II. József reformja.
II. József reformja.
Az e tartomány felvirágoztatása érdekében kifejtett nagy buzgólkodásnak azonban nem volt meg a kellő eredménye. Az elavult törvények és rendeletek ugyanis, melyek a Határőrvidéken érvényesek voltak, továbbá az igazgatás rendszere, az egyenlőtlen adóztatás és teherviselés, a határőrök között állandóan szította az elégületlenséget. II. József figyelmét a Határőrvidéknek ez az állapota nem kerülte el. Külön vizsgáló-bizottságot rendelt ki, annak megállapítására, hogy a Határőrvidéken tulajdonképen mily rendszer van alkalmazásban.
Báró Geneyne ezredes e végből 1782–1783 között beutazta az egész Határőrvidéket és tapasztalatairól a császárhoz azt a rövid jelentését terjesztette fel, hogy a Határőrvidéken tulajdonképen semmiféle rendszert nem követnek. II. József a sérelmek és visszaélések megszüntetése végett azonnal több rendeletet bocsátott ki. Behozta az egyenlő adóztatást és teherviselést, a megfelelő igazgatás megállapítása czéljából pedig 1786. ápril 7-ére értekezletre hívta meg a határőri tábornokokat. Az értekezlet után de Vius tábornok Canton-rendszerét fogadta el, e rendszert 1787. évi február 7-én életbe léptette és a német-illir Határőrvidéket a »német bánsági Canton« elnevezést nyerte. A határőrvidéki általános közigazgatást a tulajdonképeni katonai igazgatástól elkülönitették, minek következtében a törzs- és főtiszteket s a katonai szolgálathoz tényleg tartozó közlegényeket katonailag kormányozták, a politikai és közgazdasági ügyeket pedig és a katonai szolgálathoz nem tartozó lakosokat az ezredparancsnokságtól független közeg alá helyezték, de a vezetéssel ismét csak törzstiszteket biztak meg.
