e) 1833 szeptember 14 Országos ülés. Tárgy: Az úrbéri VII. t. c. 4. és 5. §-a: az úrbéri perek fellebbviteli fóruma.
e)
1833 szeptember 14
Országos ülés.
Tárgy: Az úrbéri VII. t. c. 4. és 5. §-a: az úrbéri perek fellebbviteli fóruma.
1833 szeptember 14
Országos ülés.
Tárgy: Az úrbéri VII. t. c. 4. és 5. §-a: az úrbéri perek fellebbviteli fóruma.
September 14-én 111-ik ülés a KK és RRnél.
Következett a VII. t. cz. 4-ik §-ussa, melly az urbéri viszonybol eredett mindennemü pereket nem a Helytartó tanácsra, hanem a fő törvényszékekre rendeli feljebvitetni.* A PERSONALIS a Helytartó tanács, super revisioját tovább is meghagyatni kivánta, s véleményének támogatására el mellőzvén a kormány s a jobbágy között fenálló kapcsolat szempontját, különösen az urbarialis perek különös, és más polgári ügyekkel egy tekintet alá teljeséggel nem jöhető természetét hozta fel, melly a gyakran csak végrehajtás alkalmával ki őrlődő különös körülmények szerint, az intézetekben oly változtatást kiván,* mellyeket ha ezen perek szorosan a törvényes utra vonatnak, a biró itélet szentsége, s felbonthatatlansága meg nem engedne, honnan a jobbágyoknak nagy károk következhetnék. Fel hozatott mindezeknek erősitésére hogy az urbarialis ügyekre a civilis perek formalitásai nem alkalmazhatók, hogy azok az adó fundusát is tárgyazzák s annál fogva a kormány felügyelését feltartani szükség, ez pedig az itélőszékek biróskodása mellett eszközölhető nem lenne, mivel a birói hatalomnak függetlennek lenni kelletik. A többség mindazáltal a kerületi ülésben bővebben felhozott okoknál fogva* a kerületi szerkeztetést meg tartatta.
Iratok, I. k. 305. l.
Előfordulhat, hogy vizsgálatot teljesítő tisztviselők „nem rosz lélekből, de a helybeli környülményeknek nem tudásából vagy a parasztságnak tudatlansága miatt is, melly ön panaszát és helyheztetését jól elő adni és fel fogni nem tudja” téves jelentést tesznek, a törvényszék pedig annak alapján hoz ítéletet, amelyet a felsőbb törvényszékek is megerősítenek, „a nélkül, hogy az abba közvetetlen be nem folyó jobbágy észre vehesse, történt e reája nézve a dolog folyamatjában valamelly kár” s a tévedés csak a végrehajtás során derül ki. (Jegyzőkönyv, IV. k. 322. l.)
Országgyűlési Tudósítások, I. k. 430. s köv. l.
Következett az 5-ik szakasz, melly azt rendeli hogy az urbéri perekben minden itélő szék vagy törvényhatóság mellett a szükséghez képest ügyellők, és ügyészek rendeltessenek.* Ezen §. felolvasását egy közönségesnek látszó ki maradjon! fel kiáltás követte, azonban egymás után állottak fel a követek, úgy hogy végre már mintegy 30 megye nyilatkozott a szerkeztés megtartására. – Ekkor a kisebb rész, különösen Bezerédy, Pázmándy, Nagy, Somsich, Szabó, Gyertyánfy, Bernáth, Dubraviczky újabb és ujabb okokkal áltak fel a jobbágy védelmezésbeli választásának ezen meg szoritás ellen, melly okokat az ellenfél közül némellyek czáfolatlanul győzőknek ösmervén, miután a közbejött modasitási javallatok, az eleinten igen nagy többséget ingadozásba hozták, végre csak ugyan az egész §. kihagyatott.*
Iratok, I. k. 305. l.
Az itt csak általánosságban jelzett vita részleteit a Jegyzőkönyv részletesen ismerteti. (IV. k. 339. s köv. l.)
September 15-én vasárnapi szünet. – September 16-ától September 20-áig a 7-ik t. cz. hátra lévő szakaszait, – September 21-én pedig a VIII-ik t. czikelyt végezték el a RR, – s az urbariomot e szerint béfejezték. Közölni fogjuk az érdekesebb vitatásokat, mellyek különösen a most érintett 5-ik, ugy a következő 6-ik §, nem különben a remanentialis földek állapotjában és nevezetesen a 8-ik t. cz. tárgyában közben jöttek* – ez úttal csak a végzéseket kivánjuk pontrol pontra kijelelni:
A viták közlésével Kossuth adós maradt. Bizonyára azért, mert egyrészt a kerületi és a főrendi ülések ismertetésének kellett helyet biztosítania, másrészt pedig az országos ülésekről a Jegyzőkönyv időközben megjelent íveiből előfizetői is tájékozódhattak. – Az alsótábla szept. 16–20-i üléseiről a Jegyzőkönyv IV. k. 356–492. l., a szept. 21-iről pedig V. k. 1. s köv. l. szól.
A VII. t. cz. 6-ik §-ussa (a kerül[eti] szerkeztetés szerint) részint mivel az urbarialis excessusok felől a munka lefolytában specificus rendelések tétettek, részint mivel a személyes sértések megboszulása a büntető törvénykönyvben elő fog fordulni, részint mivel az 1723: 18. t. cz. is erőben marad,* mint hogy különösen el nem töröltetett – az egész §. szükségtelennek itélvén kitörültetett.* – A 7-ik §. a) pontjában világosabban kifejeztetett, hogy a commassatio, és segregatio mellett rendbe szedett vagy a jelen törvény elvei szerint rendbeszedendő határok többé új rendbe szedés alá nem jöhetnek, – úgy ezen §. c) pontjában is az: hogy az öszesités, vagy elkülönözés, s igy értelmesb gazdálkodás behozatala tekintetéből, s csak ezen tekintetből megengedett ujabbi regulatiók által s jobbágyoknak egyezés vagy biró itélet mellét birt urbéri illetőségök meg nem csonkitathatik. – A d) pont ugy változtattatott hogy a melly köz birtokossában a törvényes erány még be nem hozatott ott a rendbeszedés, valamely köz birtokos vagy a jobbágyok nagyobb részének kivánságára, törvényes erány behozatalával lészen eszközlendő s végre hajtandó – a g) ponthoz azon hozá adás történt hogy a törvényszék által rendelendő küldötség, mielőtt a fennforgó kérdéseket önkényes egyezés utján igyekeznék kiegyenliteni, a föld abrosz és dülők minémüségére nézve a meghiteltetést előre bocsássa.* Egyébiránt ezen szakasznak többi pontjai úgy a törvény czikelynek többi szakaszai is minden változtatás nélkül különösen a remanentialis földekre nézve is a kerületi szerkeztetés szerint megállottak. – Végre September 21-én a VIII. t. cz., miután 28 megye, a k[irályi] városok és szabad kerületek tisztán a szerkeztetésre voxoltak, minden változtatás nélkül elfogadtatott, s a fő RRhez által küldetett. – BERNÁTH inditványt tőn, hogy a felajánlott időn tul már két év óta dietai határozás nélkül szedett adó tárgya tanácskozásba vétessék.* A RR kerületi ülésben fognak felőle tanácskozni. – Egy nappal későbben a fő RR is elvégezték az urbariomot, s észrevételeiket* a 6-ik czikelyig September 20-án, a 6-ik, 7-ik s 8-ik czikelyekre nézve pedig 23-án által küldötték* – végzéseiket a toldalékban közlöm.*
A tc., amelynek tárgya a puszták benépesítése, a megyei hatóságok kötelességévé teszi, hogy a jobbágyokat védjék meg a földesurak elnyomásától és ne engedjék őket az urbáriumon felüli szolgáltatásokra kényszeríteni.
Jegyzőkönyv, IV. k. 387. l.
A végzéseket l. Jegyzőkönyv, IV. k. 409., 414., 428., 455. l.
Jegyzőkönyv, V. k. 39. s köv. l.
Iratok, I. k. 322. s köv. l.
A főrendi bizottság tagjainak névsora: Jegyzőkönyv, IV. k. 488. l., V. k.
A 76–82. szám toldalékjaiban olvashatók a beszámolók a főrendek üléseiről és végzéseiről.
