c) 1834 január 21 A főrendek ülése. Tárgy: A fenti két izenet újból visszaküldetik.
c)
1834 január 21
A főrendek ülése.
Tárgy: A fenti két izenet újból visszaküldetik.
1834 január 21
A főrendek ülése.
Tárgy: A fenti két izenet újból visszaküldetik.
A fő RRnél az előleges sérelmeket sürgető izenet kerülvén sorra az ORSZ[ÁG]BIRÁJA röviden oda nyilatkozott, hogy midőn a fő RR egyedül a tárgy siettetése, a mindig szemök előtt viselt egyeség kedvéért némelly változásokat javallottak, semmikép a RRet illetlenséggel nem akarták vádolni, hanem tsak azon kifejezésekre nézve, mellyek igen keményeknek látszottak, módositásokat kivántak elfogadtatni. Miután ezekre is rá nem áldottak, fenmarad mindég az a másik ut melly az ohajtott egyességre vezet t. i. hogy ők javaljanak most az el nem fogadott módositásokért ollyanokat, mellyeket e tábla elfogadhat.
A fő hg. NÁDOR ezen vélekedést osztván, nyilvánosmak átja, hogy a RR aggodalma alaptalan, mivel a fő RR kifejezései inkább a formát, mint a dolog velejét érdeklették, a másik táblát vádolni teljességgel nem szándékoztak. Minden tanátskozások azt mutatják, hogy ezen fő táblának tzélja mindig a költsönös egyeség volt, és hogy a vitatások közt sem történt olly kifejezés, mely vádra magyaráztatnék. Hogy pedig némelly igen erőseknek látszott kifejezéseket megváltoztatni kivántak, ebben semmi ujat, vagy szokatlant nem tettek, valamint azt mind ezen, mind az előbbi Orsz[ág]gyülések iroványai bőven bizonyitják. Erről tehát a másik táblát bizonyossá tenni, ebéli aggodalmát eloszlatni szükségesnek látja, hogy az ohajtott egyezés minél elébb következzék.
A kir. rescriptumra küldött izenet felolvasása után egyedül a TÁRNOK szólott: Valamint a mult ülésben egyhanguan azt találta ezen tábla hogy a k[egyelmes] k[irályi] leirás tsak törvényest foglal magában, és tsak a fenálló törvényekre utal, s azért felszólitattak a RR, hogy a felirástol elálljanak, ők pedig feleletjökben azt mondják, hogy a felirás oka egyedül a kir. levélből meritett aggodalmuk, ugy most, mivel a kir. levélben nem egyebet lát a szóló, mint törvényeséget, azért minden aggodalom nem tsak alap nélküli, hanem lehetetlen, azért véli izenendőnek, hogy ezen fő tábla a lehetetlen aggodalom felől semmi fel irásnak szükségét nem látja; azért a RRet mégegyszer bizodalmasan felszólitja, hogy ettől végképen álljanak el. Ez közfelkiáltás által helyben hagyatván, az ez érzelemben készitendő izenetek* az itélő mesterre bizattak, az ülés eloszlott.
Végleges szövegükben l. Iratok, II. k. 21. s köv. l.
