b) 1834 március 4 Országos ülés. Tárgy: [I.] A születésnapi köszöntésre érkezett királyi válasz. [II.] A hevesi eset. [III.] A há…
b)
1834 március 4
Országos ülés.
Tárgy: [I.] A születésnapi köszöntésre érkezett királyi válasz. [II.] A hevesi eset. [III.] A három izenetet átküldik a főrendekhez.
1834 március 4
Országos ülés.
Tárgy: [I.] A születésnapi köszöntésre érkezett királyi válasz. [II.] A hevesi eset. [III.] A három izenetet átküldik a főrendekhez.
[I.] Martius 4-én, miután a születésnapi köszöntésre érkezett királyi válasz* előbb elegyülésben, utóbb pedig szokás szerint a K és RR külön ülésében felolvastatott. – Ezután
Iratok, II. k. 46. s köv. l.
[II.] PALÓCZY felállván ily érbelemben szóllott: Itt a törvényhozás szent helyén, eleink sirhalmai, s utóink bölcsői közt álván; amazok azt mutatják hogy a nemzeti szabadság szeretete eleinkben a századok hoszú során keresztül uralkodó indúlat vala; emezek pedig azért esedeznek fel hozzánk, hogy azon szabadságot, mint legbecsesb örökséget reájuk s által bocsássuk. A nemzeti szabadságok fő része a törvényhozásbani béfolyás, mellyet eleink, mióta a fejedelmökké választott Árpáddal tett kötésbe ezen szavakkal bé iktaták: „Ne ipsi posterique ipsorum e Consilio ducis abessent”,* a nemzeti jusok palládiuma gyanánt megőrizni törekedtenek. És gyakorlották is azt mindenkoron előbb fejenként, utóbb képviselőik által jelenvén meg az országgyülésén. És a képviselők választásának teljes szabadságában meg is kell a nemzetnek maradnia, mert a szabadság szabad embert kiván, azzal a mások jussiba való béugratás ösze nem fér, s a bizodalmat ugy parancsolni mint tilalmazni nem lehet. – Igy hiszi ezt Borsod vármegye, s valamint 51 testvéreivel a hazát, alkotmányt és királyt egybefoglalva örökös hüséggel szereti, úgy ahol a nemzeti jusokat korlátozni tapasztalja, gyors orvoslást keresni siet, mert lassanként szoktak a nemzeti jusok fogyasztatni, és idő jártával sok eset hozott a szabadságra veszélyt, melly kezdetben sokak előtt csekélységnek látszott. Borsod Rendei tehát sérelemnek tekintik azt is, ha a követválasztáshoz a köz bizodalom kifejezésén kivül más külső befolyás is járul, s a választásra rendelt gyülés a Megye Rendei megegyezése nélkül elhalasztatik, mire Heves v[ármegye] állapotja kellemetlen példát nyujt. Köz tudomására van Borsod v[árme]gyének: hogy Hevesben a 22-ik Octoberre rendelt, s az alispán előlülése alatt már ki is nyitott követ választási gyülés az örökös főispán által bizontalan időre elhalasztatott, nyomozás véget Hevesbe kir. biztos küldetett* s a nyomozás Borsodra is kiterjesztetett, továbbá hogy Hevesnek 6 hónap óta bár úgy küldői bizodalmának, mint ön becsüllete kötelességeinek dicsőséggel megfelelő, de csak egy követje van; s kebelében több hónapok óta köz gyülés nem tartatott. Mind ezek Borsod vármegyét nem csak azért, mert a nemes magyar nemzet egy és oszolhatlan s minden egyes megye öröme, vagy keservei az egész nemzettel közösek, de azért is közelebbről érdeklik, mert tagjait a szomszéd Hevessel vérség, barátság, és vegyes birtokosság szorosban ösze kötik. De különben is bár melly s bár kit érdeklő sérelem iránti inditvány jusa minden megyével közös lévén, Borsod v[ármegye] Rendei ezen sérelmek orvoslását az országgyülése szine előtt eszközölni magokat elhatározták. Azért is küldőinek egyenes parancsalatjábol Heves és külső Szólnok egyesült megyék követét a nemzet képviselői szine előtt tisztelettel felszóllitja: hogy a 22-ik Octoberi Hevesi gyülés alkalmával, és az után történt dolgokat az ország szine előtt fedezze fel! Ezen felfedezést további elhatározás végett (a mint parancsa van) küldőinek azonnal tudtukra fogja adni; a RRket részvétre szóllitja fel, a ha kivánják, mind a Borsodhoz érkezet paritionálét, mind küldőinek hozzá, s követ társához irott levelét kész felolvasni.
„… quod ipsi et filii eorum nunquam a consilio ducis et honore regni omnino privarentur.” (Anonymi Gesta Hungarorum, 6. caput.)
Az uralkodó a kancellária előterjesztésére már okt. 27-én kiküldte az ifjabb Eötvös Ignác alkancellárt királyi biztosként az ügy kivizsgálására. (Országos Levéltár, Kanc. 13623/1833.) Eötvös 1834 április 14-én terjedelmes jelentést adott be, amelynek alapján az uralkodó a választást megsemmisítette; az ügy szereplői közül 21 ellen criminalis actio, 17 ellen pedig fiscalis actio indult. (Kanc. 5169/1834.)
PERSONALIS: Véleményemet e tárgyban már minap* kimondván, a mellet maradok. A sérelmi előterjesztés jusában gátolni soha egy megyét sem fogok, de a mint tisztelem Borsod igazait, úgy más Megye jusait is egyenlőn tisztelnem kell, s hogy itt egy követ a másiktol számot kérhessen, s a számvételt megyéjére is áltereszthesse, azt soha el nem ösmerem, s azért Borsod kivánságát Heves jussai sérelmének látván, kérem a RRket hogy ezen dolgot a minapi végzés állapotjában hagyják.*
A február 20-i országos ülésben.
A február 20-i határozat szükségesnek találta megvárni Heves megye, mint a legérdekeltebb fél jelentésének beérkezését, egyszersmind állást fogalt az ellen, hogy egy követ egyszerre két megyét képviselhessen.
BREZOVAY: Ha Borsod követének előterjesztésében csak legtávolabrol is számolásra húzást látnék, arra csak ellenmondással felelnék, de én megvallom, nem látok egyebet, mint annak valósitását, hogy Borsod lelkes rendei a többi megyéket testvér gyanánt ölelik, s a bár hol történt sérelem orvoslását szivökön viselik. Azért örömest hódolok barátságos felszóllitásának, azonban előre tudnom kell: Borsod vármegye mindjárt kivánja e azt előterjeszteni, vagy akkorra várni, midőn e részbeni előadásimat senki többé kétségbe nem veheti. Azt mondá a Borsodi követ hogy megyémben sok idő óta köz gyülés nincs; ez más szóval annyit tesz: hogy küldőimtől utasitást rég nem vettem, magános tudomásommal pedig sem én elő nem álhatok, sem arra Borsod Rendei nem épithetnének; s igy máskép nem s gondolhatom mint hogy akkor kivánják e tárgyat felfogni, midőn előadásim többé senki előtt kétséget nem fognak szenvedhetni. Bizonyosokká is teszem a RRket hogy megyém dolgai tisztába jövén, történhetett sérelmök felől nem csak Borsodot, de a többi megyéket is értesiteni, s azt követjők által is előterjesztetni küldőim el nem mulatják, hogy igy a sérelem köz erővel orvosoltassék, mikorra is a RR pártfogását előre kikérem, addig pedig a multkori végzéshez ragaszkodom.
[III.] Ezzel vége lőn a vitatásnak – s felolvastattak a két tábla között rég óta fenforgó ösméretes tárgyakban készült izenetek,* – mellyek is a personalis némelly észrevételeinek ellenére felkiáltás által helybehagyatván, a tanácskozások siettetése végett, egyenként küldettek által a fő Rendekhez.*
A kerületeknek az előleges sérelmek ügyében készült kilencedik, a barsi rescriptumra választ javasló ötödik és az 1833 május 20-i feliratra érkezett királyi leiratot tárgyaló második izenetjavaslata. (Iratok, II. k. 47. s köv. l.)
Az elsőt küldöttség vitte át – ennek névsorát l. Jegyzőkönyv, VI. k. 94. l. –, a másodikat Végh Ignác itélőmester; a harmadik átküldését a Jegyzőkönyv csak általánosságban említi. (95. l.)
