A Mercy-féle térkép.
A Mercy-féle térkép.
A Mercy Claudiustól készíttetett térkép, a négy-hat évvel későbbi, vagyis az 1723–1725. évi állapotokat tünteti fel. Czoernig Károly volt az első, a ki a tudósok figyelmét a Mercy-féle térképre felhívta azáltal, hogy a csanádi, nagybecskereki és a pancsovai kerületekben talált lakott vagy elpusztult helységek névjegyzékét közölte. Utána Böhm Lénárt és Schwicker János Henrik is közölték e névjegyzéket annélkül, hogy Czoernig pontossága felől meggyőződést szereztek volna. Szentkláray Jenő azonban külön tanulmány tárgyává tevén a bécsi cs. és kir. hadügyminisztérium levéltárában őrzött eredeti Mercy-féle kézirajz-térképet, mely a Czoernigtől használt térképnél sokkal nagyobb alakú, arra a következtetésre jut, hogy Czoernig nem is használta ezt a térképet. Ez a térkép az eredeti s a legrégibb, mely a marosontúli országrészre vonatkozik, melynek adatai nagyon eltérnek a Czoernig közleményének adataitól. Szentkláray Jenő »Száz év Délmagyarország újabb történetéből« czímű nagybecsű művében mind a 13 kerületből s egy vidékből közli a helyneveket. A térkép adatai szerint a csanádi kerületben 16 lakott, 40 lakatlan, a becskerekiben 21 lakott, 55 lakatlan, a pancsovaiban 19 lakott, 40 lakatlan helység volt, vagyis minden kerületben jóval kevesebb, mint a mennyi az 1717. évi összeírásban szerepel. Ennek oka főleg abban rejlik, hogy az 1723–25. évi térkép pontosabb; másfelől már bizonyos tekintetben megállapodott viszonyokat tüntet fel, míg az 1717. évi összeírás, mely közvetetlenül Temesvár visszavétele után történt, az akkori zavarteljes állapotokkal ismertet meg bennünket. Nagyon sok helység volt, a melyeknek lakosai nem tudván megbarátkozni a rendezett viszonyokkal, elköltöztek s vagy másutt telepedtek meg vagy pedig átszöktek az ozmán birodalomba.
A visszahódított területen egyetlen községben sem találtak magyarokat, e hajdan sűrűn lakott magyar vidéken. A törökök nemcsak, hogy nem népesítették be e terűletet, sőt a mi még megvolt a hódoltság kezdetén, azokat a falvakat is elpusztították. A katonai kormány csak az akkor a műveltség igen alacsony fokán álló románokat s a hódoltság alatt mindegyre jobban beözönlő szerbeket találta e vidéken. Mercyt nagy művének már kezdetén a spanyol bonyodalmak a harcztérre szólították; csak midőn onnan 1720 május havában visszatért, folytathatta ismét a tartomány szervezését.
