Dömölki apátság.

Teljes szövegű keresés

Dömölki apátság.
4. A Boldogságos Szűz Máriáról czimzett Szent-Benedek-rendi dömölki most kis-czelli apátság alapitásánál fogva, az úgynevezett nemzetségi kolostorok közé tartozott, a mennyiben a Kemenesalján birtokos Merse nemes családban tiszteli alapítóját. Az apátság megalapítása a XIII. század első felére esik; az apátság kegyúri jogát is hosszú időn át az alapító család gyakorolta s a kegyúr ajánlatára a győri püspök, mint felettes egyházi hatóság, szokta volt megerősíteni a konvent által választott vagy a kegyúr által egyszerűen kinevezett apátokat.
Középkori okleveleink Demunk, Demenk, Demeulch és Dömölk név alatt említik ez apátságot, mely a hitélet s a keresztény művelődés terjesztésében kétségkivül 287az egész Kemenesaljára kiterjedő jótékony hatást gyakorolt. Miként egyebütt, úgy a dömölki apátság életében is a virágzás és hanyatlás korszakai váltakozva jelentkeznek. A középkorban az apatság, a XIV. században élte fénykorát; mert e század első felében mint hiteles hely is szerepel, sőt apátja 1400-ban pápai megbizatásban is részesült. (Vatic. oklevélt. I. s. IV. köt. 235. l.)

A SZOMBATHELYI SZÉKESEGYHÁZ MENNYEZETKÉPE.
Az apátság birtokai régente a jelenleginél jóval nagyobb terjedelmüek voltak. Birtokai zömét Pór-Dömölk, máskép Kis- vagy Egyházas-Dömölk képezte. Egyházas-Dömölktől jobbra és balra, egész Kocsig és Körmendig 288terjedő vonalban feküdtek az apátság birtokai. A XV. és XVI. század folyamán az apátságnak huzamos ideig tartó pere folyt a Kocs faluban és Kis-Dömölkön lakó apátsági nemesekkel a tized- és hadpénz fizetésének megtagadása miatt. 1459-ben, végre egyezség utján, az apátság győzőtt, de a XVII. század folyamán ujólag kitört viszály 1643-ban a kir. curiánál az apátság vereségével végződött.

A SZOMBATHELYI SZÉKESEGYHÁZ MENNYEZETKÉPE.
A régibb apátok közül csak néhánynak okleveles emléke maradt ránk; 289igy Jakab apát (1252), János (1321), Mór (1338), Sebestény (1409), Miklós (1340–48), János (1459).
A XV. század folyamában a többi szerzetes rendekkel együtt Dömölk is hanyatlásnak indult. A korszellem kedvezőtlen iránya, a zavarteljes közállapotok s különösen a commendator-apátok rendszere féregként rágódott az apátság életfáján. Máté, a pannonhalmi főapát (1500–1534) nevéhez füzödő reformtörekvés szaka sem volt képes többé uj életre kelteni a dömölki apátságot, mely a mohácsi vész után, Bálint apát idejében, hazánkkal együtt, csakhamar a sír szélére jutott.
Hogy már Bálint életében mennyire alászállott az apátság, arról a kapornoki benczés konvent oklevele is élénken (1538.) tanuskodik. E szerint Bálint apátnak egyetlen frátere volt, kivel együtt lakott Egyházas Dömölkön, és a kivel évek hosszú során át úgy élt együtt, hogy voltakép azt sem lehetett tudni, hogy melyikük az igazi apát.

A SZENT-GOTTHÁRDI APÁTSÁGI TEMPLOM MENNYEZETKÉPE.
A zavarteljes közállapotok daczára, a dömölki apátság Baranyai Pál főapátsága idejében is be volt töltve. Baranyait azzal vádolták, hogy a dömölki apátot (1593.) elűzte volna maga mellől, pedig az 1595-ben a pozsonyi káptalan által eszközölt vallatásból kitünt, hogy az apát Pannonhalmáról saját akaratából vonult el dömölki apátságába. Mindkét apátság ez időben oly szomorú állapotba jutott, hogy egyiküknek sem volt konventje s egyáltalán rendtársa, tehát egyedül laktak kolostorukban.
II. Gyula pannonhalmi főapát a X. Leó pápa és Ulászló királytól nyert kiváltságlevelek értelmében Tolnai Máté főapátsága, tehát a XVI. század elejétől fogva az összes magyarországi Szent-Benedekrend örökös praesidense és feje lett, kinek az összes apátok hűséggel és engedelmességgel tartoztak. Ez alapon utódai, a pannonhalmi főapátok, az összes hazai benczés 290apátságokat tőlük függő fiókapátságok gyanánt tekintették, melyek összes érdekeinek képviselete első sorban őket illeti. A magyar kath. egyház általános hanyatlása folyamában, a protestántismus terjeszkedése, majd a katholikus részről előtérbe lépő ellenhatás korában, tőlük telhetőleg igyekszenek megmenteni a Benedek-rend számára az erőszakosan lefoglalt vagy eladományozott apátságokat s a hozzájuk tartozó birtokokat.

A DÖMÖLKI TEMPLOM ROMJAI. Saját felvételünk.
Fönt jelzett álláspontjuk s a jogérvényessé vált gyakorlat alapján, a XVII. század óta a dömölki apátságot is állandóan a főapátok adományozták. Az adományosok kezdetben világi papok, a XVII. század közepe óta azonban már állandóan benczéseket találunk az apáti székben. Igy váltják föl egymást Keöntheös János, őrsi prépost és soproni plébános; Dienesovich György, kinek Himmelreich főapát még tanuló korában adományozta az apátságot, de Bethlen Gábor adományozásából tényleg Vizkeleti János birta az apátságot 3 éven át; Dienesovich utóbb egyuttal győr-szt.-mártoni plébános lett s mint ilyen később a rendbe is belépett; Seifrid Imre, egyúttal pannonhalmi perjel; Győri László, pannonhalmi perjel; Diener Benedek; Pozsgay Béla; Diancsevich György; Miskolczy Bernát, ki aggkora miatt 1698-ban lemondott; Karner Egyed, 1699. óta egyuttal főapát; Csatay Jeromos.
A XVIII. század második felétől kezdve 1738-ig a dömölki apátság volt azon egyetlen szilárd pont, mely kath. részről rendületlenül ellent állott s az egész Kemenesalján nagy túlsúlyra jutott protestantizmus további terjedésének gátat vetett. E nehéz és küzdelmes időkben az apát, ki 1725-ig egyuttal tényleges plébános is volt, kezdetben jobbadán egyedül, majd (1725. óta) néhány rendtársával látta el az egész vidék kath. híveinek lelki szükségletét.

AZ APÁTSÁGI TEMPLOM KIS-CZELLBEN. Saját felvételünk.
Már 1672-ben Fráter Miklós, mint vati plébános szerepel. Az 1698. évi canonica visitatió szerint a Dömölkhöz tartozó Sághon, a Zsákfához (Izsákfa) tartozó Kócson, továbbá Belső-Vaton, Mersén és Tokorcson az apátsági plébánia végzi a lelkipásztori 291teendőket. Az 1725–1737-ig terjedő időközben is Ságh, Izsákfa, Kocs, Boba, Mesteri, Simonyi, Tokorcs-Mihályfa, Sömjén, Szent-Márton, Vönöczk, Magasi, Külső-Vat, Merse, Szalók és Vinár községek kath. hívei még mind a kis-dömölki plébániához tartoznak. A kir. helytartótanács 1731. ápr. 6-iki rendelete értelmében a protestánsok csak a beczikkelyezett helyeken gyakorolhatták a nyilvános isteni tiszteletet. Ennek alapján a Csatay Jeromos apát idejében Kis-Dömölkön lakó rendtagok, u. m. Maracskó Anzelm, Lancsics Bonifácz és Mákóczy Imre, (1731–1736.) nagy és nehéz küzdelmek árán 16 szomszédos egyházat foglaltak vissza a halálos fenyegetések közt ellentálló protestánsoktól. (Pannonhalmi levéltár, 1734. fasc. 79, nr. 25.) E helységek plébániáit a győri püspök 1738-ban szervezte és saját egyéneivel töltötte be, úgy, hogy ezóta az apátsági plébánia működési köre csakis Pór- vagy Kis-Dömölk és Nemes-Dömölk községekre szorítkozott az apátok kegyurasága alatt.

A KISCZELLI APÁTSÁGI TEMPLOM BELSEJE. Saját felvételünk.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem