ORSZÁGGYŰLÉSI BESZÉD A JOBBÁGYOK VÉGRENDELKEZÉSÉRŐL Pozsony, 1840. január 3.
ORSZÁGGYŰLÉSI BESZÉD A JOBBÁGYOK VÉGRENDELKEZÉSÉRŐL
Pozsony, 1840. január 3.
Pozsony, 1840. január 3.
A felolvasott szerkeztetésben1 új nemét látja felállíttatni az ősiségnek a jobbágyok közt, melyet ő részéről nem pártolhat, és miután a nemesembereknél is kívánná, hogy bizonyos feltételek alatt az apa rendelkezhessen az örökségben kapott javak felett is, annál inkább kívánja, hogy ezen ősiség a jobbágyok közé bé ne hozassék, hanem hogy az apa az örökségben is szabadon rendelkezhessen gyermekei és özvegye közt, nem pedig gyermekeinek kirekesztésével egy idegennek számára. Ezt pedig két okok ajánlják leginkább: először a szülők iránti vonzódás, másodszor a nemzeti ipar. Mi az elsőt illeti, ha az apa elöregedett s elgyengült, és a gyermekei tudják, hogy az apa halála után az örökségben kapott vagyon mindnyájok között egyformán fog felosztatni, elöregedett apját segíteni egyiknek sem lészen ösztöne, s azáltal a telek elpusztul, s az erkölcstelenség előmozdíttatik; holott ha az apa az örökségben kapott vagyonnak is egy részében szabadon rendelkezhetne, s gyermekei körülötte tett fáradságát megjutalmazhatná, gyermekeinek valamelyike megmaradván atyjánál, őtet öreg napjaira ápolgatná, a telket pedig az elpusztulástól megmentené. Igaz, hogy erre nézve az az ellenvetés, hogy ez nem tiszta fiúi szeretet, hanem önérdekkeresés; azonban moralizáljunk bármennyire, az ember csak ember marad, s érdekek vezérlik őt, és ha a fiú önérdekéből is fogja az apját ápolgatni, az nékie mégis jól fog esni. A másik ok, ami ezt javallja, a nemzeti gazdálkodás, mert ha az apa tudja azt, hogy holta után telkiben a fiai maradnak, sokkal más javításokat tesz akkoron, mint midőn több gyermekei lévén, előre látja, hogy iparkodása és szorgalma gyümölcsét más éldelendi. Erre ugyan az vettetik ellen, hogy az eladás esetében a vevő a javításokat megfizetendi. Az igaz. Vagynak azonban oly javítások, melyek csak idővel gyümölcsöznek; ilyenek például a gyümölcsösök, melyek ha fiatal 241korokban becsültetnek, csak igen csekélyben számíttatnak. Már ha az apa tudja, hogy holta után telke el fog adódni, az ily javítások nemére nemigen nagy ösztöne lészen, mert nem vigasztalhatja magát azzal, hogy holta után iparkodásának gyümölcsét fia éldelheti. Ebből tehát látszik, hogy a felolvasott szerkezet nemcsak erkölcstelenségre utat nyit, de a nemzeti gazdálkodásra is káros következéssel vagyon. Eszerint tehát az volna e részbeni kívánsága, hogy a jobbágy az örökségben kapott vagyonnal e részben is szabadon rendelkezhessen, úgy, mint e részben az ezen tárgy kidolgozására kirendelt választmány javallotta. Rendelkezés által a vagyon nemcsak hogy nem veszt, hanem nyer, mert javíttatni fog; institúcióinkkal meg nem ütközik és nem káros, mert ez más európai nemzeteknél is jó sikerrel gyakoroltatik: mivégből ezen 3. szakaszt egészen úgy kívánja szerkesztetni, mint az a választmányi javallatban foglaltatik.2
deak-001-004-008-0011 Az alsótábla 1840. január 3-i ülésének napirendjén szerepelt a jobbágyok örökösödése iránt készített törvényjavaslat. Deák a javaslat 3. §-ával kapcsolatban tette meg észrevételeit.
deak-001-004-008-0022 Szemben a kerületi ülés tervezetével, amely szerint a jobbágy örökölt javairól semmilyen végrendelkezést nem tehetett volna, Deák azt a választmányi javaslatot támogatta, melynek értelmében a jobbágy az örökösödés útján kapott javakról özvegyére és gyermekeinek osztályára nézve végrendelkezhetett volna. A többség ez utóbbit fogadta el.
Országgyűlési jegyzőkönyv 1839/1840. 2. köt. 30. p. Közli Kónyi Manó 424, 425. p.
deak-001-004-008-0011 Az alsótábla 1840. január 3-i ülésének napirendjén szerepelt a jobbágyok örökösödése iránt készített törvényjavaslat. Deák a javaslat 3. §-ával kapcsolatban tette meg észrevételeit.
deak-001-004-008-0022 Szemben a kerületi ülés tervezetével, amely szerint a jobbágy örökölt javairól semmilyen végrendelkezést nem tehetett volna, Deák azt a választmányi javaslatot támogatta, melynek értelmében a jobbágy az örökösödés útján kapott javakról özvegyére és gyermekeinek osztályára nézve végrendelkezhetett volna. A többség ez utóbbit fogadta el.
