Mercy intézkedései.
Mercy intézkedései.
Minden törekvését oda irányította, hogy az új tartományt benépesítse, s a posványokat és mocsarakat termékeny szántóföldekké alakítsa át. Beláthatatlan területek hevertek parlagon. Az 1724. évi kimutatás szerint a csanádi kerületben 10, a pancsovaiban 20, a nagybecskerekiben 16 üres praedium hevert míveletlenül.
Mercy visszaérkezte után nagyszámú gyarmatost hívott be, új falvakat telepített, a német birodalomból, Olaszországból, sőt Spanyolországból érkező jövevényekkel. Ujpécsre és Perjámosra a Rajna és a Mosel vidékéről németek telepedtek. Nagybecskerekre, Griselini szerint, 1722-ben biscayai spanyolok költöztek, a kik e helyet Uj-Barcellonának nevezték el. A spanyolok azonban nem tudták elviselni a közeli mocsarak kigőzölgését; legnagyobb részük elpusztult és helyükbe 1728-ban szerbek, magyarok és németek telepedtek.
A bevándorlások következtében a róm. kath. hit is jelentékenyen terjedt. 1720-ban a mai Torontál vármegye területén csupán egy helyen: Pancsován találunk lelkészséget, melyet a boszniai ferenczrendüek láttak el. Midőn 1724-ben gróf Nádasdy László akkori csanádi püspök Szegedről Temesvárra tette át székhelyét, az egyházi ügyek továbbfejlesztése már jelentékenyebb lendületet nyert.
Mercy kormányzósága alatt 1733-ig 20-nál több plebánia alakult Délmagyarország területén; ebből Nagybecskerek (1722 táján), Ujpécs (1724-ben) a mai Torontál vármegyében.
Kormányzósága utolsó éveiben Pancsován új erődítvényeket emelt. A berendezkedés nagy munkáját azonban megakasztotta az 1737-ben Oroszország és Törökország között kitört háború, melyben III. Károly király, Oroszország szövetségeseként részt venni kényszerült. A törököknek az oroszokon kivivott diadalai következtében csakhamar általános rémület támadt a temesvári tartományban s az új lakosok, különösen a németek, gyors menekülésre határozták el magukat; igy azután az újonnan telepített helységek csakhamar üresen maradtak.
