tábla közegyetértésével a sérelem végzésileg már kimondatott, s azon esetre, ha a nemzet aggodalmai valósággal az életben is el nem oszlattattnának, a választmányi munkálat sérelmi tárgyalása épségben fentartatott. Azon magasállásu férfiunak, kinek a megnyugtatás első lépését köszönhetjük, loyalis alkalom szolgáltatott a nemzet javára megkezdett munkát szerencsésen bevégezni. Az ekkorig mindég többségben volt ellenzék pillanatnyi mesterkélt veszteségéből előbbeni compact erejére visszaemelkedett, s az egyetértésnek külső szerencsétlen avatkozások által történt megzavarásából, a tapasztalt veszélyek érzete őszintébb egybeforrást eszközölt, mint valaha volt, s mi azon nyugasztaló érzéssel tekinthetünk vissza a leélt borus napok nehéz küzdelmeire, hogy ez országgyűlés, mellytől kezdetben csak annyit merénk reményleni, hogy a rosszat elháritandja, – még nem csekély jót is eszközlend.
S most nyugodt kedéllyel a királyi városok kérdésének tárgyalása fog folytatatni, melly tárgyalásnak tengelyét tisztelt követtársamban látni a KK és RR táblája annyira megszoká, hogy őt ennél csak pillanatnyilag is nélkülözni országos veszteségnek tartaná.*
Szentkirályi csak febr. 18.-án jelent meg újból az üléseken.
Hátra van még, hogy röviden elsoroljam a fentebbi események közt nyitva maradt perczek többi eredményeit.
A hajdu-kerületrőli törvényjavaslat kinyomatván, azt a 106. sz. alatt ide rekesztve van szerencsém megküldeni.
Február 11-kén tartott kerületi ülésben a Tiszai szabad koron[ai] kerület kérelmet nyujtott be örök váltságának eszközlése iránt. A kérelmezési választmányhoz utasitatott.
Gömör megye B. Kemény Dénes meghivásának elmulasztása iránt felírást inditványozott. – Elfogadtatott.
Béla-Bánya polgárai Selmecz-Bánya várostól elválasztásuk iránt kérelmet adtak be. – A kérelmezési választmányhoz utasitatott.
Folytatatott a kir. városok rendezésének tárgyalása. – A jegyzői toll követtársam visszaérkeztéig Házmán budai követ kerületi jegyzőre bizatott. – Napi renden volt a 21-ik §. a városi hatóságról magán jogi tekintetben, különösen a nemesség irányában. – A városokban állandóan lakó nemeseknek büntető és rendőri tekintetben, a városi hatóság alá rendelése már el lévén fogadva, magánjogi tekintetben is hasonló kivántatott, s a kérdés ekkint tüzetett szavazatra: „A kir. városokban állandóan lakó nemesek, kivévén a város területén kívűl fekvő ingatlan vagyont illető kérdéseket, minden magánjogi tekintetben alá vettesenek e a városi hatóságnak vagy nem? E kérdést 28 megye 21 ellenében nem-mel döntötte el. – Majd a körül forgott a vitatás, hogy tehát mi tekintetben vettessenek alá a városi hatóságnak? tétessék e külömbség a birtokos és birtoktalan, vagy legalább a polgári keresetet üző, s más nemesek közt? – A tárgy be nem fejeztetett.
Febr. 12-kei országos ülésben a nádori itélőmester olvasta a Fő RR válaszizenetét az örökváltság tárgyában, mellyet a 107. sz. alatt ide mellékelek. Kerületi tárgyalásra utasittatott.
Felolvasta továbbá a sérelmek összeszedésére kirendelt választmányhoz a Fő RR részéről nevezett tagok névsorát. – Tudomásul vétetett.
Az országbírói itélőmester szóval jelenté, hogy a M[éltóságos] Fő RR a bánya törvény könyv iránti kir. választ, nem különben B. Baldaccy meghivását sürgető felírásokban megegyeztenek.
Felvétetett a Részekbeli megyék vissza csatolásának tárgyában nádori közbenjárásra intézett, s a KK és RR által inditványomra közértelemmel kerületileg elfogadott izenet;* s a Te[kinte]tes RR-kel már Január 16-kán alázatos jelentésünkkel közlött alakban minden változtatás nélkül helybenhagyatott.
L. Iratok, 64. s köv. l.
Olvastatott a KK és RR-nek szintugy inditványomra kerületileg elfogadott 2-dik izenete a közös teherviselés tárgyában,* s nem lévén ellene senkinek észrevétele, a kir. személynök a kiküldött választmányt, a kir. Tábla, Horvát-ország, s jelen nem levők részéről kinevezett tagokkal kiegészitette. – Melly izenetet a 108. sz. alatt van szerencsém megküldeni.
L. Iratok, 69. l.
Történetesen értésemre esvén, hogy a t[ekintetes] KK és RR-nek e napokban rendkivüli közgyűlésük van, kötelességemnek tartottam,* jelen alázatos jelentésemet sebes postával megküldeni; egyébiránt alázatosan esedezni bátorkodom, méltóztassanak a Tekintetes KK és RR kegyesen akkint intézkedni, hogy a rendkivüli közgyűlések idejéről értesitve legyünk, miszerint alázatos tudositásaink leküldésében, magunkat tájékoztatva, a RR kegyes megelégedését e tekintetben is kiérdemelhetjük.
Kossuth fontosnak tartotta, hogy Pest megye rendei az ő előadásában is megismerjék az adminisztrátori válaszfelirattal kapcsolatos országgyűlési eseményeket; joggal tartott ugyanis attól, hogy követtársa, a Pesten tartózkodó Szentkirályi egyoldalú, a saját álláspontjának megfelelő információkat ad. (V. ö. bevezetés, 49. l.)
A ki egyébiránt kegyeikbe s kegyességükbe magamat mély tisztelettel ajánlom. Költ Pozsonyban Febr. 12-kén 1848.
A Tekintetes Karok és Rendeknek
Kegyes Uraimnak
alázatos szolgája és hű követje
Kossuth Lajos
Kossuth sk. fogalm., Pest vm. levéltára, 1534/1848. sz.
Kossuth Lajos
Kossuth sk. fogalm., Pest vm. levéltára, 1534/1848. sz.
