Az új megyei szervezet.
Az új megyei szervezet.
Visszatérve a hivatalos értelemben vett vármegye szervezeti átalakulásának ismertetéséhez, az új alkotmányos kornak ezt az alapvető munkáját, vagyis az új megyei szervezeti javaslatnak az új törvény szellemével összeegyeztetett kidolgozását Zemplénben 90 tagból állott küldöttség teljesítette a főispán elnöklete alatt és Dókus József intézése mellett. (Jk. 1871: 430, és 1872: 2 17. 65. és 1874: 61.). A 90 tagból álló ma már csak Bajúsz József, Fejes István (Újhelynek költő-papja, a kiváló egyházi szónok és író), Matolay Etele, Schön Vilmos dr. és Szeghy Gyula vannak életben. A szervezeti javaslat csekély eltéréssel, a Matolay-féle tervezet szerint vált 1872-ben Zemplén vármegye territoriális törvényévé, vagyis, mint akkor nevezték, új megyerendszerré. Ez a rendszer, egyebek között, kikerekítette, egyszersmind járásokba osztotta Zemplén vármegyét. Kevésben múlt, hogy akkor az egész szerencsi járás ki nem kerekedett Zemplénből Borsodba. A Meczner Gyula felszólalása reklamálta vissza Zemplénnek. (Jk. 1873: 377. sz.). A német világ rendszerétől eltérően, a járások száma 9 lett s egyező a mai járásnevezetekkel és a mai járásszékhelyekkel. (E tekintetben máig mindössze csak annyi változás történt, hogy 1876-ban a homonnai járásnak bizonyos részéből csinálták a 10-ik, vagyis a szinnai járást, 1905-ben pedig az újhelyi és a bodrogközi járásoknak egy-egy részéből alkották a 11-ik, vagyis a sárospataki járást).
