b) 1833 december 23 Kerületi ülés. Tárgy: A Juridicum III. tc. folytatása: [I.] A 2. §. a megyei törvényszék összetételéről. [II.…
b)
1833 december 23
Kerületi ülés.
Tárgy: A Juridicum III. tc. folytatása: [I.] A 2. §. a megyei törvényszék összetételéről. [II.] A 3. § a táblabírákról.
1833 december 23
Kerületi ülés.
Tárgy: A Juridicum III. tc. folytatása: [I.] A 2. §. a megyei törvényszék összetételéről. [II.] A 3. § a táblabírákról.
[I.] December 23-án Bosányi és Brezovay előlülése alatti kerületben Palóczy fel olvasta ezen utolsó végzések szerkeztetését, a mihez SZALOPEK egy törvényjavallatot a törvényszékek judicatusáról hasonlóul előterjesztvén; mind két irovány dictaturára bocsájtatott. Napi renden következék ezután a 2-ik §, melly ezt foglalja magában: „Ezen t[örvény]szék fog állani egy előlülőből, ki mindég maga a főispán leend, annak pedig hátráltatása esetében az alispányok egyike, ezeket ismét a szolgálatban legrégibb főbíró pótlandja”.*
Proiectum de coord. 13. l.
NOVÁK: Utasitása a törvénykezési tárgyat a politicaitól külömböztetni nem rendeli ugyan, de még is a mennyire lehet el különözni akarja. Azért a megye egyeteméből folyon ki s vissza minden birói s egyéb tisztség, mi végre nem csak választásuk okvetetlen szükséges, hanem a közgyülésnek rendesen a perek sorozata és a perek tabellái nyujtassanak be. Igy tehát szükségtelen s czél eránytalan hogy a főispány, vagy valamelly alispány legyen a törvényszék előlülője, az első azért nem lehet, mivel a fő czél abban áll, hogy az előlülő választott legyen, a másik ok pedig azon okból nem, mivel előre látható hogy a Sedriák már ezentul folyvást el lesznek foglalva, s igy az allispányok, kiknek elég dolgok a politicummal, nem is találhatnák az előlülésre szükséges időt. Semmi aggodalom nem lehet hogy illy formán némi bureaucratia (collegialis önkény) divatba jöhetne, mert ez csak ott kap létre, hol a kormány nevezi a birókat. A szólló azt kivánja, hogy a törvényszéknek valamelly előbbkelő tagja legyen az előlülő. Hasonló véleményel van SZÉL, állandó választott előlülőt kivánván, ki már érdemeket tett a megyében. Eddig is a főispány vólt a törvényszéknek törvényes előlülője, még nincs példa hogy ezen tisztének meg felelt vólna. Sem illő, sem tanácsos olly törvényt hozni; mellynek sikertelensége már előre bizonyos. Ellenkezőn nyilatkozik
DUBRAVICZKY: Valamint más országokban méltán anomaliának tartattatik a juridicumnak a politicummal ösze kapcsolása, ugy, kétség kivüli, hogy ez Magyar országban helyesen fenn áll, ha tehát egy részről már az által kivánjuk a két fő ág közt fenn tartani a kapcsolatot hogy a birák választasanak, szükséges e végre még azon kötelék is, hogy itt és ott ugyan azon előlülő legyen. Sem a főispányt, sem az allispányokat az előlülésből ki rekeszteni nem akarja. Ha akadályoztatnának, akkor ne a sz[olga] biró hanem a legidősbb táblabiró vigye az előlülést. Ha igy szerkeztetve nem lesz a törvényszék, akkor, ha bár bureaucratiává nem válik, bizonyára collegium lesz.
DEÁK: Az előlülő kérdését legfontosabbnak tartja, miután a Rk már a királyi táblától elvették az első biróságot, a kerületi táblákat pedig egészen eltörölték, s azon vezér elvet állitották fel, hogy minden biró választassék, már önként következik, hogy az ily törvényszéknek előlülő is csak választott legyen; a miből természetesen folyik hogy a főispánt nem viheti az előlülést. De egészen máskép áll a dolog az allispányokkal. Itt az erősebb elválasztás nevezetesen szenvedne, a megyei hatóság, mellynek leginkább köszönjük szabadságunknak eddigi fennállását. Theoretice és máshol talán practice is igaz ugyan, hogy a juridicum a politicumtól el legyen különözve; de ez Magyar Országban egészen máskép áll. Itt a végre hajtásnak azon része, melly leginkább a népre közvetlenül hat, a megyék által gyakoroltatik, s azért itt a törvénykezés egészen elkülönözött corporatio ne legyen. A perek tabellája által a kapcsolat fenn nem tartattik, mert az csak formalitas, azért ha bár választatnak a birók, még is fügetlenek lennének. Itt tehát az allispányok lennének azon szükséges kapcsolat a két hatalom közt; a törvényszéknek két olly előlülője volna, melly egymástól fügetlen, a köz gyüléssel leg szorosabb kapcsolatba állna. Igaz hogy az első allispány a politicai tárgyakkal nagyon el van foglalva, de nincs annyira a második. Azért ordinarie ama legyen az előlülő, kit a hátráltatás esetében ez supleáljon, ugy nem leend hátra maradás. Ha pedig a második allispány nem érne reá, vagy a nagyobb megyékben 3, 4 részre is elágosodnék a törvényszék, akkor a megye fog gondoskodni előlülőről. De a fő elv mindig az marad, hogy a törvényszék egy szabadon választott fő alatt üljön.
PALÓCZY ellenben a főispányt, kinek hivatala egyidős az alkotvánnyal s a ki törvényes vezér a háboruban, az előlülőségtől elvitatni nem kivánná. De mivel tudjuk hogy vagy nem laknak az országban, vagy fő hivatalaik által hátráltatnak, szükséges állandó előlülőről gondoskodni, mert itt a sokszori változtatás hasznot nem szül. Azt javalja tehát, hogy az allispányok választása utáni mindjárt rendeltessék, mellyik legyen a Sedria előlülője; ha pedig hátráltatik, praesideáljon egy öreg tapasztalt tábla biró. – PRÓNAY elismeri ugyan hogy a törvény a fő ispánynak adja az előlülést, de ezen törvényt már épen az ellenkező gyakorlás eltörlötte. A szólló megtartani kivánja ugyan az alkotványi typust, de otiosus törvényt nem akarna hozatni. Maradjon a főispánynak a közigazgatásra, a tömlöczökre s a t. a felvigyázat, de a törvényszéknek superinspectióját csak a superrevisorium forumok gyakorolják. B. STOJKA kinek nincs e tárgyban utasitása, csak az itt hallotakból s ön tapasztalásából itél. A nemességnek legfontosabb igaza, biráinak választása; a főispány nem csak nem választatik, hanem még a többi választandókat is a candidátio által nemü fügésben tartja; azért az allispányt, az hátráltatván az öregbik táblabirót előlülőnek kivánja. FEKETE azt tartja hogy ha már a politicumban a gyülés rendeli az előlülőt, mért ne a törvénykezési tárgyban is? még többen a kérdések mellett és ellen nyilatkozván, legelőbb arra szavaztatott, valyon lehet e a törvényszéknek előlülője a főispány? – Ez ellen voxolt Posony, Vas, Nógrád, Zala, Somogy, Bars, Thurócz, Zemplén, Ung, Szathmár, Torna, Bihar, Marmaros, Csongrád, Békés, Temes, Torontál és a Hajdu városok. A főispány előlülését pedig helybenhagyta, 30 Megye, Horvát Ország, egyházi rend, Jászok és Turopolya. – Ezután arra voxoltatott ha az alispányok az előlülést nem vihetik, valyon a melyék válaszanak e előlülőt, vagy a törvény rendelje itt el, ki legyen a praeses? csak 4 voxok többségével el határoztatott, hogy itt tegyen a törvény rendelést, melly alkalommal CZINDERY azt nyilatkoztatá, hogy nem szeretné az előlülést factióknak kitenni. Következék végre az a kérdés az allispány hátráltatása esetében sz[olga]biró, vagy táblabiró legyén e elölülő? 30 vox 20 ellen azt végezte hogy az öregbik táblabiró legyen az előlülő, noha BORCSICZKY olly táblabirókat esmer, kik sem magyarul, sem deákul nem tudnak, az öregebbik szó pedig csak a hivatalra értetődik, electione senior.*
Az ily értelmű végzést, amely szerint tehát rendszerint a főispán az elnök, ezt akadályoztatása esetén az egyik alispán, illetőleg a rangidős táblabíró helyettesíti, olv. Iratok, II. k 336. l.
[II.] Felolvastaték azután a 3-ik §, melly igy rendelkezik: Lesznek azon kivül négy táblabirák minden megyében, kik a főispánt által candidáltatván, a köz gyülésen szabadon választatnak, és az időszakaszi tisztválasztásnak alá vetve leendnek. A főispány pedig erényes, törvény tudó s a amennyire lehet előlegesen birtokos férfiakat fog candidálni.*
Proiectum de coord. 13. s köv. l.
HORVÁTH (Zala) noha utasitása nincs, mig az ellenkezőt nem rendel, soha sem adja szavazatát arra, hogy a főispánt candidálja a tábla birákat, amivel némelyik néha 3 évek alatt sem jön megyéjébe, s igy az individuumokat nem esmeri. Szabadon választassanak a birák, valamint az országgyűlési követek. BORCSICZKY: Miután már most több perek rendeltettek a Sedria elébe, mint a mennyit az Országos küldötség gondolt, szükséges hogy szabadon választassanak; de nem minden restauration, hanem örökösen tartsák hivatalaikat; mig köteleségöknek megfelelnek a ki pedig az ellen vét, hivataláról nemcsak el mozditassék, hanem sanctio alá is kerüljön. Mert ha a nyilvánosság el fog határoztatni, a birák pedig minden harmadik évben restauráltatni, az a természetes következés, hogy sok nem merend itélni azon hatalmas ember ellen, kinek nagy befolyása van a tiszti ujitásba. Más alkotványos országokban mint Angol és Franczia Országban s a t. hol a kormány nevezi a birákat, nincs hatalmában azokat el mozditani, s innen következik, hogy még a király is kap kedvetlen itéletet; azért állandóan maradjanak hivatalaikban. Ha pedig valamelly biró meghal, mindjárt tartassék restauratio. DUBRAVICZKY: Itt a törvény hozás meg nem határozhatja, mennyi biró kell valamelly megyében, mert ez a körülményektől füg; itt csak arról lehet szó, quid pertineat ad integritatem judicii. Incidentaliter nem lehet mondani, hogy örökre választassanak, de szükséges hogy a választáskori visszaélések eltöröltessenek. Trencsénnel egy értelemben nem lehet, mert ezen kérdés ép olly problema a nemzeteknél, melly még világosan nincs kifejtve, de kétségkivüli dolog, hogy szabadságunkat az tartotta fel leginkább, hogy tisztviselőink restauráltattak. Megeshetik ugyan hogy néha az alkalmas is kimarad, de más részről felette szomoru volna, hogy az alkalmatlan birót örökre nyakamon tartani kellene. Minthogy az állandó táblabirák rendes fizetést huzandnak, szükséges lesz a házi pénztárt szaporitni, de erről majd az adó s biztositásban* rendelkezünk. Itt azomban előre kijelentem, hogy küldőim a domesticának e részét magokra válalni akarják. DÓKUS 10 salarisált és 4 betsületbeli táblabirákat kiván, azokat az aura popularis tekintetéből fügetleneknek és tapasztaltaknak kivánja. TARNÓCZY 8 birót, kik közül 5 jelen legyen, kiván, ezek pedig valamint a kormánytól, ugy a választóktól is fügetlenek legyenek. – RUDICS örökös biróktól retteg és veszedelmesnek tartja, ha a publicum illy ostortól meg nem menekedhetnék. De nem csak 6 vagy 8-at kiván, hanem annyit, a mennyiben bizodalom van. Eddig az vólt a perlekedők legnagyobb garantiája, hogy soha sem tudták hány birák és kik lesznek a Sedrián; néha 4 vólt, néha 20 és igy nem tudhaták, kit vesztegesenek. Ide egyedül a köz bizodalom által választasanak a birák. SZLUCHA azt adja hozzá, hogy a ki jól viseli magát, bizonyos lehet hogy 10, 20 évig meg marad hivatalában, azért mint eddig, a főispány a Rk egyet értésével nevezze ki a birákat. – PRÓNAY Pesttel egyet tart, nem is szükséges, hogy a választandó már az előtt ki legyen nevezve táblabirának; tudjuk, milly vissza élések történnek ezen kinevezésekkel. Ne is legyen örökre választva; tart a szólló a birák elbizotságától. Ha néha egy betsületes factiók által kimarad, helyre lesz az pótolva más alkalommal. Fizetésök pedig a perek taxájából kerüljön ki egy xrig, sőt reménylhető hogy felmarad ezen felől a v[ár]megye szükségére. NOVÁK nem akarja itt megelőzni a restaurationális kérdéseket, csak általánosan emlitessék a választás, de a candidatióra ne terjeszkedjünk. – Még két észrevételi vannak. 1. A táblabirák minémüségére kell tekinteni; eddig ennek némelly megyékben vásárosok és kocsmárosok neveztettek assessoroká, megyéjében nem fordult ugyan elő ezen eset, de máshol bizonyosan tudja. 2-or: A szerkeztetésből maradjon ki a birtokosok emlitése, mert már a városi biróságrál, hol az auszugális adóságokról vala szó,* ezen külömbözést kihagytuk. VAY nem tartja tanácsosnak, a maximumot kimondani, hanem minimumot kiván; ezen elvek még többek által ismételtettek, még későre járván az idő, az ülés el oszlaték.
Az adóügyi bizottság munkálatának (Opinio excelsae regnicolaris deputationis pro pertractandis in consequentiam articuli 67: 1790/1 elaboratis systematicis operibus articulo 8: 1827. exmissae, de obiectis ad deputationem contributionalem-commissariaticam relatis, deprompta. Editio secunda Posonii, 1831) II. része foglalkozik a megyei házipénztár reformjával.
V. ö. 491. l.
