Isten gyermekeinek ismertető jelei: a bűnt nem teszik, felebarátaikat szeretik, és Istenhez bizalommal viseltetnek.
Lássátok milyen nagy szeretetet adott nékünk az Atya, hogy Isten fiainak neveztetünk! [Ján. 1,12. Gal. 4,5.] A világ azért nem ismer minket, mert nem ismerte [Ján. 16,3. 17,25.] meg Őt.
Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, [Róm. 8,17. 2 Kor. 3,18. Fil. 3,21. Kol. 3,4.] és még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogy ha nyilvánvalóvá lesz, hasonlókká leszünk Ő hozzá; mert meg fogjuk őt látni, a mint van.
És a kiben megvan ez a reménység Ő iránta, az mind [2 Kor. 7,1.] megtisztítja ő magát, a miképen Ő is tiszta.
Valaki a bűnt cselekszi, az a törvénytelenséget is cselekszi; a bűn pedig a törvénytelenség.
És tudjátok, hogy ő azért jelent meg, [Ésa. 53,4. 5. 9. 1 Tim. 1,15. 1 Pét. 2,22. 24.] hogy a mi bűneinket elvegye; és ő benne nincsen [2 Kor. 5,21.] bűn.
A ki ő benne marad, egy sem esik bűnbe; [rész 5,18. Róm. 6,14.] a ki bűnbe esik, egy sem látta őt, sem meg nem ismerte őt.
Fiacskáim! senki el ne hitessen benneteket: a ki az igazságot cselekszi, [rész 2,29.] igaz az, a miként Ő is igaz:
A ki a bűnt cselekszi az ördögből van; [Ján. 8,44.] mert az ördög kezdettől fogva bűnben leledzik. Azért jelent meg az Istennek Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa.
Senki sem cselekszik bűnt, [rész 5,18.] a ki az Istentől született, mert benne marad annak magva; [1 Pét. 1,23.] és nem cselekedhetik bűnt, mivelhogy Istentől született.
Erről ismerhetők meg az Isten gyermekei és az ördög gyermekei: a ki igazságot nem cselekszik, az egy sem az Istentől való, [rész 4,8.] és az sem, a ki nem szereti az ő atyjafiát.
Mert ez az üzenet, a melyet kezdettől fogva [rész 2,7. 2 Ján. 1,5.] hallottatok, hogy szeressük [Ján. 13,34. 15,12.] egymást;
Nem úgy, mint [1 Móz. 4,8.] Kain, aki a gonosztól [Ján. 8,44.] vala, és meggyilkolá az ő testvérét. És miért gyilkolta meg azt? Mivel az ő cselekedetei gonoszok valának, a testvéreié pedig [Zsid. 11,4.] igazak.
Ne csodálkozzatok atyámfiai, ha gyűlöl [Ján. 15,18. 19. 17,14.] titeket a világ!
Mi tudjuk, hogy általmentünk a halálból az életbe, mert szeretjük a mi atyánkfiait. A ki nem szereti [rész 2,9.] az ő atyjafiát, a halálban marad.
A ki gyűlöli az ő atyjafiát, [Mát. 5,21. 22.] mind embergyilkos az: és tudjátok, hogy egy embergyilkosnak sincs örök élete, a mi megmaradhatna ő benne.
Arról ismertük meg a szeretetet, hogy Ő az ő életét adta [Ján. 10,11. 15,13. Róm. 5,8.] érettünk: mi is kötelesek vagyunk odaadni életünket a mi atyánkfiaiért.
A kinek pedig van miből élnie e világon, és elnézi, [Jak. 2,15. 16.] hogy az ő atyjafia szükségben van, és elzárja attól az ő szívét, miképen marad meg abban az Isten szeretete?
Fiacskáim, ne szóval szeressünk, se nyelvvel; hanem cselekedettel és valósággal.
És erről ismerjük meg, hogy mi az igazságból vagyunk, és így tesszük bátorságosakká ő előtte a mi szíveinket.
Hogy ha vádol minket a szív, mivelhogy nagyobb az Isten a mi szívünknél, és mindent tud.
Szeretteim, ha szívünk nem vádol minket, bizodalmunk van az Istenhez;
És akármit kérjünk, megnyerjük tőle, mert megtartjuk [rész 5,14. Zsolt. 10,17. 34,16. 145,19. Péld. 15,29. Jer. 29,12. Mát. 7,8. 21,22. Márk 11,24. Luk. 11,9. Ján. 9,31. 14,13. 15,7. 16,23. Jak. 1,5. 5,16.] az ő parancsolatait, és azokat cselekeszszük, a mik kedvesek előtte.
Ez pedig az ő parancsolata, hogy higyjünk [Ján. 6,29.] az ő Fiának, a Jézus Krisztusnak nevében, és szeressük egymást, [Ján. 13,34.] a mint megparancsolta nékünk.
És a ki az ő parancsolatait megtartja, az Ő benne marad [Ján. 14,23.] és Ő is abban; és abból ismerjük meg, hogy bennünk marad, abból a Lélekből, a melyet nékünk adott. [rész 2,27. Róm. 8,9.]