9.3 Az ácsmesterség
9.3 Az ácsmesterség
Ha akadtak problémák a kovács- és lakatosszerszámok neveinek értelmezése körül, akkor még inkább igaz ez a fával dolgozó mesteremberek szerszámaira. Mindenekelőtt a balta, fejsze, szekerce, bárd kifejezések német megfelelőinek (Axt, Beil, Hacke) beazonosítása jelent gondot, s mindaz igaz rájuk, amit korábban már e problémakörről elmondtam.781 Mindezt tovább fokozza, hogy a mai német nyelvben elsősorban az Axt és a Beil szavak és azok összetételei használatosak, míg német nyelvű leltárakban inkább a Hacke kifejezés. Hogy azután ez utóbbi az előző kettőből megfelel-e valamelyiknek, ezt egyelőre nem tudom eldönteni. Több fajtának még a neve sem fordult elő a modern munkákban (pl. Deckbeil), másutt viszont három különböző német szakkifejezésre ugyanazt az egy magyar szót találtam (Bundaxt, Schrothacke, Zimmerhacke = nagyolófejsze), holott mindhárom bizonyosan eltért valamiben egymástól.782
781 Szerény véleményem szerint az Axt felel meg a baltának, fejszének, a Beil inkább a bárdnak és a szekercének. Egyébként a német szakirodalomban is csak egy helyütt, Hartmannál találkoztam olyan leírással, amely szakszerűen különbséget tett a két fajta közt. Hartmann, 1849. 54-55., 56. skk.
782 Az ácsmesterségre vonatkozóan l. mindenekelőtt: Schadwinkel-Heige, 1986., továbbá: Bernt, 1977., Hartmann, 1849., Krünitz, 1773. 24. 22-49., Velter-Lamothe, 1979. 88-118., ill. Frecskay, 1912. 14-23.
Az ácsmestereknek a várbeli építkezések mellett nyilvánvalóan az ágyúk működéséhez szükséges faszerkezetek elkészítésében jutott főszerep. Elsődlegesen az ágyútalpat kell említenünk, de ide sorolnám az ágyúemelők hatalmas lábazatait, vagy az ágyúk alá ácsolt farámpát is. Ehhez képest, mint az alább kiderül, sok a finomabb munkához való szerszám, ami véleményem szerint inkább azzal függ össze, hogy például az ágyútalp gerendáit, csapolásait pontosan kellett illeszteni (ami már inkább asztalosmunka lenne), hogy minél kevesebb „játéka” legyen, mivel a laza szerkezet sokkal kevésbé viseli el a mechanikai igénybevételt.
Az ácsok legfontosabb szerszámai a már említett fejszék, balták, szekercék, továbbá a különféle gyaluk és fűrészek. A fa elsődleges feldarabolását különféle nagyméretű fűrészekkel végezték, de ezeknek a fajtáknak (pl. hasítófűrész) semmi nyomát nem találtam. Ugyanakkor gyakori a Zimmersäge, amely viszont a szakirodalomban nem fordul elő. Talán arról lehet szó, hogy valamely, az ácsok által gyakrabban használt típust, talán éppen a nagyméretű hasítófűrészt nevezték ílymódon.783 A kávásfűrész már a deszkák és gerendák további darabolására szolgált,784 félkézfűrész pedig a csapolások kiszabására.785 A baltafélék két csoportra oszthatóak: az ék alakú, keskenyebb fejű, de hosszú nyelű szerszámok a fa „aprítására”, kinagyolására szolgáltak (nagyolófejsze),786 míg a rövid nyelű, félszántú, széles fokúak a fafelületek finomabb kidolgozására (ácsszekerce, bárd).787 Ezek a mester igénye szerint lehettek jobb- és balkezesek, a nyél hajlása és a fok szántúsága szerint. Itt azonban már több, egyelőre azonosítatlan német típus akad (Deckbeil, Holzhacke, stb.788), nem beszélve az olyan általános latin kifejezésekről, mint az ascia és a securis, amelyek még körülírás után sem egyértelműek.789 A esetleges homorú felületek kialakítására használták az egyébként a bognárok és kádárok szerszámkészletébe tartozó kapacs vagy szalu, amely formailag egy kapára hasonlít, feje enyhén legörbülő, éle kissé íves.790 A gyaluk esetében az a feltűnő, hogy az ácsok munkájához leginkább szükséges igen hosszú padgyalu kétszer, az eresztőgyalu csak egyszer, a nagyológyalu pedig egyszer sem fordult elő.791 Ezzel szemben a legközönségesebb fickógyalu792 mellett az inkább az asztalosok által használt él-, horony- és párkánygyalu többször is előkerült.793 Hiányoznak továbbá a gyalulandó anyag befogására szolgáló munkapadok, csak egyetlen leltárban szerepelt.794 A csapolások egy részét fúróval,795 vésővel és sulyokkal, valamint faragókéssel796 alakították ki. A felületek végső simítását vonókéssel,797 ráspollyal és reszelővel798 végezték. A fentebb a pontossággal kapcsolatos állításomat látszik igazolni a nagyszámú mérőeszköz: csapózsinór, körző vagy cirkalom, szögmérték és vonalzószer.799
783 Divény, 1666. 4r., Pozsony, 1592. 6r., Pozsony, 1594. 12r., Pozsony, 1595. 21v., Pozsony, 1600. 32r., Sáros, 1557. 11v., Sáros, 1568. 21v., Szigetvár, 1558. 5v., Szolnok 1702. 6v., Várad, 1604. 338r. Persze itt is sok a pontosts nlkli kifejezs: Árva, 1576. 6., Árva, 1583. 11r., Eger, 1551. 43v., Kassa, 1647. 54r., Kassa, 1662. 11v., Kassa, 1669., 15r., Murány, 1550. 30r., Sáros, 1556. 10r., 10v., Tokaj, 1649. 196v.
784 Pozsony, 1592. 6r., Pozsony, 1594. 12r., Pozsony, 1595. 21v., Pozsony, 1600. 32r., Szádvár, 1596. 28v., Szádvár, 1600. 128r., Szigetvár, 1558. 6r., Várad, 1604. 338r.
785 Árva, 1576. 6., Árva, 1583. 11r., Kassa, 1647. 53v., Kassa, 1669. 15r., Sáros, 1568. 21v., Tokaj, 1649. 197r.
786 Kassa, 1647. 53v., Kassa, 1647. 54r., Kassa, 1662. 11v., Kassa, 1669., 15r., Murány, 1550. 30r., Pozsony, 1592. 6r., Pozsony, 1592. 6v., Pozsony, 1594. 12r., Pozsony, 1595. 21v., Pozsony, 1600. 32v., Sáros, 1556. 10r., Sáros, 1557. 11r., Sáros, 1568. 21v., Szádvár, 1596. 28v., Szádvár, 1600. 128r., Szigetvár, 1558. 5v., Tokaj, 1649. 197r., Trencsén, 1557(l). 48r., 49r., Trencsén, 1559. 5r., 5v., Várad, 1604. 338r.
787 Árva, 1583. 11r., Kassa, 1669., 15r., 15v., Pozsony, 1592. 6r., Pozsony, 1594. 12r., Pozsony, 1595. 21v., Pozsony, 1600. 32r., Sáros, 1557. 11r., Szádvár, 1600. 128r., Szádvár, 1608. 6r., Tokaj, 1649. 196v., Trencsén, 1557(l). 49r., Trencsén, 1559. 5v.
788 Kassa, 1554. 21v., Kassa, 1555. 66r., Kassa, 1647. 53v., 54r., Kassa, 1669., 15v., Pozsony, 1592. 6r., 6v., Pozsony, 1594. 12r., Pozsony, 1595. 21v., Pozsony, 1600. 32r., Sáros, 1557. 11r., 11v., Sáros, 1568. 21v., Szádvár, 1596. 28v., Szádvár, 1600. 128r.
789 L. pl.: „Secures communes, quibus ligna secantur cum longis Manubrys 61.” Trencsén, 1557(l). 48r. L. még: Árva, 1576. 6., Árva, 158.3 11r., Sáros, 1556. 9r., 10r., Trencsén, 1557(l). 48r., 48v., 49r., Trencsén, 1559. 5r., 5v.
790 Kassa, 1647. 53v., 54r., Kassa, 1662. 11v., Pozsony, 1592. 6r., Pozsony, 1594. 12r., Pozsony, 1595. 21v., Pozsony, 1600. 32r.
791 Sáros, 1568. 21v., Szádvár, 1596. 28v., Szádvár, 1600. 128r. Talán a pontosítás nélküli kifejezések között rejtőzik néhány: Kassa, 1647. 53v., Kassa, 1662. 12r., Kassa, 1669., 15r., Murány, 1550. 30r., Pozsony, 1592. 6r., Pozsony, 1594. 12r., Pozsony, 1595. 21v., Pozsony, 1600. 32r., Sáros, 1556. 10v., Sáros, 1557. 11r., Szigetvár, 1558. 5v.
792 Kassa, 1554. 21v., Kassa, 1555. 66r., Szádvár, 1596. 28v., Szádvár, 1600. 128r.
793 Szádvár, 1596. 28v., Szádvár, 1600. 128r.
794 Kassa, 1662. 12r.
795 Árva, 1576. 6., Árva, 1583. 11r., Kassa, 1662. 12r., Kassa, 1669., 15r., Sáros, 1556. 10r., Sáros, 1556. 10r., 10v., Sáros, 1557. 11v. Az egyszerű fúró mellett gyakori a nagyméretű kanalasfúró, a kerékagyfúró is. A csapok helyét ezzel egy menetben lehetett kifúrni, igaz, nagyobb erőkifejtés árán. Kassa, 1554. 21r., Kassa, 1555. 66r., Kassa, 1647. 53v., Pozsony, 1592. 6r., Pozsony, 1594. 12r., Pozsony, 1595. 21v., Sáros, 1568. 21v., Szádvár, 1596. 28v., Szádvár, 1600. 128r., Szigetvár, 1558. 5v., Várad, 1604. 338r.
796 Vésőből elvileg nagyon sokféle létezett, de itt is hiányoznak a célt mutató jelzők. Kassa, 1647. 53v., Kassa, 1662. 12r., Kassa, 1669., 15v., Pozsony, 1592. 6r., Pozsony, 1594. 12r., Pozsony, 1595. 21v., Pozsony, 1600. 32r., Sáros, 1557. 11v., Szádvár, 1596. 28v., Szádvár, 1600. 128r., Szigetvár, 1558. 6r., Tokaj, 1649. 197r. A sulyok tkp. nagyobb fejű fakalapács. Kassa, 1647. 54r., Sáros, 1556. 10r., 10v., Sáros, 1557. 11v., Sáros, 1568. 21v. A faragókés valószínűleg a csaplyukak tisztítására szolgált. Kassa, 1554. 21r., Kassa, 1555. 66r., Kassa, 1647. 54r., Kassa, 1662. 12r., Kassa, 1669., 15v., Pozsony, 1592. 6r., Pozsony, 1594. 12r., Pozsony, 1595. 21v., Pozsony, 1600. 32r.
797 A vonókés két fogantyúval ellátott faragószerszám, melynek éle a penge hosszán húzódik, s két kézzel, maguk felé húzva hasítják a felületet. Kassa, 1554. 21v., Kassa, 1555. 66r., Kassa, 1647. 54r., Kassa, 1669., 15v., Pozsony, 1592. 6r., Pozsony, 1594. 12r., Pozsony, 1595. 21v., Pozsony, 1600. 32r., Sáros, 1556. 10v., Sáros, 1557. 11v., Sáros, 1568. 21v., Szádvár, 1596. 28v., Szádvár, 1600. 128r., Szigetvár, 1558. 6r.
798 Kassa, 1554. 21r., Kassa, 1555. 66r., Kassa, 1669., 15v., Pozsony, 1595. 21v., Pozsony, 1600. 32v.
799 A csapózsinór megfestett madzag, amelyet a vágandó fa felett feszítettek ki, amikor pedig meghúzás után elengedték, a fára csapódva megjelölte a vágás helyét. Eger, 1690. 89r., Kassa, 1669., 15v., Pozsony, 1592. 6v., Pozsony, 1594. 12r., Pozsony, 1595. 21v., Pozsony, 1600. 32v., Sáros, 1606. 36v., Sáros, 1608. 59r. A körző nemcsak kör kijelölésére, hanem mérésre is szolgált. Kassa, 1647. 54r., Kassa, 1662. 12r. Kassa, 1669., 15v. A szögmértéknek két fajtáját használták: a rögzített és a mozgó szárút. Kassa, 1647. 53v., Kassa, 1662. 12r., Kassa, 1669., 15r., Szigetvár, 1558. 6r. A vonalzószer nem egyszerű vonalzó, hanem egyben a párhuzamosság megállapítására szolgáló, összetett eszköz. Kassa, 1647. 54r.
