b) Négy rendbeli kir. válasz, nevezetesen a T. t. cz. felett;
b)
Négy rendbeli kir. válasz, nevezetesen a T. t. cz. felett;
Négy rendbeli kir. válasz, nevezetesen a T. t. cz. felett;
April 13-án délutáni 5 órakor szintén elegy ülés tartatott, mellyből az urbéri tárgyat s a pereknek diatea alatt felsőbb törvényszékek előtt is folyhatását tárgyazó repraesentatiók felküldettek.* Egyszersmind 4 rendbeli királyi válaszok kihirdettettek.
A két feliratot l.: Iratok. VII. köt. 359. kk.
1. A martius 28-áról az ezen országgyülésén összeszedett sérelmek iránt tett felirásra* költ kir. válasz april 12-éről szóll. Legnagyobb, legérdekesb részét sérelmeinknek s kivánatinknak, részint a rendszeres munkákkali összefüggés, részint kormányszéki hatóságra tartozás, részint dicasterialis pertractatio szüksége miatt nemcsak orvoslás, de felelet nélkül is hagyván, azon 70 pontokra, mellyeket kiszemelt, csak igen kis részben felel meg a KK és RR méltó várakozásainak.*
Uo. 107. kk.
A sérelmekre adott kir. választ l. uo. 348. kk.
2. A második kir. válasz az 1835-ki januar 29-érőli felirásra érkezett, melly által az örszág Rendei Borsod v[árme]gye inditványára az alsó Duna szabályozása körülti munkák miségéről, annak költségeiről s a t. hiteles adatokkali értesitést kivántak a kormánytól.* – Erre Ő Felsége azt feleli: hogy kedves volt előtte érteni, miképen az ország Rendei a boldogult fejedelemnek e tárgy körülti gondoskodását hálás érzéssel fogadták. Igéri, hogy bé fogja azon nagy munkát fejezni, s nem kételkedik, hogy e czélt a KK és RR is „pro ratione adjunctorum, omni cum alacritate secundatum sint,” és ennyiből áll a kivánt hiteles adatokkali értesités.*
Uo. III. köt. 375. kk.
Uo. VII. köt. 355. kk.
3. A 3-ik kir. válasz az excerpták sorában a szóbeli perekről alkotott törvényczikkelyt a maga helyére s idejére halasztja, mivel, ugymond, nincs az „ordo Juris”* kidolgozva, mellyhez magokat a birák alkalmaztassák.*
Az Ordo processualis, a perrendtartás, a Juridicum munkálat II. része volt.
L.: Iratok. VII. köt. 356. kk.
4. Végre szóll a jobbágytelket használó nemesek adóztatásáról alkotott úgynevezett T. t. czikkelyről. Ezt Ő Felsége elfogadta s megerősitette, kivévén a 6-ik és 9-ik § §-kat. A 6-ik szóll a katonai élelmezés megszüntetéséről. Erre Ő Felsége azt mondja: Cohaerenter principiis b[enignae] resolutionis de 4-a Januar 1791. (t. i. absque jactura et detrimento Aerarii Regii*) suam Ma[iesta]tem alienam haud esse, ut de surroganda actu vigenti regulamentali alimentationi provisione quae aequabilis una sit, ulteriora in sensu art[icu]li 67: 1791 ineantur consilia. Mivel azonban úgy, az 1791-ki, mint az 1825-ki országos küldöttség a katonai élelmezés mostani módját megtartatni vélte,* a tárgyat tehát minden oldalról meg kellene fontolni; Ő felsége azt javalja, neveztessék Országos küldöttség, melly a kormány által oda nevezendő katonai tagok közremunkálásával a jövő országgyülésig e tárgyban tervet dolgozzék ki, in proximis Comitiis inomisse pertractandum. Addig gondoskodni fog Ő Felsége, hogy a katonai élelmezésre kivántató termesztmények kiszolgáltatásánál az adózó néptől minden terheltetés elhárittassék. Ezeknek folytában oda nyilatkozik a fejedelem, hogy azon nemesek, akik ezután fognak jobbágytelki haszonvételt vásárolni, az alimentatio kötelességét is viselni tartozzanak; nem ellenzi mindazáltal, ut nobiles actu jam similes sessiones incolentes, in quantum hactenus a concursu ad alimentationem militis immunes habiti sunt, usque dum opus praeattactae Deputationis in proximis Comitiis assumpium fuerit, in partem oneris alimentationis non vocentur. A 9-ok § szóll az 1723-ki összeirásban népeseknek összeirt, de később elpusztult helyek (praediumok) népesitésének kötelességéről, s hogy azoktul addig is aki használja, adót fizessen. Ő Felsége ezen különben idvességes rendelet iránt csak azon aggodalommal viseltetik, hogy igen régi időre terjedvén, nem lesz sikere. Felszóllitja tehát a Rket; nyilatkoztassák ki véleményöket, valjon nem volna e tanácsosb elválasztó epochának ezen praediumokra nézve is a Theresianum Urbarium behozatala idejét megállapitani? A törvényczikkely többi részeit Ő felsége kir. helybehagyásával megerősiti.*
A rendszeres bizottságok keretében az adóügyi bizottságról szólva mondta az 1791. jan. 4-i kir. válasz: „Regulamentum sic dictum Militare, ac quae cum eodem connexa sunt objecta, ea ratione in pertractationem assumenda esse, ne Aerarium regium procurandae externae securitatis, alia inter multifaria publicae administrationis impendia, onere pressum quodpiam accipiat detrimentum aut jacturam.” Az országgyűlés Irásai. 437.
Az országos bizottság adóügyi munkálatának (Opinio excelsae regnicolaris deputationis … de objectis ad Deputationem Contributionalem-Commissariaticam relatis deprompta) V. része foglalkozik a katonatartás problémáival: Operatum de dislocatione et provsione Militiae, Regulamento item militari.
L.: Iratok. VII. köt. 357. kk. – Az ápr. 13-i elegyes ülés naplóját l.: Jegyzőkönyv. XIV. köt. 200.
