1 Ján. 2.
1 Ján. 2.
Krisztus nékünk szószólónk az Atyánál; tartsuk meg parancsolatait; szeressük felebarátainkat; ne szeressük a világot. Óvakodjunk az antikrisztusoktól; őrizzük meg a Szent Lélek kenetét; maradjunk meg a Krisztusban.
1 Ján. 2,1
Én fiacskáim, ezeket azért írom néktek, hogy ne vétkezzetek. És ha valaki vétkezik, van Szószólónk az [Róm. 8,34. Zsid. 7,25.] Atyánál, az igaz Jézus Krisztus.
1 Ján. 2,2
És ő engesztelő [rész 4,10. Róm. 3,25.] áldozat a mi vétkeinkért; de nemcsak a mienkért, hanem az egész [Kol. 1,20. Ján. 4,42.] világért is.
1 Ján. 2,3
És arról tudjuk meg, hogy [Ján. 13,34. 35.] megismertük őt, ha az ő parancsolatait megtartjuk.
1 Ján. 2,4
A ki ezt mondja: Ismerem őt, és az ő parancsolatait nem tartja meg, hazug az, [rész 1,6. 8. 4,20.] és nincs meg abban az igazság.
1 Ján. 2,5
A ki pedig megtartja az ő beszédét, abban valósággal teljessé lett az Isten szeretete. [rész 4,12. 13. Ján. 13,35. 14,21. 23.] Erről tudjuk meg, hogy ő benne vagyunk;
1 Ján. 2,6
A ki azt mondja, hogy ő [Ján. 15,4. 5.] benne marad, annak úgy kell járnia, [Ján. 13,15. 34.] a mint ő járt.
1 Ján. 2,7
Atyámfiai, nem új parancsolatot írok néktek, hanem régi [3 Móz. 19,18.] parancsolatot, a mely előttetek volt kezdettől fogva; [rész 3,11. 2 Ján. 1,5.] a régi parancsolat az íge, a melyet hallottatok kezdettől fogva.
1 Ján. 2,8
Viszont új [Ján. 13,34.] parancsolatot írok néktek, a mi igaz ő benne és ti bennetek; mert a sötétség [Róm. 13,12. Eféz. 5,8.] szűnni kezd, és az igaz [Ján.1,4. 9. 8,12.] világosság már fénylik.
1 Ján. 2,9
A ki azt mondja, hogy a világosságban van, és gyűlöli az ő atyjafiát az még mindig a [rész 3,14. 15.] sötétségben van.
1 Ján. 2,10
A ki szereti az ő atyjafiát [rész 3,14.] a világosságban marad, és nincs benne botránkozásra [Róm. 14,13.] való.
1 Ján. 2,11
A ki pedig gyűlöli az ő atyjafiát, a sötétségben van, [rész 3,14.] és a sötétségben jár, és nem tudja hová [Ján. 12,35.] megy, mert a sötétség megvakította az ő szemeit.
1 Ján. 2,12
Írok néktek, gyermekek, mert a ti bűneitek megbocsáttattak az ő [Luk. 24,47. Csel. 2,38. 4,12. 13,38.] nevéért.
1 Ján. 2,13
Írok néktek atyák, mert megismertétek azt, a ki kezdettől fogva van. Írok néktek ifjak, mert meggyőztétek a gonoszt. Írok néktek fiacskák, mert megismertétek az Atyát.
1 Ján. 2,14
Írtam néktek atyák, mert megismertétek azt, a ki kezdettől fogva [Ján. 1,1.] van. Írtam néktek ifjak, mert erősek vagytok, és az Isten ígéje megmarad bennetek, és meggyőztétek a gonoszt.
1 Ján. 2,15
Ne szeressétek a világot, se azokat, a mik a világban vannak. Ha valaki a világot szereti, [Mát. 6,24. Luk. 16,13. Jak. 4,4.] nincs meg abban az Atya szeretete.
1 Ján. 2,16
Mert mindaz, a mi a világban van, a test kívánsága, és a szemek kívánsága, és az élet kérkedése nem az Atyától van, hanem a világból.
1 Ján. 2,17
És a világ elmúlik, [1 Kor. 7,31. Jak. 1,10. 4,14. 1 Pét. 1,24. 25. 2 Pét. 3,10.] és annak kívánsága is; de a ki az Isten akaratát [Mát. 7,21.] cselekszi, megmarad örökké.
1 Ján. 2,18
Fiacskáim, itt az utolsó óra; és a mint hallottátok, hogy az antikrisztus eljő, [Mát. 24,5. 24. Csel. 20,29. 2 Thess. 2,3. 2 Ján. 1,7.] így most sok antikrisztus támadt; a honnan tudjuk, hogy itt az utolsó óra.
1 Ján. 2,19
Közülünk [Csel. 20,30.] váltak ki, de nem voltak közülünk valók; mert ha közülünk valók lettek volna, velünk maradtak volna; de hogy nyilvánvalóvá legyen felőlük, hogy nem mindnyájan közülünk valók.
1 Ján. 2,20
És néktek [2 Kor. 1,21.] kenetetek van a Szenttől, és [Ján. 14,26.] mindent tudtok.
1 Ján. 2,21
Nem azért írtam néktek, mivel nem ismeritek az igazságot, hanem mivel ismeritek azt, és mivel semmi sincsen az igazságból, a mi hazugság.
1 Ján. 2,22
Ki a hazug, ha nem az, a ki tagadja hogy a [rész 4,3. 2 Ján. 1,7.] Jézus a Krisztus? Ez az antikrisztus, a ki tagadja az Atyát és a Fiút.
1 Ján. 2,23
Senkiben nincs meg az Atya, [rész 4,15. Ján. 5,23.] a ki tagadja a Fiút. A ki vallást tesz a Fiúról, abban az Atya is megvan.
1 Ján. 2,24
A mit azért ti kezdettől hallottatok, az maradjon meg bennetek. Ha bennetek marad az, a mit kezdettől fogva hallottatok, ti is az Atyában és a Fiúban maradtok.
1 Ján. 2,25
És az az ígéret, a melyet ő ígért nékünk: az örök élet.
1 Ján. 2,26
Ezeket írtam néktek azok felől, a kik elhitetnek titeket.
1 Ján. 2,27
És az a kenet, [vers 20. Ján. 14,26. 16,13.] a melyet ti kaptatok tőle, bennetek marad, és így nincs szükségetek arra, hogy [Jer. 31,34.] valaki tanítson titeket; hanem a mint az a kenet megtanít titeket mindenre, úgy igaz is az és nem hazugság, és a miként megtanított titeket, úgy maradjatok ő benne.
1 Ján. 2,28
És most, fiacskáim, maradjatok ő benne; hogy mikor megjelenik, bizodalmunk legyen, és meg ne szégyenüljünk előtte az ő eljövetelekor.
1 Ján. 2,29
Ha tudjátok, hogy ő igaz, tudjátok, hogy a ki az igazságot cselekszi, az mind tőle született.
