Ézs. 66.
Ézs. 66.
Ézs. 66,1
Ezt mondja az ÚR: A menny az én trónusom, a föld pedig lábam zsámolya. Milyen házat akartok építeni nekem, és milyen helyen kellene tartózkodnom? [1Kir 8,27; Zsolt 11,4; 103,19; Mt 5,34-35; 23,22; ApCsel 7,49; 17,24]
Ézs. 66,2
Hiszen mindent az én kezem alkotott, így keletkezett minden - így szól az ÚR. Mert én arra tekintek, aki nyomorult és megtört szívű, és aki igéimet tiszteli. [Zsolt 34,19; 51,19; Ézs 57,15; Jel 4,11]
Ézs. 66,3
Bikát vágnak le, de embert is ölnek, juhot áldoznak, de kutya nyakát is szegik. Ételáldozatot mutatnak be, de disznóvért is, tömjéneznek emlékeztetőül, de a bálványt is áldják. Ők is maguk választották meg útjukat, és förtelmes bálványaikban gyönyörködtek. [3Móz 11,7; 5Móz 14,8; 3Móz 2,2; 5,12; 6,8]
Ézs. 66,4
Én is magam választom meg, hogy mivel bántsam őket, és rájuk hozom, amitől borzadnak. Mert szóltam, de nem feleltek, beszéltem, de nem hallgattak rám, hanem azt tették, amit rossznak látok, azt választották, ami nem tetszik nekem. [Ézs 65,12; Ám 5,21-24]
Ézs. 66,5
Halljátok az ÚR igéjét, akik tisztelitek szavát: Honfitársaitok, akik gyűlölnek és kitaszítanak benneteket nevem miatt, ezt mondják: Mutassa meg dicsőségét az ÚR, látni akarjuk örömötöket! Ők azonban szégyent vallanak. [Ézs 5,19; Ez 12,22; Lk 6,22; Jn 15,18; 2Thessz 1,10; 1Pt 3,4]
Ézs. 66,6
Zúgás hangzik a városból, hangzik a templomból: az ÚR hangja, aki megfizet ellenségeinek érdemük szerint.
Ézs. 66,7
Mielőtt vajúdott, már szült is. Mielőtt rájött a fájdalom, fiút hozott a világra. [Ézs 49,20-21; 54,1-8 ]
Ézs. 66,8
Ki hallott ilyet, ki látott ehhez foghatót? Vajon egy országért csak egy napig kell vajúdni? Születik-e nép csak úgy egyszerre? Hiszen alig vajúdott Sion, máris megszülte fiait.
Ézs. 66,9
Csak megindítsam, és ne vezessem le a szülést? - kérdezi az ÚR. Vagy én, aki a szülést vezetem, megakadályozzam? - kérdezi Istened.
Ézs. 66,10
Örüljetek Jeruzsálemmel! Vigadjatok vele mindnyájan, akik szeretitek! Szívből örüljetek vele mind, akik gyászoltátok! [Ézs 61,10; 65,18-19]
Ézs. 66,11
Mert jóllakásig szophattok vigasztalást nyújtó emlőjéből. Gyönyörködve szívhatjátok telt mellét. [Ézs 60,16; 61,6; Jel 12,14]
Ézs. 66,12
Bizony, ezt mondja az ÚR: Folyamként árasztom rá a békességet, mint megáradt patakot, a népek gazdagságát. Megszoptatnak, karjukon hordoznak, és térdükön ringatnak benneteket. [Ézs 49,22; 60,4]
Ézs. 66,13
Ahogyan az anya vigasztalja fiát, úgy vigasztallak én titeket: Jeruzsálemben kaptok vigasztalást! [Zsolt 131,2]
Ézs. 66,14
Meglátjátok, és örül szívetek, testetek is virul, mint a fű. Megtudják, hogy az ÚR támogatja szolgáit, ellenségeit pedig megbünteti. [Jób 21,24; Péld 15,30; Jn 16,22]
Ézs. 66,15
Mert eljön az ÚR tűzben, harci kocsijai gyorsak, mint a forgószél. Rájuk zúdítja lángoló haragját, és fenyítését lángoló tűzben. [Zsolt 50,3; 97,3; Ézs 29,6; 30,30; 31,9; 2Thessz 1,8]
Ézs. 66,16
Mert tűzzel ítél az ÚR, kardja mindenkit elér, és sokan lesznek, akiket megöl az ÚR.
Ézs. 66,17
Elpusztulnak mindazok, akik megszentelik és megtisztítják magukat, de csak azért, hogy kertekben áldozzanak egy középen álló körül, és akik disznóhúst, undok állatot és egeret esznek - így szól az ÚR. [3Móz 11,7. 29; Ézs 65,3-4; Ez 8,10-11]
Ézs. 66,18
Ismerem tetteiket és gondolataikat. Eljött az ideje, hogy összegyűjtsem a különböző nyelvű népeket. Jöjjenek és lássák dicsőségemet! [Ézs 40,5; 60,2]
Ézs. 66,19
Csodát teszek majd köztük, és a megmentetteket elküldöm a népekhez: Tarsísba, Púlba és Lúdba, az íjászokhoz, Tubalhoz és Jávánhoz, a messzi szigetekre, amelyek még nem hallották híremet, és nem látták dicsőségemet. Vigyék hírül dicsőségemet a népeknek. [1Krón 16,24; Zsolt 145,1-7; Mt 28,19; ApCsel 1,8]
Ézs. 66,20
Elhozzák minden honfitársatokat az összes népek közül ajándékul az ÚRnak: lovakon, kocsikon és gyaloghintókon, öszvéreken és tevéken, szent hegyemre, Jeruzsálembe - mondja az ÚR -, ahogyan Izráel fiai szokták elhozni ajándékukat tiszta edényben az ÚR házába. [Ézs 60,3-4]
Ézs. 66,21
Én pedig ezek közül is választok papokat és lévitákat - mondja az ÚR. [Ézs 61,6]
Ézs. 66,22
Mert ahogyan megmarad az új ég és az új föld, amelyet én alkotok - így szól az ÚR -, ugyanúgy megmaradnak utódaitok és a nevetek is. [Ézs 65,17; 2Pt 3,13; Jel 21,1]
Ézs. 66,23
Azután újholdról újholdra és szombatról szombatra eljön minden ember, és leborul előttem - mondja az ÚR. [Ézs 2,2-4]
Ézs. 66,24
Amikor eltávoznak, meglátják azoknak a holttestét, akik hűtlenül elhagytak engem. Nem pusztulnak el ott a férgek, a tűz sem alszik ki, és minden ember undorodni fog tőlük. [Ézs 65,7; Jer 4,4; Mk 9,43-44. 48 ]
