Harczok a törökökkel.
Harczok a törökökkel.
1598 nyarán Szaturdsi Mehemet Belgrádnál átkelvén a Dunán, Pancsovánál ütött tábort, innen Becskerek felé vette útját, hol a tatár khánnal egyesülve, egymásután elfoglalta a marosmenti erődítményeket, majd Nagy-Várad ostromával sikertelenül próbálkozván meg, Szeged felé vonult vissza. A szultán selyemzsinórt küldött neki. A tatárok azonban itt maradtak téli szállásra Szeged környékén, míg a khán Zomborban ütötte el sátorát. A tatár had az 1598–99. év telén az egész vidéket elpusztította, úgy hogy egy ideig a Marostól délre eső vidéken három napi járóföldre sem lehetett élő lényt találni. (Márki Sándor: A tizenötéves török háború történetéhez, Hadtörténelmi Közlemények 1894. évf. 347. – Borovszky S. i. m. II. 78. – Böhm Lénárt i. m. I. 251–261.)
Évek teltek el, míg a magyar és a török hadak ismét szemben állottak egymással a mai Torontál vármegye területén. Kornis Gáspár, a ki kész eszköze volt Mihály vajdának, 1600-ban több vár, közte Csanád visszavételét ajánlotta. De Rudolf király a vajda ama kívánságát, hogy a tiszántúli öt vármegyét visszahódításuk esetén Erdélyhez csatolja, megtagadta, így a hadjárat is elmaradt.
Mindamellett a ráczok és a hajdúk egyre pusztítottak a Marosvidékén. 1604 julius havában Horváth Ádám a lippai hajdúkkal és a karánsebesi ráczokkal egész a Dunáig nyomult; ostrom alá vette Kevevárát, melyet bevevén, sok törököt levágott, ötöt pedig foglyul küldött Bástához.
Az 1606. évi bécsi béke az erdélyi fejedelemnek biztosította egész Erdélyt, Magyarország mindama részével, a melyet Báthory Zsigmond fejedelem birt, mindamellett Csanád vármegye területének hovatartozandósága még Bethlen Gábor idejében is vitás volt.
Az erdélyi fejedelmek, mint Báthory Zsigmond, a középkori Csanád vármegyét Erdélyhez számították. Báthory Zsigmond 1597-ben adományokat tesz e vidéken; többek között Lapispataki Segnyei Miklós hívének adományozza Perjémes (a mai Perjámos) és Telek (Egrestől nyugatra) falvakat. Bethlen Gábor uralkodása alatt a birtokügyek rendezése végett Nagykárolyba bizottságot hívtak össze, de a csanádvármegyei hódoltság ügyét függőben hagyták.
