Hírlapirodalom.
Hírlapirodalom.
Az első helyi és vármegyei érdekű hírlap a „Zemplénmegyei Híradó”, 1869-ben, lángbuzgalmú szerkesztőjének, Karossa Endrének márczius 25-én történt halálával megszűnt ugyan, de a szerkesztő kezéből kihullott írótollat fölveszi Boruth Elemér költő, s megindítja a „Hegyalja” czímű lapját (Jk. 1870: 148. és 1872: 323. sz.), melyet a vármegye, mint ilyen, elsőbben ugyancsak erkölcsi támogatásban, később (1885 január 1) anyagi pártfogásban is részesít, a mikor a lap már „Zemplén”re változtatja nevét és a vámegyének hivatalos közlönyévé lesz. (Adalékok. VII. köt. 89 l.). Eseményszámba ment a „Zemplénmegyei Híradó” alapítása (1862 augusztus 21), mert addig a vármegyében csak egy cziril-betűs, Ungváron szerkesztett heti lap (Kárpátok) volt. Becsesek is a „Híradó”-nak ama kötetei, mert azok az egyetlen kutfői a lenni és nem lenni között reménykedett zempléni magyar 506társadalom akkori élettörténetének. (Egyetlen egy példányban van meg az a Híradó, s most Karsa Ferencz nyugalmazott árvaszéki helyette elnök tulajdona).
