Teleki Mihály ostromolja Szatmárt.
Teleki Mihály ostromolja Szatmárt.
Egy ilyen kurucz sereg Teleki Mihály vezérlete alatt 1672-ben Szatmárt akarta elfoglalni. Hozzájok csatlakoztak a szatmári főiskola deákjai is. Középen haladt a gyalogság, két oldalról lovasság támogatta azt. A szatmári őrség értesülvén szándékukról, nem akarta az ostromot bevárni, hanem mivel bízott erejében, a nyílt síkon való mérkőzést választotta. Mintegy 2000 német gyalog és 600 magyar lovas állott ki a síkra és lassan Batiz-Vasvári felé vonúlt a kuruczok elé. Ezeknek, mint afféle fölkelő seregnek, nagyon hiányos volt a tüzérségük; azért különösen az ellenség ágyúi okoztak nekik aggodalmat. Hogy tehát ezek pusztítását kikerüljék és kézi tusára fejleszthessék az ütközetet, a vezér azt a parancsot adta a gyalogságnak, hogy mihelyt megvillanni látják az ágyúk tüzét, rögtön vessék magukat a földre. De ugyanekkor elmulasztotta a lovassággal közölni fortélyos tervét. Így történt aztán, hogy a lovasság látva, hogy a gyalogosok az első ágyúlövésre mind elterülnek a földön, azt hitte, hogy az ágyútűz mind egy lábig megölte őket. Zavarukban valamennyien visszafordították lovaik kantárszárát s Batizon és Gombáson át menekülve, meg sem állottak addig, míg Adorjánon felül a Sáron vagy Nagyegren át nem mentek. Nagyobb biztonságuk okáért a hidat is lebontották magok mögött. A cserben hagyott gyalogság a földről felkelve, rendetlenül futott Batiz felé. E községnél érték őket utól a császáriak s valamennyit lemészárolták. Ott nyugszanak Batiz és Vasvári között, az országút mellett fekvő temető szélén ásott közös sírban.36)
36) Szirmay: 1. k. 173. lap. Nagy Mihály: Szatmár-Németi Históriája, 1. k. 118. lap a) jegyzet.
A következő esztendőben ismét kísérletet tettek az erdélyi hadaktól támogatott bújdosók Szatmár elfoglalására, de gróf Stahremberg ismét visszaverte őket.36a)
36a) U. o.
A kurucz-labancz háború főszíntere továbbra is Szatmár maradt, bár a szerencse hol az egyik, hol a másik félhez hajlott. 1675-ben Apaffy Mihály próbál szerencsét s mintegy 12,000 emberrel táborozik a vár körül, de minthogy azt meg nem veheti, zsákmánynyal megrakodva haza tér.37) De még ugyanazon évben Spankau generális visszaadja a kölcsönt, mert Szatmár alatt sok kuruczot levág. Nyolczezer halottról beszélnek némelyek, de ez bizonyára túlzás.38)
37) Pray: Tom. 3. pag. 280.
38) Windisch: pag. 433.
Orteliusban olvassuk, hogy 1676-ban két fölkelő nemes ember német katonaruhába öltözve, fel akarta gyújtani a szatmári hadi szertárt, de beszédjükről felismerték őket. Büntetésül mindkettőt bitófára kötötték olyformán, hogy vas horgot akasztottak bordáik közé. Az egyik másnapra meghalt, a másik azonban még napokig élt és gyakran esengett egy ital vízért a mellette elhaladókhoz.
A felkelők mindinkább hathatós támaszt nyertek Teleki Mihályban, ebben a nagyhatalmú és eszes erdélyi államférfiúban. Thököly Imrével s több más főúrral egyetértve, szerződésre lépett a franczia királylyal, mely szerint ez 6000 nehéz lovast s évenkint 100,000 tallért ad segedelmökre, ők viszont 15,000 főből álló sereg kiállítására kötelezték magukat. S miután a török is szemet húnyt, Teleki Mihály ösztönzésére a szövetséget Apaffy is aláírta. A szerződés szerint 1677-ben gróf Boham franczia tábornok jött be az országba többnyire lengyelekből álló zsoldosokkal s miután Apaffy seregével egyesült, Szatmár és Meggyes között telepedett le. Onnan a szövetségesek két lengyel katonát küldtek Kassára Schmid császári tábornokhoz; megbízták őket, hogy adják ki magukat szökevényeknek s ámítsák el a német tiszteket, hogy valamennyi lengyel a császárhoz pártol, mihelyt a kétfejű sassal díszített zászlót Szatmár alatt látják. A tábornok felült nekik s négy ezer emberrel jött Boham ellen. Ez azonban lest vétett neki, mert futás színe alatt Nyaláb-vár felé vonúlt, hol a kuruczokkal együtt megtámadta s keményen megverte őt. A császáriak részéről 1500 ember elesett, vagy harczképtelenné lett, 500 pedig a kuruczok hatalmába került. Ekkor esett el Herberstein szatmári várparancsnok is.39)
39) Szirmay: 1. k. 175. lap.
