Koptik Ottó.
Koptik Ottó.
Jeromos apát utódja, Koptik Ottó, uj korszakot jelez a dömölki apátság életében; mert az ő apátsága idejében emelkedett országos hírnévre a Boldogságos Szűz csodákat mívelő szoborképe álal. A kis-dömölki apátság birtok határában megalakult Kis-Czell, ma virágzó mezőváros, de akkoron még mezőség, szintén e kegyhelyi jellegének köszöni eredetét és gyors felvirágozását.*
H. Eszterházy Pál szerint a dömölki apátsági templomban már 1446-ban látható volt egy kép, mely a Bold. Szüzet ábrázolta s csodáiról igen híressé vált. E képet a XVI. század folyamán valamely jámbor szerzetes – a törökök pusztításai elől – a csallóközi Dénesd falu templomába vitte, a hová a hívek most is seregesen zarándokolnak Szűz Mária tiszteletére. (Wekerle Gottfried „Mária-czelli zarándok”.)
Koptik Ottó a stájerországi Szent-Lambertről czímzett benczés kolostor (Mária-Czell) tagja és kincstárnoka, majd a salzburgi benczés egyetemnek évek során át hírneves tanára volt. Sajghó Benedek főapát kiváló érdemei iránt való tekintetből, külföldi volta daczára, 1739-ben Koptik Ottónak adományozta a dömölki apátságot.
Koptik az apáti szék elfoglalása után első sorban oda törekedett, hogy a vezetése alatt állott mária-czelli nemesi nevelő-intézet jövőjét biztosítsa. Magyarországban, magyar benczések vezetése alatt tervezte annak felállítását, de terve meghiusult a támogatására hivatott tényezők szűkkeblüségén és részvéthiányán. Egyébiránt az általa felvetett eszme nem enyészett el nyomtalanúl; Mária-Terézia az ő eszméje alapján állította fel Bécsben a nevéről elnevezett és máig virágzó intézetet (Theresianum).
A KISCZELLI MÁRIA-FOGADALMI EMLÉK. Saját felvételünk.
Koptik Ottót a fényes tehetség és magasfokú képzettség mellett nagy erély és mélyen érző vallásos buzgalom jellemezte. Mária-Czellből elhozta az ottani híres Boldogságos Szűz-kegyszobornak fából készített másolatát, melynek elhelyezése czéljából a kis-dömölki kolostortól keleti irányban elterülő és 1/4 órányira fekvő mezőségen kis fa-kápolnát emeltetett. E kápolna a mai kolostortól északra, attól néhány méternyi távolban feküdt; előtte egy földalatti lakóhelyiséget készíttetett s ez volt kedves tartózkodási helye, hol távol a világ zajától – ima és szent elmélkedések között – töltötte ideje nagy részét, a Mária szobor előtt. Utóbb fából egy ideiglenes és földszintes kolostort is építtetett a kápolna mellett, majd a kápolnát is „Szent-Anna” neve alatt, megnagyobbított alakban, s kőből újjáépíttette.
Koptik jámborságát és a Bold. Szűz tiszteletében kifejtett mélyen vallásos buzgalmát az égi kegy megjutalmazta azon csodák alakjában, melyek hosszú lánczolatának kezdete a kápolna mellé ásott kút történetéhez fűződik. Midőn a kutat készítették, a fölhalmozott kőrakásból véletlenségből egy súlyos kődarab zuhant le a kút mélyébe, mely a fenéken dolgozó kőmíves fejére esett, koponyacsontját megrepesztette és agyvelejét is megsértette. A csakhamar odaérkezett orvos a kőmíves halálát bizonyította. A megrémült apát erre leborult Szűz Mária szobra elé s könnyek között esedezett segedelméért. S ime, a bezúzott fejű ember, kinek halálát ugyanazon orvos később eskü alatt is bizonyítá, fölkelt, sebe begyógyult s még több éven át is folytatta mesterségét. A lezuhant kődarab, lánczra fűzve, maiglan látható a kis-czelli templom Szt.-Anna oltára előtt.
A megtörtént csodálatos eseménynek csakhamar nagy híre futamodott, mire ezeren és ezeren sereglettek ide a jámbor hívek. Szegények és gazdagok az ország főúri családjaival együtt minden irányból idesiettek, dicsőitve és magasztalva Istennek szent anyját, annál is inkább, mert a Bold. Szűz szobra előtt csakhamar egymást érték a csodás meggyógyulások. A vakok visszanyerték látásukat, a némák beszélő képességüket, a süketek hallásukat s egyéb gyógyíthatatlan betegségben szenvedők is hirtelenül és csodálatos módon meggyógyultak.
293Gróf Zichy Ferencz, a győri megyés püspök 1745-ben két ízben is bizottságot küldött ki eme csodák megvizsgálására és a bizottság, megdönthetetlen és esküvel hitelesített tanúvallomások és orvosi bizonyítványok alapján, e csodák valódiságát állapította meg. Ezek következtében a püspök 1745. nov. hó 17-én kiadott ünnepélyes főpásztori végzésében kijelentette, hogy a szoborkép nemcsak isteni malasztokkal teljes, hanem csodákkal is tündöklő, következőleg a kegyszobor a nyilvános istentiszteletekre nemcsak kitehető, hanem ki is teendő. E főpásztori végzés 1745. évi nov. 21-én a dömölki mezőn vagy 20,000 ember jelenlétében ki is lőn hirdetve.
A csodálatos gyógyulások a következő években is folyton szaporodtak. Igy történt, hogy a hivők ezrei messze földről is évről évre növekvő számban (évente 40–50,000) keresték fel a kegyhelyet, elannyira, hogy az apát által alkalmazott 25 ferenczrendi áldozó pap nem győzte végezni a gyónásra jelentkező hívek kihallgatását.
A CSEMPESZ-KOPÁCSI TEMPLOM. Saját felvételünk.
Ismeretes tény, hogy a kath. köröknek ez időben uralkodó eszméjük vala, hogy Magyarország – miként a rég letünt időkben – ismét „Mária országa” (regnum Marianum) legyen. Kis-Czell is jelentékenyen hozzájárult ezen eszme érvényesüléséhez és térfoglalásához. Mindenfelé megalakultak és szaporodtak a Bold. Szűz tiszteletére alakult „Mária-congregatiók”, melyekben a felsőbb és alsóbb kath. társadalmi rétegeket erősen képviselve találjuk.
A föntemlített események hatása alatt és III. Károly felhívására úgy a főapát, mint Koptik Ottó már 1744-ben hozzáfogtak a most is fennálló díszes és tágas kis-czelli templom építéséhez, mely máiglan is az apátság és a plébánia templomául szolgál. A főapátság és a zarándok-hívek adományából befolyt költségen az építkezést néhány év alatt befejezték; de már a második évben az építkezés annyira előrehaladt, hogy gróf Zichy Ferencz győri püspök 1746. szept. 13-án (közel 50,000 hivő jelenlétében) a templom szentélyében ünnepélyesen elhelyezhette a kegyszobrot s ez alkalommal a gróf Erdődy-család által felajánlott, aranyból készült s drágakövekkel ékesített koronával is feldiszítette.
