a) 1834 március 3 Kerületi ülés. Tárgy: A praedialisták és a túrmezei nemesek törvényszékei.
a)
1834 március 3
Kerületi ülés.
Tárgy: A praedialisták és a túrmezei nemesek törvényszékei.
1834 március 3
Kerületi ülés.
Tárgy: A praedialisták és a túrmezei nemesek törvényszékei.
Poson, Martius 7-én, 1834.
Martius 3-án Balogh és Császár előlülésök alatt tartatott kerületi ülésben, mint már előbbi levelemben érintém, a praedialisták itélő székeiről szólló törvényczikkely javallata került napi rendre.
A tegnapelőtti voxolás, melly által végzéssé lőn: hogy a praedialisták külön itélő székekkel birjanak, az 1-ő §. felolvasása következésében történvén: ez már elfogadotnak tekinteték, s ámbár egy későbbi végzés annak módositását szükségeskép látszatott is kivánni, nehogy a tanácskozások formája sértve legyen, az előfordulható észrevételek országos ülésre halasztattak. Ezen partialis érdekü tárgyban egyéb iránt is kevés vitatás fordulván elő, a kerületileg jóvá hagyott törvényczikkely foglalatját ezekben közlöm:
Az eddig divatozott alispányi, szolgabirói, octavalis székek, és a collátornak felsőbb visgálati foruma eltörültetvén; jövendőre a praedialisták első birája lészen minden Praedialis széknek legalább 5 tag jelenlétét megkivánó törvényszéke, mellynek elnökjét az illető collator nevezi és fizeti, tagjaivá pedig 6 birákat a collator által candidálandó s a mennyire lehet pnaedialis birtokkal biró személyek közül, a praedialis nemesek szabadan választanak. Ezen törvényszéktől a Királyi Curiára megy a feljebb vitel.
Mivel azonban a Horváth Országban, és Torontál megyében lakozó praedialis nemesek* osztálya a Dunamellyékiektől egészen különbözik, a mennyiben különös corporatiokra osztva nem lévén, formalis pereket itélő hatalommal tulajdon magistratusa nem bir; ezekre nézve az illető collatosnak, úgy mint a Zágrábi Püspöknek ugy is mint Topuscai apátnak, és a Zágrábi káptalannak, s nagy praepostjának mint Auraniai perjelnek curialis itélő széke* (Forum Comitis Curialis) tovább is megtartatik, de rendes birósággá alakitatik. Elnökje lehet maga a Collatos, vagy udvarbirája (Comes Curiae), birói hittel lekötendő (legalább 4) tagjait szintén a collatos nevezi. A Torontali praedialistákra nézve mindég azon megye kebelében üll ösze, kirekesztőleg és minden esetben a collatos költségén tartatik s az általa megitélt perek az illető megye törvényszékére, onnan pedig a Hétszemélyi táblára vitethetnek. Ha hogy a collator késedelmeskednék, előbb megintetik utóbb pedig a Megye Gyülése nevez annak kölcségén itélendő praesest és birákat. A kik egyszersmind országos nemesek is, azok csupán praedialis birtokjak iránt tartoznók a praedialis itélő székek elébe. A praedialisták, és maga a collatos között támadandó perek az illető megyék törvényszékei előtt folytatandók, úgy szintén a praedialis jobbágyok* urbarialis perei is, amazok a Királyi s illetőleg Banalis táblára, és innen a Septemviratusra, emezek pedig az Urbéri rendszabás értelmében appellálandók.* Végre a praedialisták földes uri hatóságának alája vetett személyek polgári keresetü perei azoknak uri székei előtt lesznek vitatandók.*
L. 469. l., 14. jegyzet.
A topuszkói ciszterci apátságot 1577-ben adományozta I. Ferdinánd a zágrábi püspöknek, s a templomos lovagok, majd a Szt. János lovagrend várnai perjelségének javadalma szintén az újkorban kapcsolódott össze a zágrábbi nagyprépostsággal.
Azaz: A praedialisták birtokain élő jobbágyok.
Az úrbéri törvényjavaslat VII. cikkének 4. §-a értelmében a kiváltságból vagy jogból eredő pereket a felsőbb bíróságokhoz, az urbáriumból vagy ezzel kapcsolatos szerződésekből származókat pedig a helytartótanácshoz kell fellebbezni. (Iratok, I. k. 539. l.)
„Az egyházi adományosok (praedialisták) törvényszékeiről” szóló határozatok a kerületi törvényjavaslat VIII. cikkének 1–10. §-aiban nyertek helyet. (Iratok, II. k. 339. s köv. l.)
Ezután következett Turopolya mezeje nemesseinek itélő széke.
SZABÓ (Győr): Kivánja hogy Turopolya mezeje Zágráb megyébe viszazáratassék, s megszünjön külön vált corporatio lenni. Rudolphnak privilegiuma,* mellyhez ragaszkodnak a Turopolyi nemesek, semmit sem mond a külön corporeitás felől. Ennek eredete abban áll: hogy Zágráb megye közepében fekvő néhány helységek nemes lakosi a közel szomszéd ellenségtőli oltalom végett frigybe egyesültenek, s az egyesülés következésében magok között mintegy compromissum képen birákat is neveztenek. Ezen zavaros idők azonban már megszüntek, és megszünt velök az egyesület szüksége is, ideje tehát hogy Zágráb megyének az excorporatio miatti régi sérelme orvosoltassék.
V. ö. e kötet 497. l. 20. jegyzet.
JOSIPOVICS (Turopolya): Hivatkozik az 1741: 60. czikelyre, melly bár a jelenhez hasonló békés időben alkotaték, még is a Turopolyiak privilegialis helyzetét megerősité.* Hivatkozik az országgyülési napló könyvekre, mellyek mióta csak nyomatatyák, bizonyitják, hogy a Turopolyaiak medio Comitis Campi mint képviselőjök által közvetetten a megyék követei után üléssel, és voxal birnak az országgyülésén.
A törvénycikk megerősíti az 1723: 92. tc.-et, amely épségben hagyja a turopolyai nemesek kiváltságait, továbbá ugyancsak megerősíti a pereik fellebbezéséről szóló 1659: 106. tc.-et.
A RR köz értelemmel meghagyták a Turopolyai nemesek törvényszékét, mint első folyamodási biróságot, a feljebvitelt a Banalis táblára, onnan pedig a Septemviratusra rendelvén.* – S a mennyiben ezen nemesek között töbnyire szóbeli rövid utú perek folynának, a perlekedés ezen neme iránti javallat véget kirendelt kerületi küldötséghez Josipovics is hozzá csatoltaték.
Az ily értelmű rendelkezést, mint a kerületi törvényjavaslat VII. cikkének 1. §-át 1. Iratok, II. k. 339. l.
