2.2 Az inventáriumok szerkezete
2.2 Az inventáriumok szerkezete
Az inventáriumok felépítése két jól meghatározható sémát követett. Az egyik fajtánál a biztosok abban a sorrendben írták le az egyes hadieszközöket, anyagokat és szerszámokat, ahogyan azok az adott vár bejárásakor eléjük kerültek. E típus feldolgozása, adatainak összesítése nyilván nehezebb, ám egyfelől megismertet bennünket az adott erősség épületeivel, másfelől rávilágít a tárolás módszerére, és mutatja az eszközök és anyagok erősségen belüli elhelyezkedését. Ez főként a tűzfegyverek eloszlása szempontjából lehet érdekes, mivel ebből következtetni lehet a védelem stratégiájára is.64 A másik típusnál tematikusan, megfelelően csoportosítva követik egymást az egyes tételek. A felsorolás elején szinte mindig a löveganyag áll, majd többnyire a kézi lőfegyverek, a hidegfegyverek, a lőpor, golyók, tüzes szerszámok következnek. A fegyverzet után a vár nyersanyagkészleteit, végül a különféle, a fegyverzet kiszolgálásához szükséges eszközöket, szerszámokat összesítik.65 Nyilvánvaló, hogy a történész számára ez utóbbi a könnyebben értékelhető forma. Annak okát, hogy a két típus közül épp melyiket használták, a leltárak nem árulják el, miként azt sem tudjuk, hogy miért váltottak egyikről a másikra.66
64 Az ilyen típusú elemzésre többek között leginkább Árva, Eger, Nyitra, Sümeg, Szigetvár, Szombathely, Trencsén, Végles inventáriumai alkalmasak.
65 Pl.: Murány, 1558., Nyitra, 1580., Szigetvár, 1558.
66 Egerben 1553, 1554 és 1555-ben összesítő, 1556-tól bejárásos, Sárosban 1556, 1557 és 1568-ban összesítő, 1606 és 1608-ban bejárásos, Trencsénben 1535 és 1549-ben összesítő, 1557-től bejárásos leltárak készültek. Ugyanakkor Szádvár, Szigetvár valamennyi inventáriuma összesítő, míg Nyitra, Sümeg, Szombathely leltárait bejárásos módszerrel vették fel.
Az imént elmondottak azonban csak az optimális esetre vonatkoznak. A valóságban elég ritka a következetes leltár. Sokszor a tematikusság mindössze abban érhető tetten, hogy a lista elején valóban a fegyverzet áll, utána azonban „ömlesztve” következik minden más eszköz, anyag, tárgy.67 Ez viszont lehetetlenné teszi pl. a különböző, de hasonló szerszámokat használó mesterségek (kovács-lakatos, bognár-kádár) szerszámainak elkülönítését.
67 Pl.: Léva, 1556.
Egy adott inventárium részletessége, pontossága nagyban függ az összeírás időpontjától és céljától. A 16. század közepétől a 17. század végéig előrehaladva az összeírások e tulajdonságai általánosságban egyre javulnak.68
68 L. alább a 85. jegyzetet. Az ott felsorolt inventáriumok egy kivételével a 17. századból valók. Ez az adat önmagáért beszél.
