c) errőli kerületi tanácskozás végzései, s a legközelebbi napok határozásai.
c)
errőli kerületi tanácskozás végzései, s a legközelebbi napok határozásai.
errőli kerületi tanácskozás végzései, s a legközelebbi napok határozásai.
Emlékezni fognak tisztelt levelezőim, hogy a törvényczikkely érdeme, valahányszor szőnyegre került, mindég ingerültséget, s a szokottaknál élénkebb vitatásokat okozott. Nem is lehet ez másképen olly törvényczikkelynél, mellynek már elfogadott, s kevés napok alatt törvénybe iktatandó elvei roppant, de bizonnyal eljövendő következmények magvait rejtik méhökben, mert egy közfal legalább, melly a magyart magyartól elválasztotta, lerontatott, egy tárgyban legalább egyesittettek az érdekek, s Verbőczy nemzete közelitvén a néphez, egy szebb jövendő reményével szabad jóslani, hogy a nép is nemzet lesz valaha! Nem csuda tehát hogy a tárgynál, mellynek ily következményire sokan a legörvendőbb, mások aggódó szemekkel tekintenek, a vitatások most is hevesek lenni kezdenek, midőn az utóbb emlitett kir. válasz feletti tanácskozás Tersztyenszky és Laczkovics elnökségök alatt april 16-án tartott területi ülésben megkezdetett.
A diaeta közelgő vége miatt roppant halomra torlódó tárgyak sokasága nem fogja megengedni, hogy azon nehány levélben, melly 3 1/2, esztendős fáradságos pályám végéig még reám várakozik, szokottan részletes lehessek; s most is csak sommás kivonatban tehetem közlésemet.
Első volt a 6-ik §-nak (a deperditának) kérdése. A vélemények főképen kétfele ágaztak. Egy rész az alimentatio megszüntetését olly elválaszthatatlan kapcsolatba kivánta az egész T. t. czikkelyel hozni, hogy ha amaz a jövő országgyülésre halasztatik, ezen törvény is egészen elhalasztassék, s átaljában a 6-ik § úgy, amint áll sine qua non feltétele legyen a T. t. czikkelynek. A másik rész elismeré a nagy jót, melly az alimentatio megszüntetéséből a népre háramland, s annak eszközlésére segédkezeket kész volt nyujtani, de nem akarta ezt akként garantirozni, hogy ha a két terhet (alimentatiót t. i. s a nemes kézen lévő telkek adómentségét) a nép vállairol levenni nem lehetne, egyiket se vegye le, s mind a kettőt rajta hagyva, amúgy cselekedjék, mint a zsidót vivő két szekeresről van a népmondában, kik egymásnak kitérni nem akarván, e miatt egyik szekeres, a másiknak zsidóját verni kezdette, mire a másik: „Ha te vered az én zsidómat, én is verem a te zsidódat”. Ami itt ujra bételjesednék, csak azon különbséggel, hogy a kormány is, és mi is egy zsidót vernénk, ez pedig a nép volna. Ezen rész tehát a T. t. czikkelyt ha máskép nem lehet, az alimentatioruli rendelkezés elhalasztásával is hazavinni kivánta.
A tanácskozás resultatuma mai napon ezekben pontosul:
1. SZENTPÁLY szavazatra e kérdést javallá: marad e a 6-ik § amint volt, vagy nem? MARCZIBÁNYI ezt: ezen 6-ik §-ust ugy a mint szerkesztetve van, kivánják e a RR conditio sine qua non gyanánt a T. art[icu]lusra nézve megtartani? – A különbség csekélynek látszik a kettő között, s mégis olly nagy volt, hogy a T. art[icu]lus élete halála alkalmasint ettől függhetett. És ez az, amit Bentham takticának nevez a törvényhozásban.* Szavazattal kellett eldönteni, hogy mellyik kérdés fog voxolásra tüzetni? 32 voxal 18 ellen a trencsényi* lőn elfogadva. S 2-ik kérdésnek tehát ez tétetvén fel, 27 voxal 22 s egy külön vox ellen az határoztatott, hogy a RR a 6-ik §-ust Conditio sine qua non-nak nem tekintik. 3-ik kérdés, reá állanak e a RR hogy az alimentatio tárgyábani munkára (összekötve a szállásolás és casarmalis rendszer kérdésével) küldöttség neveztessék, a jövő országgyülésére referálandó? 32 voxal 18 ellen: igen.
Vö. a 619. o. 2. jegyzetével.
Marczibányi javaslata.
A két tábla közt szőnyegen forgó tárgyak előbbi állapotjokban vannak, a következő különbségel: 1. Az előleges sérelmek* és az expropriationalis t.cz.* iránt megvan az egyesség. 2. A porták ideiglenes kiegyenlitésére nézve annyi módositást fogadtak el a RR, hogy a Nádor előtt tudva lévén a conscriptionalis adatok, vessen az egész adóbul Horvátországra; annyit, amennyit az ottani adózó nép erejéhez mérve igazságosnak lát, a nélkül hogy portáit változtatná, a többit ossza fel a magyarországi törvényhatóságok között.* 3. A Ludovicaeára nézve, nem állván reá a főRR, hogy a nevelési rendszert egy országos küldöttség még e diaetán kidolgozza újolag, a RR folyó évi 9-ber első napján az intézetet megnyitva látni óhajtván, reá állottak, hogy az oktatás az 1808-ban megállapított systema szerint megkezdessék, olly feltétel alatt: 1. hogy az országos küldöttség figyelembe vévén az intézet időközbeni praxisát, a jövő diaetának tervet adjon be, 2. a tudományok magyarul tanittassanak, s azért aki magyarul nem tud, bé se vétessék, 3. a nevendékek vallásos oktatására minden felekezetüekre nézve egyenlő gond legyen. (Érdekes vitatások, majd bővebben.)
Az előleges sérelmek tárgyában kelt feliratot és a javasolt törvénycikkeket L: Iratok. VII. köt. 390. kk.
A feliratot és a javasolt törvénycikket l. uo. 433. kk.
Ilyen tartalmú nyolcadik üzenetüket l. uo. 448. kk.
