Dömölki apátsági templom és kolostor.
Dömölki apátsági templom és kolostor.
A régi apátsági templom romjai most is láthatók Pór-Dömölkön. A templom északi szomszédságában fennállott egyemeletes kolostor azonban már a mult század elején puszta romhalommá vált, melynek anyagát a kisczelli kolostor építéséhez használták fel.
A csúcsíves izlésben épült apátsági templom építési ideje a XIV. századra tehető. Szentélyében az „Annuntiatiót” ábrázoló freskó-kép egy része még most is elég tisztán látható. Déli kapuja is szép és elég ép. 1698-ban fa-toronynyal volt ellátva s maga a templom teteje zsindelyezett. Egyetlen oltára volt; a tabernaculum a templom oldalfalában volt elhelyezve. Boltíves hajója fölött több czella épült, a lelkigyakorlatokat végző vagy a világtól teljesen visszavonulni akaró rendtagok számára. Minthogy a kolostor még ismeretlen időkben romba dőlt, a rendtagok az apáttal együtt, még 1731-ben is e czellákat használták lakóhelyiségül. A templomtól keletre – haranglábakon – volt elhelyezve a templom 3 harangja.
A mióta Kis-Czell felépült, nagyon ritkán tartottak benne isteni tiszteletet. A templom előtornáczát 1787–1834-ig sírboltul használták; 1787. óta isteni tiszteletet sem tartottak többé a templomban, mely lassankint pusztulásnak indult. Polgár László jószágkormányzó 1860-ban úgy a czellákat, mint a roskatag boltívezetet leszedette, az egész templomot szalmával fedette és azóta az egész helyiség gazdasági czélokra szolgál. A templom hosszúsága 28.44 méter, szélessége 7.38, magassága pedig a czellákkal együtt vagy 8 méter lehetett. A sírboltul használt 292helyiség (a torony alatt nyugatra) hossza északtól délnek értve 5.89 m., szélessége 4.25, magassága 4 m.
