3. [1566. május 3. körül]
2033.
[1566. május 3. körül]27
Felséged szolgája, Haszán szolnoki szandzsákbég jelentésének másolata28
Istanbul, Topkapi Sarayi Müzesi Arşivi, E 4893.
[1566. május 3. körül]27
Felséged szolgája, Haszán szolnoki szandzsákbég jelentésének másolata28
Istanbul, Topkapi Sarayi Müzesi Arşivi, E 4893.
27 Az iratban előadott események (Miksa linzi tartózkodása, Károly herceg megbízása a magyar ügyekkel, a várható török támadás) mind 1566-ra utalnak, ezért a dokumentumban szereplő csonka muszlim dátum 1566. május 3-ának felel meg. A levél minden bizonnyal arra a felszólításra született, amelyet a divánban 1566. március 7-én tárgyaltak meg, s egy héttel rá küldtek el külön-külön a budai beglerbégnek, Hamza mohácsi és Haszán szolnoki bégnek, s amelyben az ellenség helyzetének alapos feltárását és részletes leírását kérték. 6 numarali mühimme defteri (972/1564-1565) I-II. <Özet, Transkripsiyon ve Indeks>, III. <Tipkibasim>. Ankara, 1995, No. 1178. Hamza viszont nem sietett a válasszal, amiért június 13-án megrovásban részesítették. I. m., No. 1878.
28 Az általunk eddig ismert magyarországi szandzsákbégek között egyetlen olyan Haszán nevű van, aki először Esztergomban, majd Szolnokon működik. Az illető 1564-ben tűnik fel a királyi székvárosban (Ernst Dieter Petritsch: Regesten der osmanischen Dokumente im Österreichischen Staatsarchiv. Band 1. (1480-1574). (Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs. Ergänzungsband 10/1.) Wien, 1991. 418, 419, 425, Karácson Imre: Török-magyar oklevéltár, 1533-1789. Szerk. Thallóczy Lajos, Krcsmárik János, Szekfű Gyula. Budapest, 1914. 51, No. 28), miközben átmenetileg a budai beglerbéget helyettesíti (Gévay A.: i. m. 10.), de aztán visszatér szolgálati helyére (Jakob von Betzek: Gesandtschaftsreise nach Ungarn und in die Türkei im Jahre 1564/65. Hrsg. von Karl Nehring /Veröffentlichungen des Finnisch-Ugrischen Seminars an der Universität München. Serie C, Band 10.) München, 1979. 8.) Szolnokra 1564. október 2-a előtt került egy Haszán nevű bég, elég magas, 400.000 akcsés javadalmakkal. Nem tudták a teljes neki járó összeget előteremteni, emiatt küldött panaszt Isztambulba, s arra reflektáltak az említett időpontban (Istanbul, Başbakanlik Osmanli Arşivi, Kepeci 74, p. 214). Arra sajnos nem tértek ki, hogy honnan jött, de az előrehaladt fizetség és az időbeli egybeeseés elég erős érvnek fogadható el a két személy azonossága mellett. Később elég sokszor szerepel 1565-ben és 1566-ban is, egyebek között 1566. március 7-én kémjelentést kérnek tőle (Başbakanlik Osmanli Arşivi, Mühimme defteri 5, p. 441, No. 1178); elképzelhető, hogy az itt közölt jelentés erre válaszul született. Bizonyos, hogy 1567. február 17-től már Ali volt a szolnoki bég (Başbakanlik Osmanli Arşivi, Maliye defteri, 563, p. 55), valószínűleg közvetlen váltás eredményeként. Haszán valószínűleg az albániai Skodrában/Iszkenderijében folytatta pályafutását.
Sevvál hó 13. napján29 megjött a kémünk és ezeket hozta hírül:
29 1566. május 3.
A gonosz király30 több mint három hónapja a Bécsen túl száz mérföld távolságra fekvő, Linz nevű híres várba ment.31 Egy herceget hagyott maga helyett, akit Bécs várába küldött.32 Kijelentette: „helyettesemmé kinevezett testvérem szava és parancsa az én parancsom. Így tudjátok, és ne térjetek el attól, amit mond”. [A herceg] tanácskozásra hívta a környékbeli várak és tartomány bégjeit. Összehívott kilenc beteges személyt, köztük nagy eszükről híres embereket, s miután alaposan meghányták-vetették az ügyeket, némelyek azon a 204véleményen voltak, hogy boldogságos padisahom feltétlenül hadra fog kelni. Mások úgy gondolták, hogy ellenkezőleg, mindenképpen a ruméliai beglerbég vonul fel, [mert] több katonát nem tudnak kiállítani. Olyannyira nem tudtak dűlőre jutni, hogy a magyar és a német urak kardot emeltek egymásra, és óriási zűrzavar támadt. Mivel ennek híre ment, átkozott szándékuk arra irányult, hogy kénytelen-kelletlen megfizetik a harádzsot, s összeszednek és elküldenek bizonyos számú nyomorult foglyot, aki a váltságdíjával hátralékban van.
30 II. Miksa, aki 1566. július 26-án lépett elhunyt apja örökébe.
31 Miksa valójában Augsburgba igyekezett a birodalmi gyűlésre.
32 Károly főhercegről van szó, aki Miksa nevében elnökölt az 1566 tavaszán összeült pozsonyi országgyűlésen. A jelentés alább következő része feltehetőleg az ennek során történtek kissé bizarr leírása. Hitelesebben l. Forgách Ferenc: Emlékirat Magyar-ország állapotáról Ferdinánd, János, Miksa királysága és II. János erdélyi fejedelemsége alatt. Ford. Borzsák István. Budapest, 1982. 244. skk.
A római pápát a luteránus hiten lévők [maguk] közül akarják kiválasztani és kinevezni. [Azt mondják], hogy a korábbi dőre hitű [pápá]nak már nincs is népe, ezért a római pápának közülük kell kikerülnie.
Az oda küldött követ semmit sem tud a bécsi királyról és a császárról. A magyar urak kémkedés okán ideküldtek három bajba jutott áttért hitetlent a komáromi vár naszádos vajdái közül. Ahogy tudtuk, megvendégeltük őket; ha valós hírek iránt tudakozódna náluk,33 s szavaik nem igazolnák a fentiekben mondottakat, akkor ne adjanak hitelt többé felséged e szolgájának. Midőn felséged e szolgája az esztergomi szandzsákban szolgált, néhányszor már jártak nálam.
33 Ti. a szultán.
Bármennyire próbálkoznak is a porba sújtott gyaurok csatával, harccal és fortéllyal, remélhetőleg mindig a boldogságos padisah őfelsége kerekedik felül. Nincs szembeszállni és harcolni képes német sereg. A magyar és a horvát katonák összes jobbágyaikkal együtt sem érik el a 20 000 [főt]t.
Remélhetőleg az történik, ami méltó [padisahom] hírnevéhez.
