Egyházi viszonyok a Hunyadiak korában.
Egyházi viszonyok a Hunyadiak korában.
A Hunyadi János kormányzósága és Mátyás király uralkodása alatt lefolyt félszázadban három püspök váltotta fel egymást Szt. Gellért székén: Remetei Hímfi Péter (1438–1457), Hangácsi Albert (1457–1466) és Szokoli János (1466–1493). Kormányzatuk idején sok zivatar, sok nyomor és pusztulás vonult el Délmagyarország fölött. Az egyházi élet fejlesztését nemcsak megakasztotta a szakadatlan háborúskodás, de az előbbeni időszakokban elért eredmények is vagy egészen elenyésztek, vagy tetemesen csökkentek. A török hordák nem egyszer árasztották el az egyházmegye területét, rabolva és gyujtogatva a templomokat, rablánczon hurczolva el a városok és faluk kath. lakosságát.
A szükség kényszerének, a honvédelem követelményeinek tulajdonítandó, hogy éppen a róm. kath. egyház hű fiainak, a Hunyadiaknak kellett az elnéptelenült délvidéki megyéket, magyar nép hiányában, a szakadár keleti egyházhoz tartozó szerb és oláh idegenekkel betelepíteniök. Ez a telepítés jelentékenyen megzavarta az egyensúlyt a római és a keleti egyházak követőinek nemcsak számarányában, de hitéleti és valláserkölcsi, sőt anyagi tekintetben is.
A XV. század elején a csanádi püspökség még szép jövedelemmel bírhatott. Marczali László csanádi püspök 1423-ban még 900 arany forintot fizetett az apostoli kincstárnak megerősítő okirataiért. Ennyire volt Rómában a csanádi egyház taksálva. A törökök pusztításai következtében a csanádi püspökség jövedelme a XV. század végén már annyira leolvadt, hogy bár 1493-ban Sándor pápa az általa megszüntetett egyik csanádi benczés apátság javait a püspöki birtokhoz csatolta, a püspökség 1494-ben már csak 500 frtra lett taksálva „a szomorú körülmények miatt”.
Sajnos, hogy éppen a hivatásuk magaslatán álló főpásztorokat fosztották meg e szomorú körülmények az alkalomtól, hogy tevékenységüket az egyház érdekében hasznosíthassák. Himfi Péter és Szokoli János temesmegyei születésű főpapok valának, kik egyéb jeles tulajdonságaik mellett bizonyára elkövettek volna mindent, hogy szűkebb hazájukban az egyház méltó díszre és tekintélyre emelkedjék. Ezt lehetetlen volt megtenniök, mert a különben is leszállott püspökségi jövedelmet fölemésztették a honvédelem folyton szaporodó költségei. Himfi Péter kormányzata idejéből nevezetes, hogy IV. Jenő pápa 1433-ban Köleséri Benedek bosnyatartománybeli ferenczrendi szerzetes kérelmére megengedte, hogy szerzete a csanádi püspök joghatóságához tartozó területen, ú. m. Kevén, Horomban, Cserin, Orsován és Karánsebesen zárdákat építhessen magának. Jelen volt Himfi Péter az 1444 aug. 4-ki szegedi országgyűlésen is s aláírta I. Ulászló azon dekrétumát, mely a király eskűjét semmisnek nyilvánítván, a törökök elleni háborút határozta el, – Hangácsi Albert borsodmegyei születésű egri pap volt, ki 1439-ben a bécsi egyetmen végezte tanulmányait. Jeles tehetségeinél fogva Zrednai Vitéz János mellé a királyi kanczelláriába került protonotáriusnak. Elkísérte a királyt Várna alá és tanuja volt az ütközet szerencsétlen kimenetelének. Mint egri és pécsi nagyprépost s egyszersmind pankotai főesperes 1451-ben, már férfikora delén, a bolognai egyetemre vétette fel magát, a honnan kánonjogi tudori diplomával tért 313haza. V. László alkanczellárrá és királyi személynökké nevezte ki. E minőségében sokat fáradozott a király és Hunyadi János özvegyének békéltetésén. Ezért a szebeni polgárok neheztelését vonta magára, kik elfogták és börtönre vetették. A Hunyadi-háznak tett szolgálataiért Szilágyi Mihály, mint az ország déli részének kormányzója, a csanádi püspökséggel jutalmazta, meghagyván neki az egri prépostságot is. Mátyás király trónralépte után legmegbízhatóbb hívei közé tartozott. Résztvett a királytól hirdetett országgyűléseken és a II. Pius pápától egybehívott mantuai tanácskozáson. Ő eszközölte ki, hogy a pápa 20.000 aranyat küldött Mátyásnak a törökök elleni háborúra. – Szokoli János, Szokoli Péter temesi főispán és Kisvárdai Potenciana fiát, 26 éves ifjú korában nevezte ki Mátyás király csanádi püspökké 1466 aug. 28-án. A korhiány alól II. Pál pápa diszpenzálta s tőle nyerte püspöki megerősítését is. Mint kiváló gazda 26 évi püspöksége alatt rendbehozta a püspökség uradalmait. Szentéletű, önmaga iránt szigorú pap volt s a közszereplésben nem vett részt. Mátyás király halála után, 44 éves korában, lemondott és visszavonult a pálosok diósgyőri remeteségébe.
