A Délvidék 1606 körül.
A Délvidék 1606 körül.
A Marostól délre eső terület eme korbeli beosztását és közállapotait érdekesen tűnteti fel a bécsi udvari könyvtárban őrzött kézirat, melyet Kyrimi Ibrahim másolt. Czíme: Legbiztosabb út a városok és országok megismerésére. E munka a temesvári ejáletről a következőket írja: Temesvár tartománya fekszik a hatodik égalj alatt Szendrői-Belgrád átellenében a Duna éjszaki partján. Temesvár, az Erdély határán fekvő ejáletnek nevezetes és erős vára. Az említett erősség, mely nádasok és mocsárok miatt nehezen járható helyen fekszik, olyan mint egy mély vízben fekvő sziget. A munka ezután megismertet bennünket Temesvár történetével, majd így folytatja: Szendrői-Belgrádtól a Dunán átkelve (Temesvár) három napi út. Ezen köz egészen síkság; oldala mellett a Temes nevű víz folyik és a Dunába ömlik. Szomszédságai Pejdsu (Ujpécs), Becskerek (Nagybecskerek), Csákova (a mai Csák) és Lippa kerületek. Alája tartoznak Versecz, Erdély határán fekvő vár, Sztambultól 23 napi járásra. Szomszédai Csákovár és Temesvár. Csákova Ujpécs és Versecz között fekvő kerület. Sztambultól 40125 napi távolságra. Lippa Erdély határán fekvő kerület, Sztambultól 25 napi távolságra. Szomszédai: Temesvár és Janó (talán Borosjenő) kerületek. Ez a város egyike Erdély rendezett városainak; fekszik a Maros vize partján. A város kerített és vára erős építésű. Rumélia beglerbégje, Mehmed, eljövén és a keresztényeket kiűzvén, elfoglalta. Jenő Temesvártól három napi távolságra fekvő és ennek alávetett kerület. Pancsova, Belgrádtól átellenben a Dunán túl (ránk nézve innen) Temesvár ejáletjében fekvő kerület. Belgrádból látható, Sztambultól 25 napi járó föld. Szomszédai: Becskerek és Csákova.
Becskerek Belgrádból látható helyen fekszik, a Dunán átkelvén és Temesvár felé menve, egynapi út. Sztambultól 21 napi távolságra. Ez előtt erős falú vár lévén, 958-ban (a keresztény időszámítás szerint 1551-ben) Rumélia beglerbégje, Mehmed basa, ostrom alá vevén, bevette. Vára jelenleg elpusztult.
Csanád, Temesvárnak alávetett szandzsák, Sztambultól 24 napi járás, szomszédai Temesvár, Janova (Borosjenő) és Becskerek kerületek. Ezt a várat Erdélytől Mehemed basa vette el, a várlakók kegyelmet kérvén. Ismét a keresztények kezébe kerülvén, 1007-ben (1598–1599) Szaturdsi Mehemed basa, midőn Péter-Váradra ment, a keresztények kivonulván belőle, visszafoglalta. Környékén Nagy-Kálnak (Nagylak), Sikra (Siri) és Simluk (Fellak) nevű várakat 959-ben (1552.) az akkori szerdár, Ahmedbasa, foglalta el. (Századok, 1870. 233–305.)
Mikor készült e munka, nem lehet megállapítani; mivel azonban az eseményeket 1014-ig (1605–1606.) keltezi; azt lehet következtetni, hogy ez időtájt készült e földleírás is, tehát a marosontuli hódoltságnak a bécsi béke korában fennálló közigazgatási beosztását tünteti fel. Néhány évvel később már máskép találjuk a marosontúli részek beosztását. Aini Ali, Ahmed szultán defter eminijének 1614-ben kelt iratában, 1610-ben, így volt e vidék beosztva: a második, vagyis a temesvári ejálet szandzsákjai voltak Lippa, Csanád, Gyula, Medova és Jenő. Azaz öt szandzsák, vagyis Temesvárral, mint székterülettel, hat.
Becskerek, úgy látszik, a szerbek 1594. évi felkelésekor teljesen elpusztult, az új beosztás alkalmával már megszűnt szandzsák-székhely lenni. Területét alkalmasint a csanádi szandzsákba osztották be.
