d) 1834 január 22 Kerületi ülés. Tárgy: [I.] a Judiricum VII. cikkelye: a társországok törvényszékei [II.] A VIII. tc.: A hétszem…
d)
1834 január 22
Kerületi ülés.
Tárgy: [I.] a Judiricum VII. cikkelye: a társországok törvényszékei [II.] A VIII. tc.: A hétszemélyes tábla.
1834 január 22
Kerületi ülés.
Tárgy: [I.] a Judiricum VII. cikkelye: a társországok törvényszékei [II.] A VIII. tc.: A hétszemélyes tábla.
[I.] Január 22-én az előbbiek előlülése alatt ker[ületi] Ülés tartatván, a városok részéről beadott tárnokszék beli elrendelés javallata, felolvasás után dictaturára eresztetvén, a tárnokszéki 6. czik[kely] vitatása felfüggesztetett, s a társ országok beli törvényszékről, s a banalis táblárol értekező 7-ik cz[ikkely]* vétetett elő.
Az országos bizottsági javaslat VII. articulusa mindössze két pontból áll: 1. § Dalmácia, Horvátország és Szlavónia ítélő táblája fog ítélkezni mindazokban a polgári perekben, amelyek (Magyarországon) a kerületi táblák elé tartoznak s amelyek a báni táblához fellebbeztetnek. 2. §. A báni táblához mint elsőfokú bírósághoz tartoznak a felségsértési és hűtlenségi pereken kívül mindazok, amelyekben a királyi tábla illetékes, mint másodfokúhoz a fellebbezett büntető perek. Fellebbviteli fórumul továbbra is a hétszemélyes tábla marad. (Proiectum de coord. 20. s köv. l.)
Ezen cz[ikkely] 1-ő §-ra nézve emlité BORTSICZKY hogy miután a kerületi táblák eltöröltettek, ezen törvényszéki táblának is, melly szinte nem egyébb, oda kell értetnie, ugy szinte a 2-ikban a banalis tábla első bírósága is eltörölve van, mint a kir. tábláé. BUSÁN az akkori előlülőkre hivatkozott, hogy midőn a ker[ületi] táblákrol volt szó, ezen törvényszéki tábla akkor ollyannak nem vétetett, s igy el sem törülhetett. De ha ezen táblának eredetére, s történetére tekintetik, azt eltörölni nem is lehet, kivánta tehát azt tovább is fentartani, annyival inkább, hogy ellene semmi panasz nintsen. PRÓNAY egészen eltöröltetni kivánta a banalis táblával együtt, az appellatat pedig a curiára vitetni, miért ne lehetne egy fő törvényszéke Horvátországnak Magyarországgal, ha dicasteriuma egy van? SZÉL hasonlóképen vélekedett, mert küldői Horvátországot a megyék sorában tartják lenni, azért ugyan ugy kivánják appelaltatni. BEZERÉDY is ezt vélte azon tekintetből is, hogy a két ország szorosabban összeköttessék. Magának Horvátországnak érdeke is ugy kivánja ezt, mert nem fog kéntelenitetni a Curián is ügyészt tartani, mint superrevisorium forumnál, a banalis táblán is mint appellatoriumnál, tsak hogy aztán a Curian horvátországi tagok is legyenek. SZALLOPEK, HERTELENDY szinte azt kivánták.
Szavazásra kerülvén ezen vitatás, miután az a kérdés tétetett fel, a Horvát és Tót országi perekre nézve kir. táblára menjen e az appellata, vagy a banalis táblára? – Nógrád, Vas, Bars, Győr, Tolna, Verőce, Borsod, Bihar a kir. táblára akarták, de a többség a banalisra.
KLAUZÁL azon inditványt tette hogy a legitimatorius, és productionalis* perek a kir. táblára appellaltassanak, s noha már ez a minapi* határozatban magátol értetődik, a törvényben világosan ki kell tenni. – PÉCHY ennek ellen mondott, s azon okból, mivel a fő törvényszék senkit sem nemesithet, az olly pereket nem kivánta oda appellaltatni, azt a minapi határozatban nem is értette oda. KLAUZÁL ujolag kivánván, az ellenvetésre azt válaszolá – sokszor megitéli a dicasterium, még sem jut a szegény legitimalt a maga nemeségéhez, mert a per a cabinetben is el hever. Nints itt szó kegyelemről, hanem az igazságrol, hogy azon szegény nemes, kit a balsors megfoszta szabadságaitol, ujra azokhoz juthasson a törvényes uton. De PÉCHY ismét válaszolá, hogy ő a nemesre nézve igen is fel kivánja tartani a kir. kegyelmet, mert tsak ugyan igaz az, hogy egyedül a fenség nemesit, s azon kegyelemnek köszönheti sok nemes szabadságát, mellyhez a törvényszék előtt talán soha sem juthatott volna. Az előlülő BEŐTHY ezen inditványt a czik[kely] szerkeztetésének felolvasására kivánta halasztatni, most pedig azt adá elő: hogy a banalis tábla biráinak száma határoztassék meg. SZLUCHA, ZMESKÁL, GRÓF LA MOTTE nem kivánták szaporitatni, az első azon okból mert fizetésök nagyobb teher lesz, az utolsó azért, mert a banalis tábla nem fog két senatusba ülni mint a királyi. DEÁK azonban szaporitatni kivánta, mert furtsának tartá hogy p. o. 8 alsóbb biró itéletét 5 revideálja, természetes lévén, hogy a felsőbb biróság több tagokbol álljon.
Nemességigazolási.
Január 20-i. (V. ö. 576. l.)
Szavazással döntetvén el, szaporitassék e a banalis biróság száma vagy nem? Trentsén, Baranya, Árva, Fejér, Moson, Turócz, Verőcze, Ung, Szabolts, Szepes, Gömör, Csongrád, Arad azt mondák: nem, ellenben a nagyobb szám szaporitatni kivánta.
Most SZALOPEK azt vitatá, hogy alsó Tót ország v[árme]gyéi koránt sem teszik Horvát országnak részét,* s igy nem tartoznak a banalis tábla alá, hanem tul a dunai kerülethez tartozván, a kir. táblára appelláljanak. BUSÁN erre azt állitá hogy ezt soha sem hallotta, ha nem tudja, hogy régtől fogva Horvátország részét teszik. SOMSICH tanátsosabbnak vélte ezt most nem emlegetni, hanem tsak általánosan nevezni ki Horvát és Tót országot. PÉCHY pártolta, mivel már az urbéri tárgyban is elkerültetett ezen Alsó Tótországi megyéknek külön emlitése,* hanem általánosan tsak az országok neveztetnek meg.
Szerém, Valkó és Pozsega megye a középkorban a magyar megyék közé tartozott, a török uralom alatt azonban magyar lakosságuk elpusztult, államjogi kapcsolatuk pedig elhomályosult. 1741-től kezdve, amidőn Mária Terézia visszacsatolta s a királyság és a bán hatósága alá rendelte a három, megyét, ezeket együttesen a korábban ismeretlen Alsószlavónia (Inferior Slavonia) elnevezéssel illették. A megjelölés a Horvátországgal való szoros kapcsolatot fejezte ki. A magyar közigazgatás befolyása még sem szűnt meg teljesen, de csak azért, mert Horvátország enyhébb feltételek mellett fizette adóját, mint Magyarország, az uralkodó pedig a három megye adózóképességét teljes mértékben igénybe óhajtván venni, azokat adó tekintetében a helytartótanács alá rendelte. A három megye, azért mert éppen olyan adó- és katonai terheket volt köteles hordozni, mint a magyar megyék, 1751-ben közvetlen képviseletet nyert a pozsonyi országgyűlésen.
V. ö. Országgyűlési Tudósítások, I. k. 601., 604. l.
Az előlülő BORTSICZKY azt adá elő, hogy állapitassék meg, hány biró kivántatik a banalis táblán az itélet teljeségére, mert azután tudathatik, menyivel kell szaporitani azon tábla tagjait. A közfelkiáltás 9 tagban állapodván meg, a banalis táblának pedig ugyan annyi tagja lévén, egyiknek, vagy másiknak betegségére, vagy jelen nem léte esetére, feljebbi határozat következéséiben azon kérdés maradott fen, hány taggal szaporitassék tehát? Négyel szaporitatni kivánta Esztergom, kettővel Trentsén, Vas, Somogy, Baranya, Árva, Fejér, Moson, Abauj, Sáros, Zemplén, Ung, Szatmár, Szabolts, Szepes, Gömör, Borsod, Heves, Csongrád, Torontál, Krassó, az általános többség pedig hárommal.*
A kerületi javaslat végleges szövege: 1. §. Dalmácia, Horvátország és Szlavónia ítélőtáblája eltöröltetvén, a báni tábla elé csak a fellebbezett polgári és büntető perek fognak kerülni, ahonnan azok fellebbvitele továbbra is a hétszemélyes táblára történik. 2. §. ítélethozatalhoz mindenkor kilenc bíró szükséges s ezért az uralkodó a bírák számát hárommal növelne fogja. (Iratok, II. k. 346. s köv. l.)
[II.] Ekkor a hétszemélyes táblárol intézkedő 8ik t. cz. vétetvén elő,* azt kivánta SZÉL hozzáadatni a szerkeztetéshez, hogy a 4-ik terminusban is együtt üljön ezen tábla* és saját referense legyen ezentul. DEÁK még azt tevé hozzá, hogy minden tagjait az Orsz[ág] gyülés válassza, még az ország biráját is. KOTSI HORVÁTH pedig azt javallta, pártolván a felhozott inditványokat, hogy a legkisebb számot ezen biróságra is meg kell állapitani; továbbá azon tsalhatlanságot, melly szerént a körümények szerért életre és halálra, betsületre itéletet mond, eltörleni. DÓKUS kivánta továbbá, hogy mindig tsak a törvény szerént és nem ex aequitate itéljen, ha azonban valamelly esetben törvény nem volna, itéljen ugyan ex aequitate is, de a legközelébbi orszgyülésnek azonnal jelentést tegyen az esetről. CZINDERY: Tétessék a törvénybe általánosan az is, hogy a Septemvirátus minden perben superrevisonum forum. PÉCHY: Minthogy pedig már nevének meg nem felel, legyen ezentul a neve legfelsőbb tör[vény]szék; sententiáit pedig, mint minden más törvényszék, motiválja. Ex aequitate itélhessen, tsak hogy az esetet diaeta eléterjessze. BENTSIK: Valamint minden dicasteriumra, ugy a hét személyes táblára is a v[árme]gyék ajánljanak tagokat. RÓNAY, DESEWFFY pártolák ezen inditványokat. MARTZIBÁNY a külön referenst azért óhajtotta, mert ha ugyan az adja a pert, ki a kir. táblán, akkor kedve szerént adhatja elő vélekedését, a többi inditványokhoz azt is tevé hogy a Septemvirek praeferenter possessonati legyenek, ha egyebütt ez már kitétetett, itt annál tzélirányosb. Külön referenst pártolák Cseptsányi, Aczél, de Szabó és RÉPÁS nem, mert sokkal több dolga lenne, mint a kir. táblán, hol több referens van, s a tábla két senatusban ül. PÁZMÁNDY ellenben azért pártolta, hogy controleria legyen, mert sokszor megesett, hogy a kir. táblánál legalaposb okleveleket kihagyta a referens; egyébbiránt legjobbnak tartá, hogy a per kivonatát mind a két féllel közölje. HERTELENDY a negyedik terminuson együtt ülést azért nem pártolta, mert küldői a juristitiumokat el akarják törölmi, ha most azon inditványhoz állana, magának zárná el utját. BALOGH azt az uj inditványt tevé, hogy a hét személyes táblán két városi tag is legyen, ezen inditványra, mint mondá, a már felállitott judicium parium idaeája ösztönzé.
Az országos bizottsági javaslat VIII. articulusa egyetlen pontból áll: A hétszemélyes tábla ezentúl is a legfőbb törvényszék lesz, amelyhez Magyarország és a kapcsolt részek lakóinak perei a királyi tábláról, a báni tábláról és a tárnokszékről, a bűnperek pedig a kerületi táblákról átküldetnek. (Proiectum de coord. 21. l.)
A királyi tábla a középkori oktáváknak megfelelően négy törvénykezési időszakon ülésezett, a hétszemélyes tábla ellenben a másodikon, a húsvét utánin szünetet tartott.
Végre mind ezen vitatások szavazással döntettek el, az a kérdés tétetvén fel először, mindig együtt ülljön e a hét személyes tábla valamint a királyi, vagy tsak ezután is ugy, mint eddig? Zólom, Pest, Árva, Fejér, Thurocz, Pozsega, Szerém, Szepes, Arad ugy kivánták mint eddig; de a többség azt határozá: mindig együtt üljön, mikor a kir. tábla, mindenikre nézve fenmaradván a juristitiumokrol teendő rendelkezés; másikkérdés az vala: külön referens legyen e a Septemviratuson? Erre nézve a nagy többség azt állapitá: nem kell külön referens – előtte tartván azt hogy a Komáromi javallat, melly szerént a per mind a két féllel közöltetnék, nem ide, hanem az ordo processualisra tartozik, s noha PRÓNAY már egy uttal itt kivánta elfogadtatni, hogy ott ujabb szóváltásokra ne adjon alkalmat, szavazati többség által oda halasztatott.* Ugyanezen napon ülést tartván a Fő RR, a két izenetet* felolvasák, s a stylusra nézve tévén némelly apró változtatásokat, a RRhez által küldék,* kik a kerület után Országos Ülésbe gyülvén azt elfogadák, felolvasák, is dictaturára ereszték.*
A kerületi javaslatnak a hétszemélyes tábláról szóló articulusa így hangzik: 1. §. A hétszemélyes tábla továbbra is a legfőbb bíróság lesz, amelyhez a fellebbezett perek Magyarországról és a kapcsolt részekről átküldetnek. 2. §. Üléseit a királyi táblával egy időben tartja. Ítélethozatalhoz továbbra is 11 bíró szükséges. A báni táblának hasonlóképen valamennyi törvénykezési szakaszon együtt kell lennie. 3. §. Mind a hétszemélyes, mind a királyi és báni tábla tagjai a birtokos és bírói tulajdonságokkal felruházott hazafiak közül választandók. (Iratok, II. k. 384. l.)
Iratok, II. k. 21. s köv. l.
A főrendi küldöttség tagjainak névsorát l. Jegyzőkönyv, VI. k. 72. l.
A jan. 22-i, 152. országos ülés hivatalos jegyzőkönyvét l. Jegyzőkönyv, VI. k. 72. l.
