Ézs. 65.
Ézs. 65.
Ézs. 65,1
Megkereshettek volna, de nem kérdeztek, megtalálhattak volna, de nem kerestek. Itt vagyok, itt vagyok! - mondtam a népnek, amely nem hívta segítségül nevemet. [Róm 10,20 ]
Ézs. 65,2
Kitártam kezemet naphosszat a lázadó nép felé, amely nem a jó úton jár, hanem saját gondolatai után. [4Móz 14,11. 22. 27; Péld 1,24; Jer 7,24-28; Róm 10,21]
Ézs. 65,3
Ez a nép csak bosszant engem, dacol velem szüntelen. Kertekben mutatnak be áldozatot, téglaoltárokon tömjéneznek. [Ézs 1,29; 66,17]
Ézs. 65,4
Sírkamrákban üldögélnek, kriptákban töltik az éjszakát, disznóhúst esznek, és undok moslék van edényükben. [3Móz 11,7; 5Móz 14,8; Ézs 57,3-9; 66,17]
Ézs. 65,5
Azt mondják: Maradj távol, ne közelíts hozzám, mert én szent vagyok! Olyanok ezek, mintha egész nap égő tűz füstje csavarná orromat. [5Móz 32,22; Zsolt 50,3; 97,3; Ez 38,18-19; 44,19; Hag 2,12-13]
Ézs. 65,6
Föl van ez írva nálam. Nem hallgatok, amíg meg nem fizettem. De megfizetek nekik! [Zsolt 79,12; Jer 32,18]
Ézs. 65,7
Ezt mondja az ÚR: A ti bűneitekért, de egyben őseitek bűneiért is, akik a hegyeken tömjéneztek, és a halmokon gyaláztak engem, régi tetteik büntetését mérem ki rájuk. [2Móz 20,5; Ez 20,28; Hós 4,13]
Ézs. 65,8
Ezt mondja az ÚR: Ha mustot találnak a szőlőfürtben, ezt mondják: Ne pusztítsd el, mert áldás van benne! Ugyanígy bánok majd szolgáimmal is: nem pusztítom el valamennyit. [1Móz 18,26-32; Ézs 6,13; 17,5-6]
Ézs. 65,9
Adok még Jákóbnak utódokat, Júdának is, akik hegyeimet öröklik. Választottaim veszik birtokukba, szolgáim laknak rajta.
Ézs. 65,10
A Sárón juhok legelője lesz, az Ákór völgye marhák delelője, népem birtoka; azoké, akik engem keresnek. [Józs 7,26; Ézs 33,9]
Ézs. 65,11
De nektek, akik elhagyjátok az URat, elfeledkeztek szent hegyemről, a szerencseistennek terítetek asztalt, a sorsistennőnek öntötök italáldozatot,
Ézs. 65,12
fegyver lesz a sorsotok, valamennyien a vágóhídra kerültök. Mert szóltam, de nem feleltetek, beszéltem, de nem hallgattatok rám, hanem azt tettétek, amit rossznak látok, azt választottátok, ami nem tetszik nekem. [Péld 1,24; Ézs 5,24; 50,2; 66,4; Jer 7,13]
Ézs. 65,13
Azért ezt mondja az én Uram, az ÚR: Szolgáim enni fognak, ti pedig éheztek! Szolgáim inni fognak, ti pedig szomjaztok! Szolgáim örülni fognak, ti pedig szégyent vallotok! [Ézs 25,6-8; Mt 22,1-14; Jel 19,9]
Ézs. 65,14
Szolgáim ujjongani fognak örvendező szívvel, ti pedig kiáltoztok majd fájó szívvel, és jajgattok összetört lélekkel!
Ézs. 65,15
Neveteket csak átok formájában hagyjátok választottaimra: Így öljön meg az én Uram, az ÚR! Szolgáinak pedig más nevet ad. [4Móz 5,21; Ézs 62,2; Jer 29,22; Jel 2,17]
Ézs. 65,16
Mert aki áldást mond a földön, az igaz Isten nevével mond áldást, és aki esküszik a földön, az igaz Istenre esküszik. Feledésbe mennek a régi bajok, eltűnnek szemem elől. [5Móz 6,13; 2Krón 15,14; Ézs 19,18; 45,23; Jer 4,2]
Ézs. 65,17
Mert én új eget és új földet teremtek, a régire nem is emlékeznek, senkinek sem jut eszébe. [Ézs 41,18; 51,16; 66,22; 2Pt 3,13; Jel 21,1]
Ézs. 65,18
Ezért örvendjetek és vigadjatok mindörökké annak, amit teremtek. Mert Jeruzsálemet vigasságra teremtem, népét pedig örömre. [Ézs 62,5]
Ézs. 65,19
Vigadozni fogok Jeruzsálemmel, és örvendezni népemmel. Nem hallatszik ott többé sírás és jajgatás hangja. [Ézs 25,8; 35,10; 51,11; Jel 21,4 ]
Ézs. 65,20
Nem lesz ott olyan csecsemő, aki csak néhány napig él, sem öreg ember, aki magas kort nem ér. Mert a legfiatalabb is százéves korában hal meg, és aki nem ér meg száz évet, átkozottnak számít. [Zak 8,4-5]
Ézs. 65,21
Házakat építenek, és laknak bennük, szőlőket ültetnek, és élvezik gyümölcsüket. [Ézs 62,8; Ám 9,14]
Ézs. 65,22
Nem úgy építenek, hogy más lakjék benne, nem úgy ültetnek, hogy más élvezze. Mert népem élete oly hosszú lesz, mint a fáké. Választottaim maguk élnek munkájuk eredményéből. [5Móz 28,30; Jób 14,7; Ézs 6,13; 61,3]
Ézs. 65,23
Nem hiába fáradoznak, nem veszedelemre szülnek, mert az ÚR áldott népe ez, ivadékaival együtt. [Fil 2,16]
Ézs. 65,24
Mielőtt kiáltanak, én már válaszolok, még beszélnek, én már meghallgatom. [Jób 14,15; Ézs 30,19; 58,9]
Ézs. 65,25
A farkas a báránnyal együtt legel, az oroszlán szalmát eszik, mint a marha, és a kígyónak por lesz a kenyere. Nem árt és nem pusztít szent hegyemen senki - mondja az ÚR. [1Móz 3,14; Ézs 11,6-9]
