A zempléni kórház.
A zempléni kórház.
Nem marad figyelmen kívül a Bach-rendszer alatt és a Schmerling-világban zilált helyzetbe jutott zempléni kórház sem Újhelyben. Felügyelőválasztmányát a vármegye újjászervezi. Dókus József lett elnöke a választmánynak, melynek buzgó tagjai Stépán Mihály, Vályi István és id. Farkas Lajos. Főorvosa Schön Vilmos dr., a ki memorandumot is írt a kórház viszontagságos multjáról. Memorandumát a vármegye kinyomatja, terjeszti, hogy azt olvasván, buzduljanak anyagi áldozatokra a gazdag egészségesek a szegény betegekért. Maga a vármegye évenként kerek ezer forint segedelmet és ötven öl tűzifát ajánlott meg 1867-ben a kórháznak. (Jk. 448. l. 1065. sz.). Az Ifjúsági Kör tánczvigalmakat rendez a kórház javára s föleleveníti a feledésből – az 1832–1847-ig szakadatlanul gyakorolt – azóta abbanhagyott, ú. n. kaszinói bálokat.
Hosszú álmából ébredt föl a Gazdasági Egylet, mely még a 60-as évek elején, mikor Újhely alatt, Borsi mezején rendezett lófuttatásokat és akkor politikai tényező-számba ment – adott magáról életjelt, azóta pedig egész 1868-ig szendergésben volt. Elnöke volt akkor (1868) báró Barkóczy Mihály, a lónemesítő szakosztály elnöke Vladár Kristóf, alelnöke Szirmay Pál, a selyemtenyésztés előmozdítása terén Soós Sándor buzgólkodott. Később (1870) terménykiállításokat rendezett. (Jk. 1868: 515. l. 1150. sz.). A Tokajhegyalja szőlészetének és borászatának felkarolásában a „Hegyaljai Bormivelő Társulat” fáradozik Vay Miklós báró elnöklete mellett (Jk. 1871: 907. és 925. sz. a.), és Sárospatakon a „Bortermesztő egyesület”. (Jk. 1870: 637. sz.).
Ugyanekkor, vagyis gróf Andrássy Aladár főispánkodása idejében találkozunk a „Jótékony Nőegyesület” nevével és szép alkotásával: a Szt.-Vinczéről nevezett irgalmas szűzek vezetése alatt Sátoraljaújhelyben, az 1872. év folyamán megnyilt leányiskolával (ma már: felső-leányiskola.). Főalapítói: özv. herczeg Bretzenheimnél szül. herczeg Schwarzenberg Karolina, Fábry Ignácz és Perger János, kassai volt püspök. (A sátoraljaújhelyi kegyes tanítórend 1872/73. évi Értesítvénye.) Az alkotmányos újjáalakulás kezdő évében visszanyeri az országos kormánytól 5. és 6. osztályát a piaristák újhelyi gimnáziuma is, melyet a cs. kir. ideiglenes megyei kormányzat degradált kisgimnáziummá. A vármegye közönségében igen lelkes hangú fölterjesztésére báró Eötvös József közoktatásügyi miniszter előbb rangjába visszahelyezte és továbbra is a piaristákra bízta, az 1868 október 1-én az 5. és 6. osztálylyal egyszerre megnyilt nagygimnázium vezetését. (Jk. 1867: 1042. és 1868: 698. sz. a.).
Szerepeltek még a múlt évszázadban, a 70-es években a „Női olvasó-egyesület”, melynek az elnöke Mudri-Pálkürthy Janka volt, úgyszintén a „Torna-egylet”, melynek elnökei akkor: Matolay Etele és ifj. Farkas Lajos voltak. A jótékony intézetek sorában számot tett az „Árvagyámolító nőegyesület”, melynek elnöke Évva Andrásné, szül. Balázsházy Terézia volt.
